Mit mesélnek a nótátlan nóták

Szombathely - Itthon vagyok mint csempeszkopácsi, mondta pénteken Sebestyén Márta a Művészetek Házában, ahol a Táncház-sorozat vendége volt, a tánc előtt egy beszélgetés erejéig.

Merklin Tímea

- Balettoztam, táncoltam, borzasztóan szerettem mozogni, ezért először azt gondoltam, néptáncos leszek vagy balettos. Amikor az iskolában oroszt kezdtem tanulni, és éreztem, hogy ez nekem megy, azt gondoltam, nyelvész leszek. De mivel szerettem rajzolni is, egy darabig azt hittem, mesekönyv-illusztrációkat fogok készíteni. Közben az éneklés mindig megvolt, olyan természetesen, mint ahogy eszem, iszom vagy alszom. Tudtam, hogy amíg világ a világ, énekelni fogok. A népdalokat pontosan tanultam meg, sokáig úgy énekeltem, mint egy nyolcvanéves néni. Sok kritika ért emiatt. Tizenegy év kellett ahhoz, hogy az eredetit énekeljem, de úgy, mint Sebestyén Márta.

Újabb filmbejátszás: az epizódban minden van, amiről azt gondolták korábban, hogy a népdaléneklés kelléke lehet: szőttesek, butykosok, vetett ágy, gyertyák...

- Csempeszkopácson van egy ilyen kerekeskút, az öreganyámé, de sosem rogytam úgy le rá, mint a filmben. Rézgálic volt benne, mi kék tónak gondoltuk az öcsémmel. Második gimnazista koromig Csempeszen töltöttem minden szünidőmet, a faluban engem csempeszi lánynak tartanak.

A csempeszi lány Budapesten született 1957-ben, és azóta a zene bűvöletében él, illetve élt már születése előtt: egy szolfézsversenyt nyertünk meg együtt úgy, hogy én az anyukám hasában rúgtam a ritmust. Édesanyja zenepedagógus, Kodály Zoltán tanítványa volt. Kérte Kodályt, hogy aláírásával támogassa lakáskérelmüket, de a zeneszerző nem hitt abban, hogy a tanácsnál számít az ő aláírása, ezért az mondta a szülőknek: Nézzenek ki egy lakást, kifizetem. És így is tett. Így lett a Vas megyei Sebestyén Jóskának és feleségének az első egyszobás lakása Budapesten. Márta azt a történetet is elmesélte, hogy az édesanyja a diplomakoncertjén miként adta be őt a ruhatárba, mert mint kisgyerek, sivalkodásával zavarta az előadást. A Zeneakadémia ruhatárosai ezt sokáig emlegették.

Aztán az énektanulás éveit idézte a mára világhírű művész, aki a legrangosabb koncerttermekben lép fel; énekelt a japán császár, a spanyol és az angol uralkodó előtt. Anthony Minghella a Szerelem, szerelem... kezdetű, általa énekelt magyar népdalt bevette a több Oscar-díjjal kitüntetett Angol beteg című filmbe (kínai vetítésekor a dalszöveget is feliratozták). Márta minden magyarországi díjat megkapott, amit egy művész kaphat.

- Majd letöltöm, átjátszom, mondják a mai énekesek. De hát mit? A hangokat át lehet venni, de az élményeket nem. Semmilyen MP3-as lejátszóra nem cserélném el azt, ha valaki nekem élőben énekel - mondta Márta, és olyan filmrészletek következtek, amelyek mestereit mutatták: például Jákó Annát, aki a Madarka, madarká-t énekli.

- Tizenkét évesen nyertem egy népdalversenyt, egy lemezt kaptam, ez is rajta volt. Anna néni minden apró csuklását megtanultam, miközben az osztálytársaim Beatles- és Rolling Stones-lázban égtek, és nem értették akkor, mit csinálok. Mára megbocsátottak. Huszonöt év múlva jutottam el Anna nénihez Moldvába, hogy elmondhassam neki, milyen régóta hordozom magamban az Anna néni-érzést. Az ő dalait a csempeszkopácsi nagyanyám innen Vazs megyéből úgy látta: Mária, idesanyám, illen nótátlan nótákat kitalányi!

De mestere volt a kalotaszegi Gergely András is, aki megintcsak nekivaló ember, úgy fújta neki a dalokat: a kedvére.

- Azt vettem észre, hogy mindenkiről és minden szituációról van dal. Kérdeztem Andris bácsit, hogyan lehetett azt úgy fújni, hogy ne sértődjenek meg az emberek, vagy ne kelljen szégyellniük magukat. Márti, szívem, pont azt kerestük, mondta. Elnótáztuk a történeteket. De még arra is lehetett mondani, hogy nem ingem, nem gatyám. Ha vigasztalni akartunk, akkor úgy énekeltünk. Olyan személyesség van, hogy szinte hírforrás a nóta. A népdalokkal lehetett célozgatni erre-arra. A lakodalomban pedig az egész nyers szókimondásnak is helye volt. Ezek az emberek a hőseim - mondja Márta, aki rajtuk kívül soha senkitől nem tanult énekelni.

Dalok mindenkiről szólnak, olyan fokú személyességük van, hogy szinte hírforrás a nóta

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!