Üvegtervező a törékeny létről

Szombathely (mt) - Széplakiné Tamási Gabriella tárlata látható a Savaria Tourist Galériában.

Tűzben született jég - törékeny létezés címmel nyitotta meg a kiállítást Kutszegi István megyei kulturális tanácsos, aki az üvegről mint megingathatatlan törvény-ről beszélt, hiszen a mészkő és a szóda a tűz által 1400 Celsius-fokon üveggé válik. Üveggé, ami 1100 és 600 Celsius- fok közötti folyékony állapotában formálható, önthető, megmunkálható anyag.

- Tudta ezt már az ókor embere is. Ismerünk nyolcezer éves, üvegolvasztásra alkalmas fazekat, ékszereket, szerszámokat. Az első század elején egy ismeretlen római mester új távlatokat nyitott találmányával: az üvegfúvással ezután határtalan formagazdagságban készültek tárgyak. A Római Birodalomban az üveg luxuscikknek számított. Egyik beszédében Cicero említette: Szegény az, akinek otthonát nem díszíti üveg. A 19. századra az üvegtárgyak viszonylag olcsóvá váltak, egyre inkább eltrejedt a nemesi, polgári otthonokban, helyettesítve a drága arany, ezüst ötvöstárgyakat. 1756-ban alakult meg Pesten az üveges céh. A korszak legjelentősebb üveges vésnöke Piesche József volt, akinek mesterségét művészi üvegfaragás-nak nevezték.

Az első magyar gyári üvegtervező Mánczos József volt, 1930-ban került a salgótarjáni üveggyárba. Az üveget anyagként használva, szobrászként alkotott kisplasztikákat az 1970-es évek elején Z. Gács György. Ők voltak a mesterei az első diplomás iparművész üvegtervező nemzedéknek, amelynek a zsennyei kötődésű Dárday Nikolett is tagja. Ehhez a generációhoz tartozik Széplakiné Tamási Gabriella is, aki nem nagyon ismert Vas megyében, pedig 19 éve Kőszegen él. Családja üveges dinasztia: a férje és a fiuk is üveggel foglalkozik.

Tűzben született jég - törékeny létezés címmel nyitotta meg a kiállítást Kutszegi István megyei kulturális tanácsos, aki az üvegről mint megingathatatlan törvény-ről beszélt, hiszen a mészkő és a szóda a tűz által 1400 Celsius-fokon üveggé válik. Üveggé, ami 1100 és 600 Celsius- fok közötti folyékony állapotában formálható, önthető, megmunkálható anyag.

- Tudta ezt már az ókor embere is. Ismerünk nyolcezer éves, üvegolvasztásra alkalmas fazekat, ékszereket, szerszámokat. Az első század elején egy ismeretlen római mester új távlatokat nyitott találmányával: az üvegfúvással ezután határtalan formagazdagságban készültek tárgyak. A Római Birodalomban az üveg luxuscikknek számított. Egyik beszédében Cicero említette: Szegény az, akinek otthonát nem díszíti üveg. A 19. századra az üvegtárgyak viszonylag olcsóvá váltak, egyre inkább eltrejedt a nemesi, polgári otthonokban, helyettesítve a drága arany, ezüst ötvöstárgyakat. 1756-ban alakult meg Pesten az üveges céh. A korszak legjelentősebb üveges vésnöke Piesche József volt, akinek mesterségét művészi üvegfaragás-nak nevezték.

Az első magyar gyári üvegtervező Mánczos József volt, 1930-ban került a salgótarjáni üveggyárba. Az üveget anyagként használva, szobrászként alkotott kisplasztikákat az 1970-es évek elején Z. Gács György. Ők voltak a mesterei az első diplomás iparművész üvegtervező nemzedéknek, amelynek a zsennyei kötődésű Dárday Nikolett is tagja. Ehhez a generációhoz tartozik Széplakiné Tamási Gabriella is, aki nem nagyon ismert Vas megyében, pedig 19 éve Kőszegen él. Családja üveges dinasztia: a férje és a fiuk is üveggel foglalkozik.

