2007.09.23. 12:50
Kár a vadért, kár az autóért
Megyei körkép - Öngyilkosjelölt vadak, akik velünk fizettetik meg életük árát. Az elmúlt másfél évben több mint 350 állat hullott el balestben, a vasi halálozási toplista élén a szarvasok állnak. Disznóság, vagy sem, de legtöbbször az autóst találják hibásnak.
Megyénkben 2006 márciusa és ezév februárja között 108 szarvas, 211 őz és 40 vaddisznó múlt ki közúti balesetben.
Az őzek és a vaddisznók eszmei értéke százezres nagyságrenű, a szarvasoké olykor milliós. A nagyvadakkal való ütközés során azonban nem csak a tulajdonosi jogokat gyakorló állam kára jelentős, hanem az autósé is.
Ilyentájt a legnagyobb és ütközés szempontjából legveszélyesebb vadak, a szarvasok okozhatnak kellemetlen meglepetéseket a közlekedőknek. A szarvasbőgés ideje alatt, amit szeptember elejétől megközelítőleg október közepéig tart, mozgásuk kiszámíthatatlan, főleg szürkületkor (koraeste) és a hajnali derengésben találkozhatunk velük az utakon. Személygépkocsival azért különösen veszélyes elütni őket, mert a többmázsás állat teste, olykor becsúszik az utastérbe, s a bent ülők halálát okozhatja.
Korábban vadbaleset esetén a gépjárműben keletkezett kárt a területen vadászásra jogosult szervezet állta vadásztársaság, vagy a jogot bérlő termelőszövetkezet, például. Az 1996. évi LV-ös törvény óta a kár az autósé, s bizonyos esetekben még az elhullott vad árát is perelhetik rajta.
A vaddal való ütközés "két veszélyes üzem" találkozásának minősül. Ez azt jelenti, hogy mind az autósra, mind a vadat gondozó szervezetre vonatkoznak szabályok, melyek be nem tartása esetén a balesetért felelősségre vonhatók. Az autóstól az útviszonyoknak megfelelő közlekedést várják el, vagyis azt, hogy ha tábla figyelmezteti a vadak mozgására, akkor azt vegye komolyan, és lassítson. Ha megállapítható, hogy túl gyorsan közlekedett, akár az elpusztult állat árának megtérítésére is kötelezhető. A vadásztársaságok akkor hibásak, ha elővigyázatlan hajtással az útra terelték az állatot, vagy például etető kihelyezésével ahhoz közeli területre szoktatták.
Olyan polgári peres eljárásra, ami a vadász-szervezet és a gázoló között zajlott volna kevés példa akad. Az esetek nagy többségében mindkét fél tudomásul veszi és állja a saját kárát. Személyautók esetében ez gyakran nem kevés, ha azonban a tulajdonosnak van cascója akkor csak a kötelező önrész összegét kell kifizetnie feltéve, hogy nem közlekedett gyorsan, illetve nem volt ittas.
Hogy mit tesz a rendőrség a vadbalesetekkel összefüggében, és mit tanácsol a vadászkamara a szarvasbőgés idejére, arról itt olvashatnak.
