Szonáta-összes Beethoventől

A maga nemében egyedülálló koncertsorozat májusban ér véget. Fellegi Ádám meglátása szerint Ludwig van Bee-thoven (1770-1827) tizenhat évet átfogó harminckét szonátája egységes egészet alkot, érdemes lesz hát a nyolc hangversenyt is egységes egésznek tekinteni.

A művész Balzac Emberi színjáték című nagyszabású regényfolyamához hasonlítja a Beethoven-szonáták sorozatát: ahogy a korabeli francia társadalmat minden ízében megmutató Emberi színjáték egyes darabjaiban bizonyos szereplők az előtérbe kerülnek, aztán eltűnnek, hogy aztán valahol megint fölbukkanjanak, úgy fedezhet fel az értő szem és fül titkos összefüggéseket az akár többéves eltéréssel megszületett szonáták között. A legelső szonáta kezdőhangja például meg-egyezik az utolsó szonáta záróhangjával: ez a középső cé a klaviatúrán, amelyet ráadásul minden gyerek leüt, amikor zongoratanulás céljából első alkalommal a hangszer mellé ültetik.

Az egységben szemlélt harminckét szonáta által kirajzolódik az a folyamat is, amelynek eredményeképpen a zene önálló művészetté változott (és nem pusztán a közönséget szolgálta ki). Bee-thoven már nem kiszolgálója, hanem - a bécsi klasszikusok formaművészetét is szétfeszítő közelgő romantika szellemében - papja volt a közönségnek, fogalmaz Fellegi Ádám, aki a zeneszerző életművét-jelentőségét a reneszánsz betetőzéseként számon tartott, a barokk burjánzásától még szét nem feszített Michelangelo művészetével tartja egyenrangúnak. Mindemellett ma Beethoven emberi kvalitásait tekintve is példamutató lehet, hangsúlyozza.

Fellegi Ádám - felfogásából következően - nem a megszületésük sorrendjében játssza el a szonátákat. Egy koncerten többnyire az azonos tonalitású művek hangzanak fel, különös tekintettel a köztük fennálló titkos összefüggésekre. Mire a sorozat véget ér, Beethoven személyiségfejlődése is láthatóvá válik: a szonáták a fiatal, tetszeni vágyó zeneszerzőtől az istenné vált művészig vezetnek el. Beethoven apatípus, aki mérhetetlen szeretetre, ezzel együtt hatalmas indulati kitörésekre képes. Vulkanikus természet. Olyan, mint az óceán, mondja összefoglalásképpen Fellegi Ádám.

A szonáta-összes első koncertje holnap este fél hétkor kezdődik - a Fazioli-zongorán.

A művész Balzac Emberi színjáték című nagyszabású regényfolyamához hasonlítja a Beethoven-szonáták sorozatát: ahogy a korabeli francia társadalmat minden ízében megmutató Emberi színjáték egyes darabjaiban bizonyos szereplők az előtérbe kerülnek, aztán eltűnnek, hogy aztán valahol megint fölbukkanjanak, úgy fedezhet fel az értő szem és fül titkos összefüggéseket az akár többéves eltéréssel megszületett szonáták között. A legelső szonáta kezdőhangja például meg-egyezik az utolsó szonáta záróhangjával: ez a középső cé a klaviatúrán, amelyet ráadásul minden gyerek leüt, amikor zongoratanulás céljából első alkalommal a hangszer mellé ültetik.

Az egységben szemlélt harminckét szonáta által kirajzolódik az a folyamat is, amelynek eredményeképpen a zene önálló művészetté változott (és nem pusztán a közönséget szolgálta ki). Bee-thoven már nem kiszolgálója, hanem - a bécsi klasszikusok formaművészetét is szétfeszítő közelgő romantika szellemében - papja volt a közönségnek, fogalmaz Fellegi Ádám, aki a zeneszerző életművét-jelentőségét a reneszánsz betetőzéseként számon tartott, a barokk burjánzásától még szét nem feszített Michelangelo művészetével tartja egyenrangúnak. Mindemellett ma Beethoven emberi kvalitásait tekintve is példamutató lehet, hangsúlyozza.

