Nyelvével hal a nemzet

A finnugor népek világkongresszusát 1992 óta négyévente rendezik meg. A 2004-es tallinni plenáris ülésen tartotta meg Pusztay János azt a vihart kavaró előadását, aminek anyaga a szóban forgó kötet kiindulópontja volt.

- Az általános cím az volt, hogy Az ifjúság a mi jövőnk, ami alatt elmondtam, hogy látom ma Oroszországban a kisebbségek helyzetét, egyáltalán mit értünk kisebbségen - mesélte e könyv keletkezéséről a szerző. - Ha egy kis nép a saját hazájában lakik, nem kisebbség, hanem őslakó. Akkor mondhatjuk kisebbségnek, ha mondjuk egy udmurt a marik földjén lakik. Elmondtam, hogy milyen problémák vannak az anyanyelvvel, a kultúrával, az iskolával. Hogy a kis népeket be akarják olvasztani. (Az oroszosítás például azt is jelenti, hogy a finnugor verseket nem fordítják, hanem átírják oroszra.) Az előadás vastapssal végződött, de a politikusok elfordultak tőlem, mert megmondtam az igazat. Az orosz nagykövet odajött hozzám, hogy ennek diplomáciai következményei lesznek Magyarországra nézvést. (Az oroszok később elnézést kértek a nagykövet nevében.) Az észt újságok pedig szívesen írtak erről, mert örömmel vették, hogy valaki ki merte mondani ezeket a tényeket.

- Jánost azzal vádolták, hogy szubjektív véleményt mond. Dühében összeszedte a legfrissebb orosz szakirodalmat, statisztikai adatokat, és konkrétan hivatkozva ezekre a szerzőkre, tudományosan alátámasztotta a mondandóját, így született a könyv - mondta Rubovszky Éva, a Nemzetek Háza igazgatója, a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezetének elnöke, aki a könyvbemutató vendége volt. - Így (hivatkozásokkal) ismertetve a finnugor népek nyelvi, demográfiai, kulturális és oktatási helyzetét, sikerült szembesíteni a szerzőket saját írásaikkal, illetve azok szintézisével. Remélem, 2008-ra elkészül a kötet orosz fordítása. A magyar nyelvnek van egy finnugor rétege (négyezer éves múltra tekintünk vissza), azt sohasem mondta senki, hogy ez etnikai rokonság is. Viszont a germán és szláv nyelvi tengerben a magyar is veszélyben van, úgyhogy ezt a közösséget jó fenntartani egymással.

A továbbiakban arról is szó esett, hogy a magyar nyelv fennmaradása az írásbeliségnek köszönhető, viszont a kis finnugor népeknél a szájhagyomány volt meghatározó. Náluk írásbeliség nem volt, viszont képesek felmondani egy 20-30 ezer soros eposzt. Amint elhangzott, a népek és a nyelvek kapcsolata tekintetében arra lehetünk büszkék, hogy a Kárpát-medencében erősen keveredtek a népek (nincs tiszta magyarság), viszont a nyelv máig él, és a magyar nyelvet továbbvíve változott a népesség. Pedig a magyar nyelv mindig kisebbségben volt, ráadásul a többi között a legbonyolultabb szerkezetű nyelv. Valamiért presztízs-nyelv volt, és ma is az. Lehet, hogy úgy van ez, mint a kutyáknál, ott is a korcs a legerősebb; a magyaroknál is ez van: erős keveredés. Ez magyarázhatja a szembenállást, a túlélést, bár a többség mindenhol rákényszeríti a nyelvét a kisebbre.

Rubovszky Éva osztotta meg a hallgatósággal azt az Oroszországot jellemző szólást, ami a hirtelen támadó csendre vonatkozik, amire a magyar azt mondja, angyal repült át a szobán, az orosz azt, hogy rendőr született.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.

- Az általános cím az volt, hogy Az ifjúság a mi jövőnk, ami alatt elmondtam, hogy látom ma Oroszországban a kisebbségek helyzetét, egyáltalán mit értünk kisebbségen - mesélte e könyv keletkezéséről a szerző. - Ha egy kis nép a saját hazájában lakik, nem kisebbség, hanem őslakó. Akkor mondhatjuk kisebbségnek, ha mondjuk egy udmurt a marik földjén lakik. Elmondtam, hogy milyen problémák vannak az anyanyelvvel, a kultúrával, az iskolával. Hogy a kis népeket be akarják olvasztani. (Az oroszosítás például azt is jelenti, hogy a finnugor verseket nem fordítják, hanem átírják oroszra.) Az előadás vastapssal végződött, de a politikusok elfordultak tőlem, mert megmondtam az igazat. Az orosz nagykövet odajött hozzám, hogy ennek diplomáciai következményei lesznek Magyarországra nézvést. (Az oroszok később elnézést kértek a nagykövet nevében.) Az észt újságok pedig szívesen írtak erről, mert örömmel vették, hogy valaki ki merte mondani ezeket a tényeket.

