Tárgyak, versek - sokan kérték

Prácser Lilla furulyázott, Békefi Antal Attila dobolt a bevezető műsorban péntek este, amikor Marosits Józsefet azon alkalomból köszöntötték a TIT-ben, hogy egymást követő versesköteteinek ez volt a negyedik bemutatója. Ez utóbbi, a Tárgyak a térben című egy trilógia első kötete, amelynek premierje az OMK-ban volt nyáron. A TIT-es bemutatóra azért került sor, mert barátok, ismerősök, sokan kérték, azok közül, akik a júniusi felolvasásra nem tudtak elmenni. Marosits József ugyanis úgy gondolja, ne beszéljünk a könyvről, szólaljanak meg a magukért beszélő versek. A TIT-ben a szerző maga és Prikazovics Ferenc olvastak fel a Tárgyak a térben kötetből.

Marosits József a tervezett trilógiát még idén szerette volna kiadni, de anyagiak híján nem sikerült, a második kötetnek már vannak szponzorai, a harmadikhoz még gyűjt. A Tárgyak a térben című első kötetben grafikák, hengertípiák az illusztrációk. A másodikban, a Metamorfózisban plakettsorozatainak fotóit illesztette a versekhez. A harmadik kötet Az örök vándorok címet viseli majd, ennek is értékes a képanyaga, hiszen a Vas megyében és Szombathelyen található köztéri szobrainak és egyéb képzőművészeti alkotásainak fotói lesznek benne. A most bemutatott kötet négy fejezetre tagolódik, amelyekben a versek nem időrendben mennek, hanem a hangulatok rendezték össze őket. 1965-ös a legrégebbi, 2006-os a legújabb. Így jó negyven évet ölelnek át a maguk érzelmeivel, humorával, itt-ott politikai tölteteivel.

- Önmagamról, önmagunkról próbálok a képzőművészet vagy az irodalom nyelvén minden tőlem telhetőt megcselekedni - vallja az alkotó, aki gondosan szerkesztett esttel várta közönségét pénteken.

A végtelen közepén forgok - így kezdődött a válogatás, amely aztán az élet forgóajtóit pörgette: az elindulásét, amikor nem tudjuk, hova; a csendét, ami ki tudja, meddig tart; az időét, ami általunk kitalált bilincs; a célokét, amelyek a múltba fúlnak megvalósulatlanul, értelmetlenül; a titkokét, amikre újabb titkokat vésünk... Felmerültek természetesen kortárs kérdések: milyen baljós üzenet a boldog nemzetköziség , hogyan lehet valamit tisztának, fehérnek megtartani, egyre nagyobb tudásvágyunkkal párhuzamosan közelebb jön-e az ég...

Mikor pedig a lét dolgait humorral vette számba a költő, tapssal örült a közönség.

Marosits József a tervezett trilógiát még idén szerette volna kiadni, de anyagiak híján nem sikerült, a második kötetnek már vannak szponzorai, a harmadikhoz még gyűjt. A Tárgyak a térben című első kötetben grafikák, hengertípiák az illusztrációk. A másodikban, a Metamorfózisban plakettsorozatainak fotóit illesztette a versekhez. A harmadik kötet Az örök vándorok címet viseli majd, ennek is értékes a képanyaga, hiszen a Vas megyében és Szombathelyen található köztéri szobrainak és egyéb képzőművészeti alkotásainak fotói lesznek benne. A most bemutatott kötet négy fejezetre tagolódik, amelyekben a versek nem időrendben mennek, hanem a hangulatok rendezték össze őket. 1965-ös a legrégebbi, 2006-os a legújabb. Így jó negyven évet ölelnek át a maguk érzelmeivel, humorával, itt-ott politikai tölteteivel.

- Önmagamról, önmagunkról próbálok a képzőművészet vagy az irodalom nyelvén minden tőlem telhetőt megcselekedni - vallja az alkotó, aki gondosan szerkesztett esttel várta közönségét pénteken.

A végtelen közepén forgok - így kezdődött a válogatás, amely aztán az élet forgóajtóit pörgette: az elindulásét, amikor nem tudjuk, hova; a csendét, ami ki tudja, meddig tart; az időét, ami általunk kitalált bilincs; a célokét, amelyek a múltba fúlnak megvalósulatlanul, értelmetlenül; a titkokét, amikre újabb titkokat vésünk... Felmerültek természetesen kortárs kérdések: milyen baljós üzenet a boldog nemzetköziség , hogyan lehet valamit tisztának, fehérnek megtartani, egyre nagyobb tudásvágyunkkal párhuzamosan közelebb jön-e az ég...

Mikor pedig a lét dolgait humorral vette számba a költő, tapssal örült a közönség.