Fellegi Ádám - felfogásából következően - nem a megszületésük sorrendjében játssza el a szonátákat. Egy koncerten többnyire az azonos tonalitású művek hangzanak fel, különös tekintettel a köztük fennálló titkos összefüggésekre. Mire a sorozat véget ér, Beethoven személyiségfejlődése is láthatóvá válik: a szonáták a fiatal, tetszeni vágyó zeneszerzőtől az istenné vált művészig vezetnek el. Beethoven apatípus, aki mérhetetlen szeretetre, ezzel együtt hatalmas indulati kitörésekre képes. Vulkanikus természet. Olyan, mint az óceán, mondja összefoglalásképpen Fellegi Ádám.

A szonáta-összes első koncertje holnap este fél hétkor kezdődik - a Fazioli-zongorán.

A művész Balzac Emberi színjáték című nagyszabású regényfolyamához hasonlítja a Beethoven-szonáták sorozatát: ahogy a korabeli francia társadalmat minden ízében megmutató Emberi színjáték egyes darabjaiban bizonyos szereplők az előtérbe kerülnek, aztán eltűnnek, hogy aztán valahol megint fölbukkanjanak, úgy fedezhet fel az értő szem és fül titkos összefüggéseket az akár többéves eltéréssel megszületett szonáták között. A legelső szonáta kezdőhangja például meg-egyezik az utolsó szonáta záróhangjával: ez a középső cé a klaviatúrán, amelyet ráadásul minden gyerek leüt, amikor zongoratanulás céljából első alkalommal a hangszer mellé ültetik.

Az egységben szemlélt harminckét szonáta által kirajzolódik az a folyamat is, amelynek eredményeképpen a zene önálló művészetté változott (és nem pusztán a közönséget szolgálta ki). Bee-thoven már nem kiszolgálója, hanem - a bécsi klasszikusok formaművészetét is szétfeszítő közelgő romantika szellemében - papja volt a közönségnek, fogalmaz Fellegi Ádám, aki a zeneszerző életművét-jelentőségét a reneszánsz betetőzéseként számon tartott, a barokk burjánzásától még szét nem feszített Michelangelo művészetével tartja egyenrangúnak. Mindemellett ma Beethoven emberi kvalitásait tekintve is példamutató lehet, hangsúlyozza.

Fellegi Ádám - felfogásából következően - nem a megszületésük sorrendjében játssza el a szonátákat. Egy koncerten többnyire az azonos tonalitású művek hangzanak fel, különös tekintettel a köztük fennálló titkos összefüggésekre. Mire a sorozat véget ér, Beethoven személyiségfejlődése is láthatóvá válik: a szonáták a fiatal, tetszeni vágyó zeneszerzőtől az istenné vált művészig vezetnek el. Beethoven apatípus, aki mérhetetlen szeretetre, ezzel együtt hatalmas indulati kitörésekre képes. Vulkanikus természet. Olyan, mint az óceán, mondja összefoglalásképpen Fellegi Ádám.

A szonáta-összes első koncertje holnap este fél hétkor kezdődik - a Fazioli-zongorán.

Az egységben szemlélt harminckét szonáta által kirajzolódik az a folyamat is, amelynek eredményeképpen a zene önálló művészetté változott (és nem pusztán a közönséget szolgálta ki). Bee-thoven már nem kiszolgálója, hanem - a bécsi klasszikusok formaművészetét is szétfeszítő közelgő romantika szellemében - papja volt a közönségnek, fogalmaz Fellegi Ádám, aki a zeneszerző életművét-jelentőségét a reneszánsz betetőzéseként számon tartott, a barokk burjánzásától még szét nem feszített Michelangelo művészetével tartja egyenrangúnak. Mindemellett ma Beethoven emberi kvalitásait tekintve is példamutató lehet, hangsúlyozza.

