A művészet nem egy foglalkozás

Szentendre, Répcelak (ser) - Vasárnap ünnepelte 80. születésnapját Engelsz József ötvösművész. A répcelaki születésű, kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes művésznek a nyáron ismét kiállítást rendeznek a kisvárosban.

Simon Erzsébet

Tíz esztendővel ezelőtti születésnapja alkalmából is jubileumi gyűjteményes kiállítással tisztelgett Engelsz József előtt a szülőfaluja. A neves ötvösművész akkor adományozta a településnek Kórus című alkotását. Két év múltán kamarakiállítása nyílt a művelődési házban, akkor a Csodaszarvas réz domborművel gyarapodott a szűkebb pátria. A millenniumi év alkalmából elkészítette Répcelak tűzzománc címerét.

Az idén ismét nagyszabású tárlattal várják a művészt, akinek azonban a hihetetlenül igényes munkáit nem csak alkalmanként csodálhatják meg földijei. Az új évezredben fölépített katolikus templomot szakrális témájú alkotásai díszítik: rézdomborítású oltárkép, tabernákulum, s tavaly ősz óta a 15 stációból álló tűzzománc keresztút színes motívumai előtt is imádkozhatnak a hívek.

A magyar ötvösművészet egyik doyenjének, a nemesfémek művészi megmunkálójának pályája az ötvenes években indult. Az Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós volt a mestere, akitől a nemes anyagban való gondolkodást és az anyag iránti tiszteletet tanultam - vallotta. Művészeti tevékenysége kiterjed a fémművesség és az ötvösművészet minden válfajára. Ötvös és szobrász egyszerre, aki iskolát teremtett; megújított egy művészeti ágat, modern formába öltöztette például az ősi elemekből építkező ikonográfiát. A Szentendrén élő és alkotó Engelsz József egy lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: Fémbe kalapálom a mondanivalómat. Korunk egyik legmarkánsabb művészegyénisége, aki több mint két évtizedig tanított az Iparművészeti Főiskolán, a művészetről pedig örökérvényűen így vall: A művészet nem munka, nem foglalkozás, a művészet életforma. A művész olyan ember, aki önként zárja ki magát az adott társadalomból, hogy szabad lehessen. A művészet, az alkotás folyamata csak kívülről látszik élvezetnek vagy passziónak, valójában keserves kínlódás, állandó kételkedés és csalódás önmagunkban. A művészet önmagát is megkérdőjelezi. A műalkotás, az igazi műalkotás nem azért művészet, mert stílusában tartozik valahová, vagy ráütik a korszerűség formajegyeit, hanem azért művészet, mert megjelenési formája tökéletesen fedi az alkotó érzelmeit és mesterségbeli tudását. A művészet nem stílusjegyektől érték, a művészet kvalitás.

Az idén ismét nagyszabású tárlattal várják a művészt, akinek azonban a hihetetlenül igényes munkáit nem csak alkalmanként csodálhatják meg földijei. Az új évezredben fölépített katolikus templomot szakrális témájú alkotásai díszítik: rézdomborítású oltárkép, tabernákulum, s tavaly ősz óta a 15 stációból álló tűzzománc keresztút színes motívumai előtt is imádkozhatnak a hívek.

A magyar ötvösművészet egyik doyenjének, a nemesfémek művészi megmunkálójának pályája az ötvenes években indult. Az Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós volt a mestere, akitől a nemes anyagban való gondolkodást és az anyag iránti tiszteletet tanultam - vallotta. Művészeti tevékenysége kiterjed a fémművesség és az ötvösművészet minden válfajára. Ötvös és szobrász egyszerre, aki iskolát teremtett; megújított egy művészeti ágat, modern formába öltöztette például az ősi elemekből építkező ikonográfiát. A Szentendrén élő és alkotó Engelsz József egy lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: Fémbe kalapálom a mondanivalómat. Korunk egyik legmarkánsabb művészegyénisége, aki több mint két évtizedig tanított az Iparművészeti Főiskolán, a művészetről pedig örökérvényűen így vall: A művészet nem munka, nem foglalkozás, a művészet életforma. A művész olyan ember, aki önként zárja ki magát az adott társadalomból, hogy szabad lehessen. A művészet, az alkotás folyamata csak kívülről látszik élvezetnek vagy passziónak, valójában keserves kínlódás, állandó kételkedés és csalódás önmagunkban. A művészet önmagát is megkérdőjelezi. A műalkotás, az igazi műalkotás nem azért művészet, mert stílusában tartozik valahová, vagy ráütik a korszerűség formajegyeit, hanem azért művészet, mert megjelenési formája tökéletesen fedi az alkotó érzelmeit és mesterségbeli tudását. A művészet nem stílusjegyektől érték, a művészet kvalitás.

