Kétútleveles festőművész

Különleges, szakrális motívumokat megörökítő, a vastag ecsetkezelés és festékréteg miatt távoltól szinte zománcos mozaiktechnikának tetsző acryl-festmények díszítik október 31-éig az MMIK Médium Galériájának falait.

Egy, a mai Szlovákia területén született, évtizedek óta Franciaországban élő festőművész alkotásai ezek, aki magyarnak vallja magát, s ma is büszke arra, hogy két érvényes útlevele van: egy francia és egy magyar.

Thuronyi István gyerekkora óta mindenekelőtt és teljes lényével festőművész. Művészhajlamokkal megáldott nemesi család gyermekeként ilyen téren is jó nevelést kapott. Egy időben hezitált, vonzotta a zeneszerzés is. Miután a Thuronyiak hatalmas birtokaira való tekintettel Mosonmagyaróváron befejezte a Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskolát, két évet a Zeneakadémián is elvégzett. Aztán menekülni kellett...

Mivel úgy érezte, a zenében így nem tudna megfelelő szinten produkálni, a papír és a ceruza (pontosabban a festék és a vászon) viszont mindig kéznél volt, festő lett, szívvel és lélekkel, mégis csak nyugdíjazása, 1981 után tudott komolyabban foglalkozni szenvedélyével. Addig szülei által rátestált polgári foglalkozásával kereste kenyerét: mérnökként huszonhárom évig volt tanácsadó Észak-Franciaországban.

- Nem volt egyszerű az újrakezdés odakint - meséli a nyolcvanhatodik életévében járó festőművész. - Míg idáig eljutottam, rengeteg dologgal foglalkoztam. Amikor kikerültem, először egy bőrgyárnál helyezkedtem el: turistáknak való emléktárgyakat festettem bőrlapkákra. Máig magam előtt látom a katedrálisok legapróbb részleteit is... Aztán nevelő lettem egy árvaházban. Hét évig maradtam, a gyermekkórust is én vezettem. Nagyon szerettem ott lenni, ám később a családommal már nem volt összeegyeztethető ez a munkahely.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

Egy, a mai Szlovákia területén született, évtizedek óta Franciaországban élő festőművész alkotásai ezek, aki magyarnak vallja magát, s ma is büszke arra, hogy két érvényes útlevele van: egy francia és egy magyar.

Thuronyi István gyerekkora óta mindenekelőtt és teljes lényével festőművész. Művészhajlamokkal megáldott nemesi család gyermekeként ilyen téren is jó nevelést kapott. Egy időben hezitált, vonzotta a zeneszerzés is. Miután a Thuronyiak hatalmas birtokaira való tekintettel Mosonmagyaróváron befejezte a Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskolát, két évet a Zeneakadémián is elvégzett. Aztán menekülni kellett...

Mivel úgy érezte, a zenében így nem tudna megfelelő szinten produkálni, a papír és a ceruza (pontosabban a festék és a vászon) viszont mindig kéznél volt, festő lett, szívvel és lélekkel, mégis csak nyugdíjazása, 1981 után tudott komolyabban foglalkozni szenvedélyével. Addig szülei által rátestált polgári foglalkozásával kereste kenyerét: mérnökként huszonhárom évig volt tanácsadó Észak-Franciaországban.

- Nem volt egyszerű az újrakezdés odakint - meséli a nyolcvanhatodik életévében járó festőművész. - Míg idáig eljutottam, rengeteg dologgal foglalkoztam. Amikor kikerültem, először egy bőrgyárnál helyezkedtem el: turistáknak való emléktárgyakat festettem bőrlapkákra. Máig magam előtt látom a katedrálisok legapróbb részleteit is... Aztán nevelő lettem egy árvaházban. Hét évig maradtam, a gyermekkórust is én vezettem. Nagyon szerettem ott lenni, ám később a családommal már nem volt összeegyeztethető ez a munkahely.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

Egy, a mai Szlovákia területén született, évtizedek óta Franciaországban élő festőművész alkotásai ezek, aki magyarnak vallja magát, s ma is büszke arra, hogy két érvényes útlevele van: egy francia és egy magyar.

Thuronyi István gyerekkora óta mindenekelőtt és teljes lényével festőművész. Művészhajlamokkal megáldott nemesi család gyermekeként ilyen téren is jó nevelést kapott. Egy időben hezitált, vonzotta a zeneszerzés is. Miután a Thuronyiak hatalmas birtokaira való tekintettel Mosonmagyaróváron befejezte a Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskolát, két évet a Zeneakadémián is elvégzett. Aztán menekülni kellett...

