Korsólegendák

A művész az indíttatást a nagyszülői, szülői háztól kapta, ahol elődei kályhacsempéket és fazekakat készítettek. Az első tétova lépésekkel megismert agyag (ez volt gyermekkori játéka is) illata és tapintása életének természetes része lett. A felmenői által végzett munka szépségét tudatosították, segítették benne kibontakozni főiskolai tanárai, elsősorban Borsos Miklós és Gádor István. Bizonyára általuk is vált a hagyományt megőrizve megújító művésszé.

Ezt igazolják az albumban bemutatott alkotások, szám szerint 74. Még főiskolás korában látott egy - a céhkorsók remekeit bemutató - kiállítást, amely olyan mély nyomokat hagyott benne, hogy elhatározta: ilyeneket majd ő is csinál. 1961-ben el is készült az első, a korsóból kibomló Svejk, a derék katona. A közölt alkotások közül is ez a legrégebbi, az utolsó 2007-es datálású. Ezek a hajdanán fontos edények, a korsók, mára elveszítették eredeti funkciójukat. Németh János művészete éppen ebben rejlik, hogy új, elsődlegesen díszítő funkciót talált formájukban. A korsók mellett az albumban még sorjáznak a korsókkal rokon edények, butéliák (köztük könyv formátumúak is), bográcsok, kulacs és virágtartók.

Elsőként a formák harmóniája tűnik föl ezeken az alkotásokon. Tenyérbe illőek, szinte simogatást kívánnak. Bizonyára nem véletlen ez, hiszen a legtökéletesebbnek tartott mértani idom, a gömb formája felé közelítenek teljes egészükben vagy egy-egy részletükben. Kivételt a könyv formátumú butéliák és a kaspók képeznek.

A korsókat, butéliákat kö-rülölelő reliefek a művész másfajta alkotásain is megjelenő világot idézik, a természet elmaradhatatlan jeleivel, fákkal, állatokkal, a nappal és a holddal. Látható az emberi életet kísérő, az ember által teremtett világ. Megjelennek a népi vallásosság alakjai (szerzetes, apostol, kanonok, püspök, Keresztelő Szent János, Szent Péter, Szent György) és eseményei (Ádám és Éva alakja, betlehemezők) nemegyszer derűs, szelíd iróniával. Szereti Németh János a mitológiát (Hunor-Magor, Emese álma, vérszerződés) is. Nem maradhatott le az életfa sem ezekről az alkotásokról, csakúgy, mint az asszonyt formáló korsó meg a halász, pásztor figurája.

Virágtartói az állatvilágból - amely szintén kimeríthetetlen motívumkincse művé-szetének - költöznek laká-sunkba. Kecske, szarvas, kakas törzse nyújt lehetőséget a virág elhelyezésére. Bizonyítja-e jobban ennél bármi is a művész természetszeretetét. Az állatvilág megjelenik a bográcsfogantyúin is.

A szép kiállítású kötetet a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága adta ki. A bevezető tanulmányt a művész kiváló ismerője, Kostyál László írta. A műtárgyfotók Zóka Gyula fotóművészetét dicsérik.