- Tudta ezt már az ókor embere is. Ismerünk nyolcezer éves, üvegolvasztásra alkalmas fazekat, ékszereket, szerszámokat. Az első század elején egy ismeretlen római mester új távlatokat nyitott találmányával: az üvegfúvással ezután határtalan formagazdagságban készültek tárgyak. A Római Birodalomban az üveg luxuscikknek számított. Egyik beszédében Cicero említette: Szegény az, akinek otthonát nem díszíti üveg. A 19. századra az üvegtárgyak viszonylag olcsóvá váltak, egyre inkább eltrejedt a nemesi, polgári otthonokban, helyettesítve a drága arany, ezüst ötvöstárgyakat. 1756-ban alakult meg Pesten az üveges céh. A korszak legjelentősebb üveges vésnöke Piesche József volt, akinek mesterségét művészi üvegfaragás-nak nevezték.

Az első magyar gyári üvegtervező Mánczos József volt, 1930-ban került a salgótarjáni üveggyárba. Az üveget anyagként használva, szobrászként alkotott kisplasztikákat az 1970-es évek elején Z. Gács György. Ők voltak a mesterei az első diplomás iparművész üvegtervező nemzedéknek, amelynek a zsennyei kötődésű Dárday Nikolett is tagja. Ehhez a generációhoz tartozik Széplakiné Tamási Gabriella is, aki nem nagyon ismert Vas megyében, pedig 19 éve Kőszegen él. Családja üveges dinasztia: a férje és a fiuk is üveggel foglalkozik.

- Tudta ezt már az ókor embere is. Ismerünk nyolcezer éves, üvegolvasztásra alkalmas fazekat, ékszereket, szerszámokat. Az első század elején egy ismeretlen római mester új távlatokat nyitott találmányával: az üvegfúvással ezután határtalan formagazdagságban készültek tárgyak. A Római Birodalomban az üveg luxuscikknek számított. Egyik beszédében Cicero említette: Szegény az, akinek otthonát nem díszíti üveg. A 19. századra az üvegtárgyak viszonylag olcsóvá váltak, egyre inkább eltrejedt a nemesi, polgári otthonokban, helyettesítve a drága arany, ezüst ötvöstárgyakat. 1756-ban alakult meg Pesten az üveges céh. A korszak legjelentősebb üveges vésnöke Piesche József volt, akinek mesterségét művészi üvegfaragás-nak nevezték.

Az első magyar gyári üvegtervező Mánczos József volt, 1930-ban került a salgótarjáni üveggyárba. Az üveget anyagként használva, szobrászként alkotott kisplasztikákat az 1970-es évek elején Z. Gács György. Ők voltak a mesterei az első diplomás iparművész üvegtervező nemzedéknek, amelynek a zsennyei kötődésű Dárday Nikolett is tagja. Ehhez a generációhoz tartozik Széplakiné Tamási Gabriella is, aki nem nagyon ismert Vas megyében, pedig 19 éve Kőszegen él. Családja üveges dinasztia: a férje és a fiuk is üveggel foglalkozik.

Az első magyar gyári üvegtervező Mánczos József volt, 1930-ban került a salgótarjáni üveggyárba. Az üveget anyagként használva, szobrászként alkotott kisplasztikákat az 1970-es évek elején Z. Gács György. Ők voltak a mesterei az első diplomás iparművész üvegtervező nemzedéknek, amelynek a zsennyei kötődésű Dárday Nikolett is tagja. Ehhez a generációhoz tartozik Széplakiné Tamási Gabriella is, aki nem nagyon ismert Vas megyében, pedig 19 éve Kőszegen él. Családja üveges dinasztia: a férje és a fiuk is üveggel foglalkozik.

Az első magyar gyári üvegtervező Mánczos József volt, 1930-ban került a salgótarjáni üveggyárba. Az üveget anyagként használva, szobrászként alkotott kisplasztikákat az 1970-es évek elején Z. Gács György. Ők voltak a mesterei az első diplomás iparművész üvegtervező nemzedéknek, amelynek a zsennyei kötődésű Dárday Nikolett is tagja. Ehhez a generációhoz tartozik Széplakiné Tamási Gabriella is, aki nem nagyon ismert Vas megyében, pedig 19 éve Kőszegen él. Családja üveges dinasztia: a férje és a fiuk is üveggel foglalkozik.