Mivel úgy érezte, a zenében így nem tudna megfelelő szinten produkálni, a papír és a ceruza (pontosabban a festék és a vászon) viszont mindig kéznél volt, festő lett, szívvel és lélekkel, mégis csak nyugdíjazása, 1981 után tudott komolyabban foglalkozni szenvedélyével. Addig szülei által rátestált polgári foglalkozásával kereste kenyerét: mérnökként huszonhárom évig volt tanácsadó Észak-Franciaországban.

- Nem volt egyszerű az újrakezdés odakint - meséli a nyolcvanhatodik életévében járó festőművész. - Míg idáig eljutottam, rengeteg dologgal foglalkoztam. Amikor kikerültem, először egy bőrgyárnál helyezkedtem el: turistáknak való emléktárgyakat festettem bőrlapkákra. Máig magam előtt látom a katedrálisok legapróbb részleteit is... Aztán nevelő lettem egy árvaházban. Hét évig maradtam, a gyermekkórust is én vezettem. Nagyon szerettem ott lenni, ám később a családommal már nem volt összeegyeztethető ez a munkahely.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

Thuronyi István gyerekkora óta mindenekelőtt és teljes lényével festőművész. Művészhajlamokkal megáldott nemesi család gyermekeként ilyen téren is jó nevelést kapott. Egy időben hezitált, vonzotta a zeneszerzés is. Miután a Thuronyiak hatalmas birtokaira való tekintettel Mosonmagyaróváron befejezte a Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskolát, két évet a Zeneakadémián is elvégzett. Aztán menekülni kellett...

Mivel úgy érezte, a zenében így nem tudna megfelelő szinten produkálni, a papír és a ceruza (pontosabban a festék és a vászon) viszont mindig kéznél volt, festő lett, szívvel és lélekkel, mégis csak nyugdíjazása, 1981 után tudott komolyabban foglalkozni szenvedélyével. Addig szülei által rátestált polgári foglalkozásával kereste kenyerét: mérnökként huszonhárom évig volt tanácsadó Észak-Franciaországban.

- Nem volt egyszerű az újrakezdés odakint - meséli a nyolcvanhatodik életévében járó festőművész. - Míg idáig eljutottam, rengeteg dologgal foglalkoztam. Amikor kikerültem, először egy bőrgyárnál helyezkedtem el: turistáknak való emléktárgyakat festettem bőrlapkákra. Máig magam előtt látom a katedrálisok legapróbb részleteit is... Aztán nevelő lettem egy árvaházban. Hét évig maradtam, a gyermekkórust is én vezettem. Nagyon szerettem ott lenni, ám később a családommal már nem volt összeegyeztethető ez a munkahely.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

Thuronyi István gyerekkora óta mindenekelőtt és teljes lényével festőművész. Művészhajlamokkal megáldott nemesi család gyermekeként ilyen téren is jó nevelést kapott. Egy időben hezitált, vonzotta a zeneszerzés is. Miután a Thuronyiak hatalmas birtokaira való tekintettel Mosonmagyaróváron befejezte a Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskolát, két évet a Zeneakadémián is elvégzett. Aztán menekülni kellett...

Mivel úgy érezte, a zenében így nem tudna megfelelő szinten produkálni, a papír és a ceruza (pontosabban a festék és a vászon) viszont mindig kéznél volt, festő lett, szívvel és lélekkel, mégis csak nyugdíjazása, 1981 után tudott komolyabban foglalkozni szenvedélyével. Addig szülei által rátestált polgári foglalkozásával kereste kenyerét: mérnökként huszonhárom évig volt tanácsadó Észak-Franciaországban.

- Nem volt egyszerű az újrakezdés odakint - meséli a nyolcvanhatodik életévében járó festőművész. - Míg idáig eljutottam, rengeteg dologgal foglalkoztam. Amikor kikerültem, először egy bőrgyárnál helyezkedtem el: turistáknak való emléktárgyakat festettem bőrlapkákra. Máig magam előtt látom a katedrálisok legapróbb részleteit is... Aztán nevelő lettem egy árvaházban. Hét évig maradtam, a gyermekkórust is én vezettem. Nagyon szerettem ott lenni, ám később a családommal már nem volt összeegyeztethető ez a munkahely.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

Mivel úgy érezte, a zenében így nem tudna megfelelő szinten produkálni, a papír és a ceruza (pontosabban a festék és a vászon) viszont mindig kéznél volt, festő lett, szívvel és lélekkel, mégis csak nyugdíjazása, 1981 után tudott komolyabban foglalkozni szenvedélyével. Addig szülei által rátestált polgári foglalkozásával kereste kenyerét: mérnökként huszonhárom évig volt tanácsadó Észak-Franciaországban.

