Amatőr festők a SIC-galérián

A Haladás Művelődési Ház Munkácsy körét Jaksa István vezette 1954-től 1968-ig, majd Radnóti Kovács Árpád festőművész vette át, és haláláig, 1978-ig tanított ott. Művészetpedagógiája máig meghatározó. Tóth Csaba festőművész minden lehetséges helyen - így az OÁMK mostani kiállításán is - elmondja: Radnóti Kovács Árpád nélkül nem lehet megírni a XX. századi vasi képzőművészet történetét. A második világháború után ő kezdte újraszervezni a képzőművészeti életet Vas megyében. A 30-as években tagja volt a Szent Márton Céhnek. Társaival 1946-ban elindította a Zsennyei Művésztelepet, amit 1954-ig igazgatott. 1947-ben létrehozta és tíz évig vezette a Derkovits Képzőművészeti Szabadiskolát. Általános iskolákban tanított, majd Jaksa halála után a Munkácsy körben is. Generációkra volt hatással mint portréfestő és mint ember; számos helyi képzőművész hivatkozik rá az életrajzában. Sokan erkölcsi tartást is tanultak tőle. Lechner Ferenc 1969 óta jár a Munkácsy körbe, kilenc évig volt a tanítványa. Vincze Lászlót pedig - Tóth Csaba szerint - valószínűleg tiszteletbeli tanítványává fogadná látványelvű festészete miatt.

- 1969-ben, amikor bekerültem a Munkácsy körbe, a Járműjavítóban dolgoztam vezetőként. A gyerekeim feladatokat kaptak az iskolában, én megcsináltam helyettük. Így kezdtem festeni. Radnóti Kovács Árpád a mesterem és barátom volt. Szigorú szabályok szerint alkottunk, mindig modell után. Sokszor segítettem neki restaurálási munkákban - meséli Lechner Ferenc, aki aztán Simon Iván festőművésztől tanult tovább Radnóti Kovács halála (1978) után. Felszabadultabb, könnyedebb korszak következett, mígnem most Mészáros Szabolcs vezeti a Munkácsy kört, aki bár sokkal fiatalabb itteni tanítványainál , elfogadják tőle a kiigazítást, a kritikát.

Lechner Ferenc természetközeli képei mindig látványközpontúak, de filozofikus szintre emeli a képeit, lírai, expresszív stíluselemekkel. Tóth Csaba az OÁMK kiállításán három festményét emelte ki: a Tihanyi-félszigetet ábrázoló képet, amely a kivitelezés líraisága mellett a felületek gazdagságát mutatja; a tenyérnyi méretű őszi hangulatú tájképet, amely visszaemlékezése egy élménynek és Mednyánszky László festészetével rokon; és egy virágcsendéletét, ami Kmetty János világát idézi.

Vincze László már majdnem 40 éves volt, amikor elkezdett festeni: egy súlyos betegségből segítette ki a festészet. 1996 óta jár a Haladás Művelődési Ház képzőművész körébe; akkor Simon Iván keze alá került. Alkotásai számos kiállításon, országos versenyen szerepeltek. Érdekes, hogy képeinek motívumai és természetközelsége Radnóti Kovács tájszemléletét idézi, bár nem volt a tanítványa. Viszont művészeti elképzeléseit mindig megvitatja barátjával, Lechner Ferenccel, akire a mester nagy hatással volt.

Egyikük ugyan csak elvileg, de Radnóti Kovács tanítványai mindketten tájszemléletükben

- 1969-ben, amikor bekerültem a Munkácsy körbe, a Járműjavítóban dolgoztam vezetőként. A gyerekeim feladatokat kaptak az iskolában, én megcsináltam helyettük. Így kezdtem festeni. Radnóti Kovács Árpád a mesterem és barátom volt. Szigorú szabályok szerint alkottunk, mindig modell után. Sokszor segítettem neki restaurálási munkákban - meséli Lechner Ferenc, aki aztán Simon Iván festőművésztől tanult tovább Radnóti Kovács halála (1978) után. Felszabadultabb, könnyedebb korszak következett, mígnem most Mészáros Szabolcs vezeti a Munkácsy kört, aki bár sokkal fiatalabb itteni tanítványainál , elfogadják tőle a kiigazítást, a kritikát.

