Az életét írta az agyagba

Szombathely (mt) - Geszler Mária Belső hang című kiállítása nyílt meg a Vitalitas Galériában dr. Zsámbéky Monika bevezetőjével. Az alkotó Katalin-nap alkalmából is köszöntötte ismerőseit.

Merklin Tímea

Jellegzetes női művészet Geszler Máriáé, finom, érzelemgazdag, a belső hangokra figyelő. Műfaji határok nélkül alkot, a zene, a költészet, a fotóművészet ugyanúgy közel áll hozzá. Nem kőből, fából, bronzból, hanem agyagból dolgozik, hajlítja, gyűri, formázza, képeket, szövegeket szitál rá. Távoli világokat tud integrálni; művein megjelennek akár az örmény, grúz, japán hagyomány értékei is. Örömét, bánatát, megrendüléseit magas hőfokon égeti bele a porcelánba. Ezeket a sajátosságokat emelte ki dr. Zsámbéky Monika művészettörténész, a képtár igazgatóhelyettese a kiállításon, ahol főleg kisebb-nagyobb csellók láthatók. A többértelmű és asszociatív művek után ez az új, konkrét forma. Ami egyrészt női alakot idéz, másrészt a cselló emberi hanghoz közel álló hangját: a meleg, barna hangzó harmóniát, amely képzeletbeli közvetítője lehet ezeknek az üzeneteknek.

Geszler Mária azt meséli magáról a Mi lesz ezután? című írásában: Kelet-európai vagyok, egy rosszul sikerült társadalmi és ideológiai kísérlet, a szocializmus építésének gyermeke. A Budapesti Iparművészeti Főiskola elvégzése után egy Isten háta mögötti, elhagyatott, szegényes kerámiagyárban kezdtem dolgozni tervezőként. De milyen gyárban? Ettől az időtől fogva kezdtem érzékelni a hűtőtornyok füstjét, a betört gyári üvegablakok rajzait, a futószalagokat, a visszeres lábú öntőnőket, elektromos centrálékat, darutemetőt - hatalmas, rosszul világított gyári csarnokok magányát. Különös jelentése lett számomra a villanypóznáknak, a repülőgép hasának, a mérges gázoktól vörös égnek. Fotózni kezdtem ezeket az élményeimet, majd szitára, porcelánra tettem, a képeket együtt gyűrtem, formáztam az anyaggal. Két érzés vezetett: a csodálat és az iszonyat. Bámulat és elismerés az emberi elme, technika teremtette csodák láttán, és félelem, szorongás a hatalmas leállított csikrogó acélművek látványa miatt.

Expresszív hatású, szép, érzékeny munkák ezek a porcelánok (s mellettük az üvegképek is), a drámai kompozíció lehetőségeivel, a zene folyamatos idézésével. Amint Zsámbéky Monika fogalmazott: Köszönjük neki, hogy az életét írta agyagba.

Geszler Mária azt meséli magáról a Mi lesz ezután? című írásában: Kelet-európai vagyok, egy rosszul sikerült társadalmi és ideológiai kísérlet, a szocializmus építésének gyermeke. A Budapesti Iparművészeti Főiskola elvégzése után egy Isten háta mögötti, elhagyatott, szegényes kerámiagyárban kezdtem dolgozni tervezőként. De milyen gyárban? Ettől az időtől fogva kezdtem érzékelni a hűtőtornyok füstjét, a betört gyári üvegablakok rajzait, a futószalagokat, a visszeres lábú öntőnőket, elektromos centrálékat, darutemetőt - hatalmas, rosszul világított gyári csarnokok magányát. Különös jelentése lett számomra a villanypóznáknak, a repülőgép hasának, a mérges gázoktól vörös égnek. Fotózni kezdtem ezeket az élményeimet, majd szitára, porcelánra tettem, a képeket együtt gyűrtem, formáztam az anyaggal. Két érzés vezetett: a csodálat és az iszonyat. Bámulat és elismerés az emberi elme, technika teremtette csodák láttán, és félelem, szorongás a hatalmas leállított csikrogó acélművek látványa miatt.

Expresszív hatású, szép, érzékeny munkák ezek a porcelánok (s mellettük az üvegképek is), a drámai kompozíció lehetőségeivel, a zene folyamatos idézésével. Amint Zsámbéky Monika fogalmazott: Köszönjük neki, hogy az életét írta agyagba.

Geszler Mária azt meséli magáról a Mi lesz ezután? című írásában: Kelet-európai vagyok, egy rosszul sikerült társadalmi és ideológiai kísérlet, a szocializmus építésének gyermeke. A Budapesti Iparművészeti Főiskola elvégzése után egy Isten háta mögötti, elhagyatott, szegényes kerámiagyárban kezdtem dolgozni tervezőként. De milyen gyárban? Ettől az időtől fogva kezdtem érzékelni a hűtőtornyok füstjét, a betört gyári üvegablakok rajzait, a futószalagokat, a visszeres lábú öntőnőket, elektromos centrálékat, darutemetőt - hatalmas, rosszul világított gyári csarnokok magányát. Különös jelentése lett számomra a villanypóznáknak, a repülőgép hasának, a mérges gázoktól vörös égnek. Fotózni kezdtem ezeket az élményeimet, majd szitára, porcelánra tettem, a képeket együtt gyűrtem, formáztam az anyaggal. Két érzés vezetett: a csodálat és az iszonyat. Bámulat és elismerés az emberi elme, technika teremtette csodák láttán, és félelem, szorongás a hatalmas leállított csikrogó acélművek látványa miatt.

Expresszív hatású, szép, érzékeny munkák ezek a porcelánok (s mellettük az üvegképek is), a drámai kompozíció lehetőségeivel, a zene folyamatos idézésével. Amint Zsámbéky Monika fogalmazott: Köszönjük neki, hogy az életét írta agyagba.

Expresszív hatású, szép, érzékeny munkák ezek a porcelánok (s mellettük az üvegképek is), a drámai kompozíció lehetőségeivel, a zene folyamatos idézésével. Amint Zsámbéky Monika fogalmazott: Köszönjük neki, hogy az életét írta agyagba.

Expresszív hatású, szép, érzékeny munkák ezek a porcelánok (s mellettük az üvegképek is), a drámai kompozíció lehetőségeivel, a zene folyamatos idézésével. Amint Zsámbéky Monika fogalmazott: Köszönjük neki, hogy az életét írta agyagba.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!