- Nem volt egyszerű az újrakezdés odakint - meséli a nyolcvanhatodik életévében járó festőművész. - Míg idáig eljutottam, rengeteg dologgal foglalkoztam. Amikor kikerültem, először egy bőrgyárnál helyezkedtem el: turistáknak való emléktárgyakat festettem bőrlapkákra. Máig magam előtt látom a katedrálisok legapróbb részleteit is... Aztán nevelő lettem egy árvaházban. Hét évig maradtam, a gyermekkórust is én vezettem. Nagyon szerettem ott lenni, ám később a családommal már nem volt összeegyeztethető ez a munkahely.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

Mivel úgy érezte, a zenében így nem tudna megfelelő szinten produkálni, a papír és a ceruza (pontosabban a festék és a vászon) viszont mindig kéznél volt, festő lett, szívvel és lélekkel, mégis csak nyugdíjazása, 1981 után tudott komolyabban foglalkozni szenvedélyével. Addig szülei által rátestált polgári foglalkozásával kereste kenyerét: mérnökként huszonhárom évig volt tanácsadó Észak-Franciaországban.

- Nem volt egyszerű az újrakezdés odakint - meséli a nyolcvanhatodik életévében járó festőművész. - Míg idáig eljutottam, rengeteg dologgal foglalkoztam. Amikor kikerültem, először egy bőrgyárnál helyezkedtem el: turistáknak való emléktárgyakat festettem bőrlapkákra. Máig magam előtt látom a katedrálisok legapróbb részleteit is... Aztán nevelő lettem egy árvaházban. Hét évig maradtam, a gyermekkórust is én vezettem. Nagyon szerettem ott lenni, ám később a családommal már nem volt összeegyeztethető ez a munkahely.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

- Nem volt egyszerű az újrakezdés odakint - meséli a nyolcvanhatodik életévében járó festőművész. - Míg idáig eljutottam, rengeteg dologgal foglalkoztam. Amikor kikerültem, először egy bőrgyárnál helyezkedtem el: turistáknak való emléktárgyakat festettem bőrlapkákra. Máig magam előtt látom a katedrálisok legapróbb részleteit is... Aztán nevelő lettem egy árvaházban. Hét évig maradtam, a gyermekkórust is én vezettem. Nagyon szerettem ott lenni, ám később a családommal már nem volt összeegyeztethető ez a munkahely.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

- Nem volt egyszerű az újrakezdés odakint - meséli a nyolcvanhatodik életévében járó festőművész. - Míg idáig eljutottam, rengeteg dologgal foglalkoztam. Amikor kikerültem, először egy bőrgyárnál helyezkedtem el: turistáknak való emléktárgyakat festettem bőrlapkákra. Máig magam előtt látom a katedrálisok legapróbb részleteit is... Aztán nevelő lettem egy árvaházban. Hét évig maradtam, a gyermekkórust is én vezettem. Nagyon szerettem ott lenni, ám később a családommal már nem volt összeegyeztethető ez a munkahely.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

Mikor 1947-ben Franciaországba érkezett, Picasso volt a legünnepeltebb művész, az absztrakt, a szürrealizmus, közelebbről a kubizmus iránti vonzalma mégsem divathóbortként indult. Bár magyar mestere - a családi barát - Glatz Oszkár realista festményeiről ismert, ő világ életében az elvont, letisztult formavilág és a különleges színkompozíciók iránt érdeklődött. Élete előrehaladtával témái egyre inkább a szakrális motívumok, a liturgikus festészet irányába tendáltak. Ma keresztény festőként határozza meg önmagát. Bibliai szimbólumok (a hal, a fehér galamb...) s a régi kódexfestészet alakjaira hasonlító figurák uralják képeit.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.

Életében közel kétezer képet festett - Szombathelyen most nyolcvan lett kiállítva. Több tárlata volt már Párizsban, Kölnben, Budapesten, Esztergomban, tőlünk pedig Pápára és Sárospatakra viszik majd alkotásait.