Az idén ismét nagyszabású tárlattal várják a művészt, akinek azonban a hihetetlenül igényes munkáit nem csak alkalmanként csodálhatják meg földijei. Az új évezredben fölépített katolikus templomot szakrális témájú alkotásai díszítik: rézdomborítású oltárkép, tabernákulum, s tavaly ősz óta a 15 stációból álló tűzzománc keresztút színes motívumai előtt is imádkozhatnak a hívek.

A magyar ötvösművészet egyik doyenjének, a nemesfémek művészi megmunkálójának pályája az ötvenes években indult. Az Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós volt a mestere, akitől a nemes anyagban való gondolkodást és az anyag iránti tiszteletet tanultam - vallotta. Művészeti tevékenysége kiterjed a fémművesség és az ötvösművészet minden válfajára. Ötvös és szobrász egyszerre, aki iskolát teremtett; megújított egy művészeti ágat, modern formába öltöztette például az ősi elemekből építkező ikonográfiát. A Szentendrén élő és alkotó Engelsz József egy lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: Fémbe kalapálom a mondanivalómat. Korunk egyik legmarkánsabb művészegyénisége, aki több mint két évtizedig tanított az Iparművészeti Főiskolán, a művészetről pedig örökérvényűen így vall: A művészet nem munka, nem foglalkozás, a művészet életforma. A művész olyan ember, aki önként zárja ki magát az adott társadalomból, hogy szabad lehessen. A művészet, az alkotás folyamata csak kívülről látszik élvezetnek vagy passziónak, valójában keserves kínlódás, állandó kételkedés és csalódás önmagunkban. A művészet önmagát is megkérdőjelezi. A műalkotás, az igazi műalkotás nem azért művészet, mert stílusában tartozik valahová, vagy ráütik a korszerűség formajegyeit, hanem azért művészet, mert megjelenési formája tökéletesen fedi az alkotó érzelmeit és mesterségbeli tudását. A művészet nem stílusjegyektől érték, a művészet kvalitás.

A magyar ötvösművészet egyik doyenjének, a nemesfémek művészi megmunkálójának pályája az ötvenes években indult. Az Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós volt a mestere, akitől a nemes anyagban való gondolkodást és az anyag iránti tiszteletet tanultam - vallotta. Művészeti tevékenysége kiterjed a fémművesség és az ötvösművészet minden válfajára. Ötvös és szobrász egyszerre, aki iskolát teremtett; megújított egy művészeti ágat, modern formába öltöztette például az ősi elemekből építkező ikonográfiát. A Szentendrén élő és alkotó Engelsz József egy lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: Fémbe kalapálom a mondanivalómat. Korunk egyik legmarkánsabb művészegyénisége, aki több mint két évtizedig tanított az Iparművészeti Főiskolán, a művészetről pedig örökérvényűen így vall: A művészet nem munka, nem foglalkozás, a művészet életforma. A művész olyan ember, aki önként zárja ki magát az adott társadalomból, hogy szabad lehessen. A művészet, az alkotás folyamata csak kívülről látszik élvezetnek vagy passziónak, valójában keserves kínlódás, állandó kételkedés és csalódás önmagunkban. A művészet önmagát is megkérdőjelezi. A műalkotás, az igazi műalkotás nem azért művészet, mert stílusában tartozik valahová, vagy ráütik a korszerűség formajegyeit, hanem azért művészet, mert megjelenési formája tökéletesen fedi az alkotó érzelmeit és mesterségbeli tudását. A művészet nem stílusjegyektől érték, a művészet kvalitás.

A magyar ötvösművészet egyik doyenjének, a nemesfémek művészi megmunkálójának pályája az ötvenes években indult. Az Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós volt a mestere, akitől a nemes anyagban való gondolkodást és az anyag iránti tiszteletet tanultam - vallotta. Művészeti tevékenysége kiterjed a fémművesség és az ötvösművészet minden válfajára. Ötvös és szobrász egyszerre, aki iskolát teremtett; megújított egy művészeti ágat, modern formába öltöztette például az ősi elemekből építkező ikonográfiát. A Szentendrén élő és alkotó Engelsz József egy lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: Fémbe kalapálom a mondanivalómat. Korunk egyik legmarkánsabb művészegyénisége, aki több mint két évtizedig tanított az Iparművészeti Főiskolán, a művészetről pedig örökérvényűen így vall: A művészet nem munka, nem foglalkozás, a művészet életforma. A művész olyan ember, aki önként zárja ki magát az adott társadalomból, hogy szabad lehessen. A művészet, az alkotás folyamata csak kívülről látszik élvezetnek vagy passziónak, valójában keserves kínlódás, állandó kételkedés és csalódás önmagunkban. A művészet önmagát is megkérdőjelezi. A műalkotás, az igazi műalkotás nem azért művészet, mert stílusában tartozik valahová, vagy ráütik a korszerűség formajegyeit, hanem azért művészet, mert megjelenési formája tökéletesen fedi az alkotó érzelmeit és mesterségbeli tudását. A művészet nem stílusjegyektől érték, a művészet kvalitás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!