- Jánost azzal vádolták, hogy szubjektív véleményt mond. Dühében összeszedte a legfrissebb orosz szakirodalmat, statisztikai adatokat, és konkrétan hivatkozva ezekre a szerzőkre, tudományosan alátámasztotta a mondandóját, így született a könyv - mondta Rubovszky Éva, a Nemzetek Háza igazgatója, a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezetének elnöke, aki a könyvbemutató vendége volt. - Így (hivatkozásokkal) ismertetve a finnugor népek nyelvi, demográfiai, kulturális és oktatási helyzetét, sikerült szembesíteni a szerzőket saját írásaikkal, illetve azok szintézisével. Remélem, 2008-ra elkészül a kötet orosz fordítása. A magyar nyelvnek van egy finnugor rétege (négyezer éves múltra tekintünk vissza), azt sohasem mondta senki, hogy ez etnikai rokonság is. Viszont a germán és szláv nyelvi tengerben a magyar is veszélyben van, úgyhogy ezt a közösséget jó fenntartani egymással.

A továbbiakban arról is szó esett, hogy a magyar nyelv fennmaradása az írásbeliségnek köszönhető, viszont a kis finnugor népeknél a szájhagyomány volt meghatározó. Náluk írásbeliség nem volt, viszont képesek felmondani egy 20-30 ezer soros eposzt. Amint elhangzott, a népek és a nyelvek kapcsolata tekintetében arra lehetünk büszkék, hogy a Kárpát-medencében erősen keveredtek a népek (nincs tiszta magyarság), viszont a nyelv máig él, és a magyar nyelvet továbbvíve változott a népesség. Pedig a magyar nyelv mindig kisebbségben volt, ráadásul a többi között a legbonyolultabb szerkezetű nyelv. Valamiért presztízs-nyelv volt, és ma is az. Lehet, hogy úgy van ez, mint a kutyáknál, ott is a korcs a legerősebb; a magyaroknál is ez van: erős keveredés. Ez magyarázhatja a szembenállást, a túlélést, bár a többség mindenhol rákényszeríti a nyelvét a kisebbre.

Rubovszky Éva osztotta meg a hallgatósággal azt az Oroszországot jellemző szólást, ami a hirtelen támadó csendre vonatkozik, amire a magyar azt mondja, angyal repült át a szobán, az orosz azt, hogy rendőr született.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.

- Az általános cím az volt, hogy Az ifjúság a mi jövőnk, ami alatt elmondtam, hogy látom ma Oroszországban a kisebbségek helyzetét, egyáltalán mit értünk kisebbségen - mesélte e könyv keletkezéséről a szerző. - Ha egy kis nép a saját hazájában lakik, nem kisebbség, hanem őslakó. Akkor mondhatjuk kisebbségnek, ha mondjuk egy udmurt a marik földjén lakik. Elmondtam, hogy milyen problémák vannak az anyanyelvvel, a kultúrával, az iskolával. Hogy a kis népeket be akarják olvasztani. (Az oroszosítás például azt is jelenti, hogy a finnugor verseket nem fordítják, hanem átírják oroszra.) Az előadás vastapssal végződött, de a politikusok elfordultak tőlem, mert megmondtam az igazat. Az orosz nagykövet odajött hozzám, hogy ennek diplomáciai következményei lesznek Magyarországra nézvést. (Az oroszok később elnézést kértek a nagykövet nevében.) Az észt újságok pedig szívesen írtak erről, mert örömmel vették, hogy valaki ki merte mondani ezeket a tényeket.

- Jánost azzal vádolták, hogy szubjektív véleményt mond. Dühében összeszedte a legfrissebb orosz szakirodalmat, statisztikai adatokat, és konkrétan hivatkozva ezekre a szerzőkre, tudományosan alátámasztotta a mondandóját, így született a könyv - mondta Rubovszky Éva, a Nemzetek Háza igazgatója, a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezetének elnöke, aki a könyvbemutató vendége volt. - Így (hivatkozásokkal) ismertetve a finnugor népek nyelvi, demográfiai, kulturális és oktatási helyzetét, sikerült szembesíteni a szerzőket saját írásaikkal, illetve azok szintézisével. Remélem, 2008-ra elkészül a kötet orosz fordítása. A magyar nyelvnek van egy finnugor rétege (négyezer éves múltra tekintünk vissza), azt sohasem mondta senki, hogy ez etnikai rokonság is. Viszont a germán és szláv nyelvi tengerben a magyar is veszélyben van, úgyhogy ezt a közösséget jó fenntartani egymással.