Marosits József a tervezett trilógiát még idén szerette volna kiadni, de anyagiak híján nem sikerült, a második kötetnek már vannak szponzorai, a harmadikhoz még gyűjt. A Tárgyak a térben című első kötetben grafikák, hengertípiák az illusztrációk. A másodikban, a Metamorfózisban plakettsorozatainak fotóit illesztette a versekhez. A harmadik kötet Az örök vándorok címet viseli majd, ennek is értékes a képanyaga, hiszen a Vas megyében és Szombathelyen található köztéri szobrainak és egyéb képzőművészeti alkotásainak fotói lesznek benne. A most bemutatott kötet négy fejezetre tagolódik, amelyekben a versek nem időrendben mennek, hanem a hangulatok rendezték össze őket. 1965-ös a legrégebbi, 2006-os a legújabb. Így jó negyven évet ölelnek át a maguk érzelmeivel, humorával, itt-ott politikai tölteteivel.

- Önmagamról, önmagunkról próbálok a képzőművészet vagy az irodalom nyelvén minden tőlem telhetőt megcselekedni - vallja az alkotó, aki gondosan szerkesztett esttel várta közönségét pénteken.

A végtelen közepén forgok - így kezdődött a válogatás, amely aztán az élet forgóajtóit pörgette: az elindulásét, amikor nem tudjuk, hova; a csendét, ami ki tudja, meddig tart; az időét, ami általunk kitalált bilincs; a célokét, amelyek a múltba fúlnak megvalósulatlanul, értelmetlenül; a titkokét, amikre újabb titkokat vésünk... Felmerültek természetesen kortárs kérdések: milyen baljós üzenet a boldog nemzetköziség , hogyan lehet valamit tisztának, fehérnek megtartani, egyre nagyobb tudásvágyunkkal párhuzamosan közelebb jön-e az ég...

Mikor pedig a lét dolgait humorral vette számba a költő, tapssal örült a közönség.

- Önmagamról, önmagunkról próbálok a képzőművészet vagy az irodalom nyelvén minden tőlem telhetőt megcselekedni - vallja az alkotó, aki gondosan szerkesztett esttel várta közönségét pénteken.

A végtelen közepén forgok - így kezdődött a válogatás, amely aztán az élet forgóajtóit pörgette: az elindulásét, amikor nem tudjuk, hova; a csendét, ami ki tudja, meddig tart; az időét, ami általunk kitalált bilincs; a célokét, amelyek a múltba fúlnak megvalósulatlanul, értelmetlenül; a titkokét, amikre újabb titkokat vésünk... Felmerültek természetesen kortárs kérdések: milyen baljós üzenet a boldog nemzetköziség , hogyan lehet valamit tisztának, fehérnek megtartani, egyre nagyobb tudásvágyunkkal párhuzamosan közelebb jön-e az ég...

Mikor pedig a lét dolgait humorral vette számba a költő, tapssal örült a közönség.

- Önmagamról, önmagunkról próbálok a képzőművészet vagy az irodalom nyelvén minden tőlem telhetőt megcselekedni - vallja az alkotó, aki gondosan szerkesztett esttel várta közönségét pénteken.

A végtelen közepén forgok - így kezdődött a válogatás, amely aztán az élet forgóajtóit pörgette: az elindulásét, amikor nem tudjuk, hova; a csendét, ami ki tudja, meddig tart; az időét, ami általunk kitalált bilincs; a célokét, amelyek a múltba fúlnak megvalósulatlanul, értelmetlenül; a titkokét, amikre újabb titkokat vésünk... Felmerültek természetesen kortárs kérdések: milyen baljós üzenet a boldog nemzetköziség , hogyan lehet valamit tisztának, fehérnek megtartani, egyre nagyobb tudásvágyunkkal párhuzamosan közelebb jön-e az ég...

Mikor pedig a lét dolgait humorral vette számba a költő, tapssal örült a közönség.

A végtelen közepén forgok - így kezdődött a válogatás, amely aztán az élet forgóajtóit pörgette: az elindulásét, amikor nem tudjuk, hova; a csendét, ami ki tudja, meddig tart; az időét, ami általunk kitalált bilincs; a célokét, amelyek a múltba fúlnak megvalósulatlanul, értelmetlenül; a titkokét, amikre újabb titkokat vésünk... Felmerültek természetesen kortárs kérdések: milyen baljós üzenet a boldog nemzetköziség , hogyan lehet valamit tisztának, fehérnek megtartani, egyre nagyobb tudásvágyunkkal párhuzamosan közelebb jön-e az ég...

Mikor pedig a lét dolgait humorral vette számba a költő, tapssal örült a közönség.

A végtelen közepén forgok - így kezdődött a válogatás, amely aztán az élet forgóajtóit pörgette: az elindulásét, amikor nem tudjuk, hova; a csendét, ami ki tudja, meddig tart; az időét, ami általunk kitalált bilincs; a célokét, amelyek a múltba fúlnak megvalósulatlanul, értelmetlenül; a titkokét, amikre újabb titkokat vésünk... Felmerültek természetesen kortárs kérdések: milyen baljós üzenet a boldog nemzetköziség , hogyan lehet valamit tisztának, fehérnek megtartani, egyre nagyobb tudásvágyunkkal párhuzamosan közelebb jön-e az ég...

Mikor pedig a lét dolgait humorral vette számba a költő, tapssal örült a közönség.

Mikor pedig a lét dolgait humorral vette számba a költő, tapssal örült a közönség.

Mikor pedig a lét dolgait humorral vette számba a költő, tapssal örült a közönség.