Fellegi Ádám - felfogásából következően - nem a megszületésük sorrendjében játssza el a szonátákat. Egy koncerten többnyire az azonos tonalitású művek hangzanak fel, különös tekintettel a köztük fennálló titkos összefüggésekre. Mire a sorozat véget ér, Beethoven személyiségfejlődése is láthatóvá válik: a szonáták a fiatal, tetszeni vágyó zeneszerzőtől az istenné vált művészig vezetnek el. Beethoven apatípus, aki mérhetetlen szeretetre, ezzel együtt hatalmas indulati kitörésekre képes. Vulkanikus természet. Olyan, mint az óceán, mondja összefoglalásképpen Fellegi Ádám.

A szonáta-összes első koncertje holnap este fél hétkor kezdődik - a Fazioli-zongorán.

Az egységben szemlélt harminckét szonáta által kirajzolódik az a folyamat is, amelynek eredményeképpen a zene önálló művészetté változott (és nem pusztán a közönséget szolgálta ki). Bee-thoven már nem kiszolgálója, hanem - a bécsi klasszikusok formaművészetét is szétfeszítő közelgő romantika szellemében - papja volt a közönségnek, fogalmaz Fellegi Ádám, aki a zeneszerző életművét-jelentőségét a reneszánsz betetőzéseként számon tartott, a barokk burjánzásától még szét nem feszített Michelangelo művészetével tartja egyenrangúnak. Mindemellett ma Beethoven emberi kvalitásait tekintve is példamutató lehet, hangsúlyozza.

Fellegi Ádám - felfogásából következően - nem a megszületésük sorrendjében játssza el a szonátákat. Egy koncerten többnyire az azonos tonalitású művek hangzanak fel, különös tekintettel a köztük fennálló titkos összefüggésekre. Mire a sorozat véget ér, Beethoven személyiségfejlődése is láthatóvá válik: a szonáták a fiatal, tetszeni vágyó zeneszerzőtől az istenné vált művészig vezetnek el. Beethoven apatípus, aki mérhetetlen szeretetre, ezzel együtt hatalmas indulati kitörésekre képes. Vulkanikus természet. Olyan, mint az óceán, mondja összefoglalásképpen Fellegi Ádám.

A szonáta-összes első koncertje holnap este fél hétkor kezdődik - a Fazioli-zongorán.

Fellegi Ádám - felfogásából következően - nem a megszületésük sorrendjében játssza el a szonátákat. Egy koncerten többnyire az azonos tonalitású művek hangzanak fel, különös tekintettel a köztük fennálló titkos összefüggésekre. Mire a sorozat véget ér, Beethoven személyiségfejlődése is láthatóvá válik: a szonáták a fiatal, tetszeni vágyó zeneszerzőtől az istenné vált művészig vezetnek el. Beethoven apatípus, aki mérhetetlen szeretetre, ezzel együtt hatalmas indulati kitörésekre képes. Vulkanikus természet. Olyan, mint az óceán, mondja összefoglalásképpen Fellegi Ádám.

A szonáta-összes első koncertje holnap este fél hétkor kezdődik - a Fazioli-zongorán.

Fellegi Ádám - felfogásából következően - nem a megszületésük sorrendjében játssza el a szonátákat. Egy koncerten többnyire az azonos tonalitású művek hangzanak fel, különös tekintettel a köztük fennálló titkos összefüggésekre. Mire a sorozat véget ér, Beethoven személyiségfejlődése is láthatóvá válik: a szonáták a fiatal, tetszeni vágyó zeneszerzőtől az istenné vált művészig vezetnek el. Beethoven apatípus, aki mérhetetlen szeretetre, ezzel együtt hatalmas indulati kitörésekre képes. Vulkanikus természet. Olyan, mint az óceán, mondja összefoglalásképpen Fellegi Ádám.

A szonáta-összes első koncertje holnap este fél hétkor kezdődik - a Fazioli-zongorán.

A szonáta-összes első koncertje holnap este fél hétkor kezdődik - a Fazioli-zongorán.

A szonáta-összes első koncertje holnap este fél hétkor kezdődik - a Fazioli-zongorán.