Lechner Ferenc természetközeli képei mindig látványközpontúak, de filozofikus szintre emeli a képeit, lírai, expresszív stíluselemekkel. Tóth Csaba az OÁMK kiállításán három festményét emelte ki: a Tihanyi-félszigetet ábrázoló képet, amely a kivitelezés líraisága mellett a felületek gazdagságát mutatja; a tenyérnyi méretű őszi hangulatú tájképet, amely visszaemlékezése egy élménynek és Mednyánszky László festészetével rokon; és egy virágcsendéletét, ami Kmetty János világát idézi.

Vincze László már majdnem 40 éves volt, amikor elkezdett festeni: egy súlyos betegségből segítette ki a festészet. 1996 óta jár a Haladás Művelődési Ház képzőművész körébe; akkor Simon Iván keze alá került. Alkotásai számos kiállításon, országos versenyen szerepeltek. Érdekes, hogy képeinek motívumai és természetközelsége Radnóti Kovács tájszemléletét idézi, bár nem volt a tanítványa. Viszont művészeti elképzeléseit mindig megvitatja barátjával, Lechner Ferenccel, akire a mester nagy hatással volt.

Egyikük ugyan csak elvileg, de Radnóti Kovács tanítványai mindketten tájszemléletükben

- 1969-ben, amikor bekerültem a Munkácsy körbe, a Járműjavítóban dolgoztam vezetőként. A gyerekeim feladatokat kaptak az iskolában, én megcsináltam helyettük. Így kezdtem festeni. Radnóti Kovács Árpád a mesterem és barátom volt. Szigorú szabályok szerint alkottunk, mindig modell után. Sokszor segítettem neki restaurálási munkákban - meséli Lechner Ferenc, aki aztán Simon Iván festőművésztől tanult tovább Radnóti Kovács halála (1978) után. Felszabadultabb, könnyedebb korszak következett, mígnem most Mészáros Szabolcs vezeti a Munkácsy kört, aki bár sokkal fiatalabb itteni tanítványainál , elfogadják tőle a kiigazítást, a kritikát.

Lechner Ferenc természetközeli képei mindig látványközpontúak, de filozofikus szintre emeli a képeit, lírai, expresszív stíluselemekkel. Tóth Csaba az OÁMK kiállításán három festményét emelte ki: a Tihanyi-félszigetet ábrázoló képet, amely a kivitelezés líraisága mellett a felületek gazdagságát mutatja; a tenyérnyi méretű őszi hangulatú tájképet, amely visszaemlékezése egy élménynek és Mednyánszky László festészetével rokon; és egy virágcsendéletét, ami Kmetty János világát idézi.

Vincze László már majdnem 40 éves volt, amikor elkezdett festeni: egy súlyos betegségből segítette ki a festészet. 1996 óta jár a Haladás Művelődési Ház képzőművész körébe; akkor Simon Iván keze alá került. Alkotásai számos kiállításon, országos versenyen szerepeltek. Érdekes, hogy képeinek motívumai és természetközelsége Radnóti Kovács tájszemléletét idézi, bár nem volt a tanítványa. Viszont művészeti elképzeléseit mindig megvitatja barátjával, Lechner Ferenccel, akire a mester nagy hatással volt.

Egyikük ugyan csak elvileg, de Radnóti Kovács tanítványai mindketten tájszemléletükben

Lechner Ferenc természetközeli képei mindig látványközpontúak, de filozofikus szintre emeli a képeit, lírai, expresszív stíluselemekkel. Tóth Csaba az OÁMK kiállításán három festményét emelte ki: a Tihanyi-félszigetet ábrázoló képet, amely a kivitelezés líraisága mellett a felületek gazdagságát mutatja; a tenyérnyi méretű őszi hangulatú tájképet, amely visszaemlékezése egy élménynek és Mednyánszky László festészetével rokon; és egy virágcsendéletét, ami Kmetty János világát idézi.