A továbbiakban arról is szó esett, hogy a magyar nyelv fennmaradása az írásbeliségnek köszönhető, viszont a kis finnugor népeknél a szájhagyomány volt meghatározó. Náluk írásbeliség nem volt, viszont képesek felmondani egy 20-30 ezer soros eposzt. Amint elhangzott, a népek és a nyelvek kapcsolata tekintetében arra lehetünk büszkék, hogy a Kárpát-medencében erősen keveredtek a népek (nincs tiszta magyarság), viszont a nyelv máig él, és a magyar nyelvet továbbvíve változott a népesség. Pedig a magyar nyelv mindig kisebbségben volt, ráadásul a többi között a legbonyolultabb szerkezetű nyelv. Valamiért presztízs-nyelv volt, és ma is az. Lehet, hogy úgy van ez, mint a kutyáknál, ott is a korcs a legerősebb; a magyaroknál is ez van: erős keveredés. Ez magyarázhatja a szembenállást, a túlélést, bár a többség mindenhol rákényszeríti a nyelvét a kisebbre.

Rubovszky Éva osztotta meg a hallgatósággal azt az Oroszországot jellemző szólást, ami a hirtelen támadó csendre vonatkozik, amire a magyar azt mondja, angyal repült át a szobán, az orosz azt, hogy rendőr született.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.

- Jánost azzal vádolták, hogy szubjektív véleményt mond. Dühében összeszedte a legfrissebb orosz szakirodalmat, statisztikai adatokat, és konkrétan hivatkozva ezekre a szerzőkre, tudományosan alátámasztotta a mondandóját, így született a könyv - mondta Rubovszky Éva, a Nemzetek Háza igazgatója, a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezetének elnöke, aki a könyvbemutató vendége volt. - Így (hivatkozásokkal) ismertetve a finnugor népek nyelvi, demográfiai, kulturális és oktatási helyzetét, sikerült szembesíteni a szerzőket saját írásaikkal, illetve azok szintézisével. Remélem, 2008-ra elkészül a kötet orosz fordítása. A magyar nyelvnek van egy finnugor rétege (négyezer éves múltra tekintünk vissza), azt sohasem mondta senki, hogy ez etnikai rokonság is. Viszont a germán és szláv nyelvi tengerben a magyar is veszélyben van, úgyhogy ezt a közösséget jó fenntartani egymással.

A továbbiakban arról is szó esett, hogy a magyar nyelv fennmaradása az írásbeliségnek köszönhető, viszont a kis finnugor népeknél a szájhagyomány volt meghatározó. Náluk írásbeliség nem volt, viszont képesek felmondani egy 20-30 ezer soros eposzt. Amint elhangzott, a népek és a nyelvek kapcsolata tekintetében arra lehetünk büszkék, hogy a Kárpát-medencében erősen keveredtek a népek (nincs tiszta magyarság), viszont a nyelv máig él, és a magyar nyelvet továbbvíve változott a népesség. Pedig a magyar nyelv mindig kisebbségben volt, ráadásul a többi között a legbonyolultabb szerkezetű nyelv. Valamiért presztízs-nyelv volt, és ma is az. Lehet, hogy úgy van ez, mint a kutyáknál, ott is a korcs a legerősebb; a magyaroknál is ez van: erős keveredés. Ez magyarázhatja a szembenállást, a túlélést, bár a többség mindenhol rákényszeríti a nyelvét a kisebbre.

Rubovszky Éva osztotta meg a hallgatósággal azt az Oroszországot jellemző szólást, ami a hirtelen támadó csendre vonatkozik, amire a magyar azt mondja, angyal repült át a szobán, az orosz azt, hogy rendőr született.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.

- Jánost azzal vádolták, hogy szubjektív véleményt mond. Dühében összeszedte a legfrissebb orosz szakirodalmat, statisztikai adatokat, és konkrétan hivatkozva ezekre a szerzőkre, tudományosan alátámasztotta a mondandóját, így született a könyv - mondta Rubovszky Éva, a Nemzetek Háza igazgatója, a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezetének elnöke, aki a könyvbemutató vendége volt. - Így (hivatkozásokkal) ismertetve a finnugor népek nyelvi, demográfiai, kulturális és oktatási helyzetét, sikerült szembesíteni a szerzőket saját írásaikkal, illetve azok szintézisével. Remélem, 2008-ra elkészül a kötet orosz fordítása. A magyar nyelvnek van egy finnugor rétege (négyezer éves múltra tekintünk vissza), azt sohasem mondta senki, hogy ez etnikai rokonság is. Viszont a germán és szláv nyelvi tengerben a magyar is veszélyben van, úgyhogy ezt a közösséget jó fenntartani egymással.

