2007.06.20. 02:28
Halló, Mátyás király beszél!
Celldömölk (öl) - Nehéz volt az évad, elsősorban a pénzhiány miatt , mondta Nagy Gábor, a társulat vezetője a Soltis Színház évadzáróján, amelyen persze a nem kevés eredményről is szó esett.
Az évadzáró társulati ülésen a 2006-os nyár került szóba elsőként: június elsejétől augusztus 5-éig 28 előadást tartott a társulat. A Soltis Színház tavaly meghívást kapott a kétévente sorra kerülő kazincbarcikai színjátszó fesztiválra, ...majd mély csönd leng... címmel Weöres-szövegekre épülő, a kairói színházi fesztivált is megjárt kísérleti előadásával, amelyet a most már frissdiplomás (Ascher Tamás és Novák Eszter osztályában végzett) színész, Herczeg Tamás szerkesztett és vitt színre a társu-lat fiataljaival. Ez az előadás megfordult a Művészetek Völgyében is, együtt a Somogyi István rendezte Csongor és Tündével. Aztán következett a kőszegi utcaszínházi fesztivál.
A 2006/2007-es kőszínházi évadot is korán indította a társulat: már augusztus 6-án megkezdődtek a kortárs szerző Kárpáti Péter Országalma című vásári játékának előkészületei. A könnyes-nevetős előadást augusztus 18-án mutatták be, Szabó Attila rendezésében. Kárpáti Péter a cigányfolklórból merítette az Országalma alaptörténetét, amelyben az álruhás, szívesen kóborló Mátyás király beleszeret Csulánó lányába, Mariskába. Szerelmük gyümölcse, Jankó figurája a két nép kötődésének eleven szimbóluma. A képzelet, vagyis a mese meg a színház törvényeihez igazodva ez a Mátyás király simán használja a telefont (igaz, még nem mobil, csak vonalas-tárcsás): Halló, ezredes? Figyelj rám, ezredes, mondok valamit, de azt ne tudja meg senki, különben agyonlövetlek: itt Mátyás király beszél! Idefigyelj, ezredes, hozzál magaddal egy huszárt meg egy tüzért, mert én bemondom az unalmasat, meg akarok nősülni. Te leszel a násznagy... Aztán meg is nősül, aztán el is hagyja Mariskát - hát hiszen mégis csak király, nem grasszálhat örökké inkognitóban. Az Országalma azóta is műsoron van, legutóbb a budapesti Szkénében vendégszerepelt vele a társulat. Szabó Attila időközben egy (modern) mesejátékot is rendezett Celldömölkön, a Milne-változat az Egyszervolt címet kapta. Szintén a múlt évad bemutatója volt A pimasz fabábu, Pinocchio története Ecsedi Erzsébet átiratában és rendezésében került színre. Az előadás Erdélyben is megfordult, csak ott kb. kétezren látták. Katona Imre rendezésében láthatta a közönség a társulat legújabb Betlehemes játékát. A stúdiósok B. Péter Pál vezetésével vitték színre a maguk Schnitzler-variációját. A Körtánc ezúttal Wiener Schnitzler címmel fut, országos bronz minősítéssel. A múlt évadban újította föl a társulat három korábbi mesejátékát, az Ágacskát, a Csillagszemű juhászt és a Csalóka Pétert. A mintegy 20 milliós költségvetésű évadban összesen 157 előadása - ebből 98 gyerekelőadás - volt a Soltis Színháznak, kb. 37 ezer néző előtt. A társulat a színházi mellett közművelődési tevékenységet is végez, önerőből színiiskolát működtet. De a fogyatkozó - vagy teljességgel hiányzó - központi támogatás veszélyezteti mind az Ezerlátó Mesefesztivál, mind az újabban kétévenként esedékes Soltis-fesztivál, mind a szintén Soltis Lajosról elnevezett - hiszen anno ő indította útjára ezt a programot - szakmai tábor életben maradását. Ebben az évben például egyetlen fillér támogatást sem kaptak a nemzetközi színjátszó tábor megrendezésére - pedig ez a 10. alkalom. Az OKM egyébként a tavalyi 5 millió helyett az idén 4 milliót bocsátott a társulat rendelkezésére - a működésre fordítható összegre évente pályázni kell. Az NCA ugyancsak működésre 2 milliót ítélt oda a Soltis Színháznak, határon túli tevékenységét pedig 2,8 millióval segítette. A celli önkormányzat tavaly 