Zamatos történetek

A próbaidőszak kellős közepébe a várszínház beiktatott egy filmvetítést is. Az Egy erkölcsös éjszaka című Makk Károly-filmet a Hotel Írottkő konferenciatermében nézhettük meg. Nem túlzás azt mondani, hogy a reveláció erejével hatott ez a 100 perc, azoknak is, akik látták már - és azoknak is, akik most találkoztak a filmmel először. Pedig a kópia sem volt tökéletes - vagyis a szédítő és jelentéses részletgazdaság, Tóth János operatőri munkájának tetemes része elveszett. De még így is magával rántotta a nézőt az a tobzódó szépség - amelynek mélyén ott lappang a rettenet -, az a mély emberismeret, az a leheletfinom társadalomrajz, az a sok beszédes arc, az a sok hús-vér színész.

A vetítés után Makk Károllyal Lőkös Ildikó beszélgetett. Sok más mellett arról, hogy Örkény István és Bacsó Péter már 1957-ben megírta a filmforgatókönyvet a századelő nagyszerű novellistájának, Hunyady Sándornak a történetéből, A vöröslámpás házból; csakhogy 57-ben a kupleráj-téma - hát, piros lámpát kapott. Húsz évnek kellett eltelnie, hogy elkészülhessen az Egy erkölcsös éjszaka. A film ott kezdődik, ahol a novella véget ér: Kelepei néni - a fantasztikus Makay Margit - váratlanul megérkezik a fiához - Cserhalmi György - látogatóba. A mama természetesen nem tudja, hogy Jenő a piroslámpás házban vett ki albérletet. A Mutter - Psota Irén - és a lányok - Tarján Györgyi, Kiss Mari, Mányai Zsuzsa, Carla Romanelli... - a mama, pontosabban a drága-szép diák kedvéért halálos bátorsággal eljátszanak hát egy erkölcsös éjszakát.

Makk Károly elmesélte azt is, hogy tulajdonképpen azt szerette volna, ha a lányokat annyira megrendíti a mamával való találkozás, hogy másnap sztrájkba lépnek - erre viszont megáll a városban az élet. Amikor azonban ezt az első tervet megmutatta kedves tanárának, Nádasdy Kálmánnak - sokáig elvittem hozzá a dolgozataimat -, ő azt tanácsolta, hogy ne kísértsd az istent - az már sok lenne, elvenné a zamatát a történetnek .

Makk Károly zamatos történeteit viszont akármeddig el lehetne hallgatni.