A továbbiakban arról is szó esett, hogy a magyar nyelv fennmaradása az írásbeliségnek köszönhető, viszont a kis finnugor népeknél a szájhagyomány volt meghatározó. Náluk írásbeliség nem volt, viszont képesek felmondani egy 20-30 ezer soros eposzt. Amint elhangzott, a népek és a nyelvek kapcsolata tekintetében arra lehetünk büszkék, hogy a Kárpát-medencében erősen keveredtek a népek (nincs tiszta magyarság), viszont a nyelv máig él, és a magyar nyelvet továbbvíve változott a népesség. Pedig a magyar nyelv mindig kisebbségben volt, ráadásul a többi között a legbonyolultabb szerkezetű nyelv. Valamiért presztízs-nyelv volt, és ma is az. Lehet, hogy úgy van ez, mint a kutyáknál, ott is a korcs a legerősebb; a magyaroknál is ez van: erős keveredés. Ez magyarázhatja a szembenállást, a túlélést, bár a többség mindenhol rákényszeríti a nyelvét a kisebbre.

Rubovszky Éva osztotta meg a hallgatósággal azt az Oroszországot jellemző szólást, ami a hirtelen támadó csendre vonatkozik, amire a magyar azt mondja, angyal repült át a szobán, az orosz azt, hogy rendőr született.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.

A továbbiakban arról is szó esett, hogy a magyar nyelv fennmaradása az írásbeliségnek köszönhető, viszont a kis finnugor népeknél a szájhagyomány volt meghatározó. Náluk írásbeliség nem volt, viszont képesek felmondani egy 20-30 ezer soros eposzt. Amint elhangzott, a népek és a nyelvek kapcsolata tekintetében arra lehetünk büszkék, hogy a Kárpát-medencében erősen keveredtek a népek (nincs tiszta magyarság), viszont a nyelv máig él, és a magyar nyelvet továbbvíve változott a népesség. Pedig a magyar nyelv mindig kisebbségben volt, ráadásul a többi között a legbonyolultabb szerkezetű nyelv. Valamiért presztízs-nyelv volt, és ma is az. Lehet, hogy úgy van ez, mint a kutyáknál, ott is a korcs a legerősebb; a magyaroknál is ez van: erős keveredés. Ez magyarázhatja a szembenállást, a túlélést, bár a többség mindenhol rákényszeríti a nyelvét a kisebbre.

Rubovszky Éva osztotta meg a hallgatósággal azt az Oroszországot jellemző szólást, ami a hirtelen támadó csendre vonatkozik, amire a magyar azt mondja, angyal repült át a szobán, az orosz azt, hogy rendőr született.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.

A továbbiakban arról is szó esett, hogy a magyar nyelv fennmaradása az írásbeliségnek köszönhető, viszont a kis finnugor népeknél a szájhagyomány volt meghatározó. Náluk írásbeliség nem volt, viszont képesek felmondani egy 20-30 ezer soros eposzt. Amint elhangzott, a népek és a nyelvek kapcsolata tekintetében arra lehetünk büszkék, hogy a Kárpát-medencében erősen keveredtek a népek (nincs tiszta magyarság), viszont a nyelv máig él, és a magyar nyelvet továbbvíve változott a népesség. Pedig a magyar nyelv mindig kisebbségben volt, ráadásul a többi között a legbonyolultabb szerkezetű nyelv. Valamiért presztízs-nyelv volt, és ma is az. Lehet, hogy úgy van ez, mint a kutyáknál, ott is a korcs a legerősebb; a magyaroknál is ez van: erős keveredés. Ez magyarázhatja a szembenállást, a túlélést, bár a többség mindenhol rákényszeríti a nyelvét a kisebbre.

Rubovszky Éva osztotta meg a hallgatósággal azt az Oroszországot jellemző szólást, ami a hirtelen támadó csendre vonatkozik, amire a magyar azt mondja, angyal repült át a szobán, az orosz azt, hogy rendőr született.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.

Rubovszky Éva osztotta meg a hallgatósággal azt az Oroszországot jellemző szólást, ami a hirtelen támadó csendre vonatkozik, amire a magyar azt mondja, angyal repült át a szobán, az orosz azt, hogy rendőr született.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.

Rubovszky Éva osztotta meg a hallgatósággal azt az Oroszországot jellemző szólást, ami a hirtelen támadó csendre vonatkozik, amire a magyar azt mondja, angyal repült át a szobán, az orosz azt, hogy rendőr született.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.

Pusztay János könyve az öntudatra ébresztés jegyében született a Magyarságkutatás könyvtára sorozatban, kiadó a Teleki László Alapítvány, aminek képviseletében az est vendége volt Barabás Béla is, aki hallotta azt a tallinni előadást az oroszországi finnugor népek jelenéről, jövőjéről. Ő is fontosnak érzi a párhuzamot a magyarsággal a kisebbségi lét tekintetében. Elhangzott: a Moszkva finnugor szó, talán a vodka finnugor gyökereit is meg lehet találni.