160 ezer forinttal támogatta a társulatot, a további önkormányzati 400 ezer forintból a kamaraszínházi épület ablakait cserélték ki, világítását korszerűsítették. Az idén az önkormányzat 200 ezer forinttal támogatta a társulat városi nagyrendezvénynek nyilvánított két fesztiválját, a civil alap szintén 200 ezret adott. A megyei önkormányzat ebben az évben mindössze 50 ezer forinttal támogatta a Soltis Színházat. Celldömölkön viszont szerencsére mindig akadnak olyan kisvállalkozók, magánszemélyek, akik segítik a színház munkáját. Szerencsére mindig akadnak olyan vállalkozók, magánszemélyek, akik segítenek
A 2006/2007-es kőszínházi évadot is korán indította a társulat: már augusztus 6-án megkezdődtek a kortárs szerző Kárpáti Péter Országalma című vásári játékának előkészületei. A könnyes-nevetős előadást augusztus 18-án mutatták be, Szabó Attila rendezésében. Kárpáti Péter a cigányfolklórból merítette az Országalma alaptörténetét, amelyben az álruhás, szívesen kóborló Mátyás király beleszeret Csulánó lányába, Mariskába. Szerelmük gyümölcse, Jankó figurája a két nép kötődésének eleven szimbóluma. A képzelet, vagyis a mese meg a színház törvényeihez igazodva ez a Mátyás király simán használja a telefont (igaz, még nem mobil, csak vonalas-tárcsás): Halló, ezredes? Figyelj rám, ezredes, mondok valamit, de azt ne tudja meg senki, különben agyonlövetlek: itt Mátyás király beszél! Idefigyelj, ezredes, hozzál magaddal egy huszárt meg egy tüzért, mert én bemondom az unalmasat, meg akarok nősülni. Te leszel a násznagy... Aztán meg is nősül, aztán el is hagyja Mariskát - hát hiszen mégis csak király, nem grasszálhat örökké inkognitóban. Az Országalma azóta is műsoron van, legutóbb a budapesti Szkénében vendégszerepelt vele a társulat. Szabó Attila időközben egy (modern) mesejátékot is rendezett Celldömölkön, a Milne-változat az Egyszervolt címet kapta. Szintén a múlt évad bemutatója volt A pimasz fabábu, Pinocchio története Ecsedi Erzsébet átiratában és rendezésében került színre. Az előadás Erdélyben is megfordult, csak ott kb. kétezren látták. Katona Imre rendezésében láthatta a közönség a társulat legújabb Betlehemes játékát. A stúdiósok B. Péter Pál vezetésével vitték színre a maguk Schnitzler-variációját. A Körtánc ezúttal Wiener Schnitzler címmel fut, országos bronz minősítéssel. A múlt évadban újította föl a társulat három korábbi mesejátékát, az Ágacskát, a Csillagszemű juhászt és a Csalóka Pétert. A mintegy 20 milliós költségvetésű évadban összesen 157 előadása - ebből 98 gyerekelőadás - volt a Soltis Színháznak, kb. 37 ezer néző előtt. A társulat a színházi mellett közművelődési tevékenységet is végez, önerőből színiiskolát működtet. De a fogyatkozó - vagy teljességgel hiányzó - központi támogatás veszélyezteti mind az Ezerlátó Mesefesztivál, mind az újabban kétévenként esedékes Soltis-fesztivál, mind a szintén Soltis Lajosról elnevezett - hiszen anno ő indította útjára ezt a programot - szakmai tábor életben maradását. Ebben az évben például egyetlen fillér támogatást sem kaptak a nemzetközi színjátszó tábor megrendezésére - pedig ez a 10. alkalom. Az OKM egyébként a tavalyi 5 millió helyett az idén 4 milliót bocsátott a társulat rendelkezésére - a működésre fordítható összegre évente pályázni kell. Az NCA ugyancsak működésre 2 milliót ítélt oda a Soltis Színháznak, határon túli tevékenységét pedig 2,8 millióval segítette. A celli önkormányzat tavaly 160 ezer forinttal támogatta a társulatot, a további önkormányzati 400 ezer forintból a kamaraszínházi épület ablakait cserélték ki, világítását korszerűsítették. Az idén az önkormányzat 200 ezer forinttal támogatta a társulat városi nagyrendezvénynek nyilvánított két fesztiválját, a civil alap szintén 200 ezret adott. A megyei önkormányzat ebben az évben mindössze 50 ezer forinttal támogatta a Soltis Színházat. Celldömölkön viszont szerencsére mindig akadnak olyan kisvállalkozók, magánszemélyek, akik segítik a színház munkáját. Szerencsére mindig akadnak olyan vállalkozók, magánszemélyek, akik segítenek