Vincze László már majdnem 40 éves volt, amikor elkezdett festeni: egy súlyos betegségből segítette ki a festészet. 1996 óta jár a Haladás Művelődési Ház képzőművész körébe; akkor Simon Iván keze alá került. Alkotásai számos kiállításon, országos versenyen szerepeltek. Érdekes, hogy képeinek motívumai és természetközelsége Radnóti Kovács tájszemléletét idézi, bár nem volt a tanítványa. Viszont művészeti elképzeléseit mindig megvitatja barátjával, Lechner Ferenccel, akire a mester nagy hatással volt.

Egyikük ugyan csak elvileg, de Radnóti Kovács tanítványai mindketten tájszemléletükben

Lechner Ferenc természetközeli képei mindig látványközpontúak, de filozofikus szintre emeli a képeit, lírai, expresszív stíluselemekkel. Tóth Csaba az OÁMK kiállításán három festményét emelte ki: a Tihanyi-félszigetet ábrázoló képet, amely a kivitelezés líraisága mellett a felületek gazdagságát mutatja; a tenyérnyi méretű őszi hangulatú tájképet, amely visszaemlékezése egy élménynek és Mednyánszky László festészetével rokon; és egy virágcsendéletét, ami Kmetty János világát idézi.

Vincze László már majdnem 40 éves volt, amikor elkezdett festeni: egy súlyos betegségből segítette ki a festészet. 1996 óta jár a Haladás Művelődési Ház képzőművész körébe; akkor Simon Iván keze alá került. Alkotásai számos kiállításon, országos versenyen szerepeltek. Érdekes, hogy képeinek motívumai és természetközelsége Radnóti Kovács tájszemléletét idézi, bár nem volt a tanítványa. Viszont művészeti elképzeléseit mindig megvitatja barátjával, Lechner Ferenccel, akire a mester nagy hatással volt.

Egyikük ugyan csak elvileg, de Radnóti Kovács tanítványai mindketten tájszemléletükben

Vincze László már majdnem 40 éves volt, amikor elkezdett festeni: egy súlyos betegségből segítette ki a festészet. 1996 óta jár a Haladás Művelődési Ház képzőművész körébe; akkor Simon Iván keze alá került. Alkotásai számos kiállításon, országos versenyen szerepeltek. Érdekes, hogy képeinek motívumai és természetközelsége Radnóti Kovács tájszemléletét idézi, bár nem volt a tanítványa. Viszont művészeti elképzeléseit mindig megvitatja barátjával, Lechner Ferenccel, akire a mester nagy hatással volt.

Egyikük ugyan csak elvileg, de Radnóti Kovács tanítványai mindketten tájszemléletükben

Vincze László már majdnem 40 éves volt, amikor elkezdett festeni: egy súlyos betegségből segítette ki a festészet. 1996 óta jár a Haladás Művelődési Ház képzőművész körébe; akkor Simon Iván keze alá került. Alkotásai számos kiállításon, országos versenyen szerepeltek. Érdekes, hogy képeinek motívumai és természetközelsége Radnóti Kovács tájszemléletét idézi, bár nem volt a tanítványa. Viszont művészeti elképzeléseit mindig megvitatja barátjával, Lechner Ferenccel, akire a mester nagy hatással volt.

Egyikük ugyan csak elvileg, de Radnóti Kovács tanítványai mindketten tájszemléletükben

Egyikük ugyan csak elvileg, de Radnóti Kovács tanítványai mindketten tájszemléletükben

Egyikük ugyan csak elvileg, de Radnóti Kovács tanítványai mindketten tájszemléletükben