A 2006/2007-es kőszínházi évadot is korán indította a társulat: már augusztus 6-án megkezdődtek a kortárs szerző Kárpáti Péter Országalma című vásári játékának előkészületei. A könnyes-nevetős előadást augusztus 18-án mutatták be, Szabó Attila rendezésében. Kárpáti Péter a cigányfolklórból merítette az Országalma alaptörténetét, amelyben az álruhás, szívesen kóborló Mátyás király beleszeret Csulánó lányába, Mariskába. Szerelmük gyümölcse, Jankó figurája a két nép kötődésének eleven szimbóluma. A képzelet, vagyis a mese meg a színház törvényeihez igazodva ez a Mátyás király simán használja a telefont (igaz, még nem mobil, csak vonalas-tárcsás): Halló, ezredes? Figyelj rám, ezredes, mondok valamit, de azt ne tudja meg senki, különben agyonlövetlek: itt Mátyás király beszél! Idefigyelj, ezredes, hozzál magaddal egy huszárt meg egy tüzért, mert én bemondom az unalmasat, meg akarok nősülni. Te leszel a násznagy... Aztán meg is nősül, aztán el is hagyja Mariskát - hát hiszen mégis csak király, nem grasszálhat örökké inkognitóban. Az Országalma azóta is műsoron van, legutóbb a budapesti Szkénében vendégszerepelt vele a társulat. Szabó Attila időközben egy (modern) mesejátékot is rendezett Celldömölkön, a Milne-változat az Egyszervolt címet kapta. Szintén a múlt évad bemutatója volt A pimasz fabábu, Pinocchio története Ecsedi Erzsébet átiratában és rendezésében került színre. Az előadás Erdélyben is megfordult, csak ott kb. kétezren látták. Katona Imre rendezésében láthatta a közönség a társulat legújabb Betlehemes játékát. A stúdiósok B. Péter Pál vezetésével vitték színre a maguk Schnitzler-variációját. A Körtánc ezúttal Wiener Schnitzler címmel fut, országos bronz minősítéssel. A múlt évadban újította föl a társulat három korábbi mesejátékát, az Ágacskát, a Csillagszemű juhászt és a Csalóka Pétert. A mintegy 20 milliós költségvetésű évadban összesen 157 előadása - ebből 98 gyerekelőadás - volt a Soltis Színháznak, kb. 37 ezer néző előtt. A társulat a színházi mellett közművelődési tevékenységet is végez, önerőből színiiskolát működtet. De a fogyatkozó - vagy teljességgel hiányzó - központi támogatás veszélyezteti mind az Ezerlátó Mesefesztivál, mind az újabban kétévenként esedékes Soltis-fesztivál, mind a szintén Soltis Lajosról elnevezett - hiszen anno ő indította útjára ezt a programot - szakmai tábor életben maradását. Ebben az évben például egyetlen fillér támogatást sem kaptak a nemzetközi színjátszó tábor megrendezésére - pedig ez a 10. alkalom. Az OKM egyébként a tavalyi 5 millió helyett az idén 4 milliót bocsátott a társulat rendelkezésére - a működésre fordítható összegre évente pályázni kell. Az NCA ugyancsak működésre 2 milliót ítélt oda a Soltis Színháznak, határon túli tevékenységét pedig 2,8 millióval segítette. A celli önkormányzat tavaly 160 ezer forinttal támogatta a társulatot, a további önkormányzati 400 ezer forintból a kamaraszínházi épület ablakait cserélték ki, világítását korszerűsítették. Az idén az önkormányzat 200 ezer forinttal támogatta a társulat városi nagyrendezvénynek nyilvánított két fesztiválját, a civil alap szintén 200 ezret adott. A megyei önkormányzat ebben az évben mindössze 50 ezer forinttal támogatta a Soltis Színházat. Celldömölkön viszont szerencsére mindig akadnak olyan kisvállalkozók, magánszemélyek, akik segítik a színház munkáját. Szerencsére mindig akadnak olyan vállalkozók, magánszemélyek, akik segítenek