Reneszánsz esküvő a kastély udvarán

A Batthyány kastély udvarán délután kettőkor reneszánsz dalokkal kezdetét vette az esküvő. Mátyás király és Beatrix királyné kézen fogva, népes tömeg kíséretében vonult végig a kastély udvarán, tánc és énekszó kísérte minden léptüket. A trónhoz érve aztán külön vált az ifjú pár, hogy a menyasszony méltó öltözetben vonulhasson az oltár elé. 

Amíg a szolgálók szépítették az arát, addig a néptánccsoportok szórakoztatták a közönséget, majd a ceremóniamester vette át az irányítást, s megkérte a vőfélyeket, hogy kísérjék a menyasszonyt a királyhoz. 

Közben dicsérő szavakat hallhatott a közönség, s azt próbálta megfejteni a násznép, hogyan ejtette rabul Beatrix mosolya és hangja Mátyás király szívét. Míg a házasulandó pár a papra várt, az udvari bolond a legénybúcsú pillanatait elevenítette fel: a táncokat a barna lányokkal és a bor ízét az egyik fogadóban. 

"Hívásodra király, eljöttem ma hozzád" - szólalt meg az esketési ceremónián a pap. "Menyegződet ünnepli ma az egész ország, ki napos Itália tündöklő virágát választád arádul. Tehozzád szólok most királyunk arája" - fordult a menyasszony felé: "Akarod-e Mátyást asszonyként szolgálni, egyeduralkodni véle, harcban szerzett sebeit kenegeti írral, s halálodig élni e nagyúrral." 

A menyasszony természetesen jó hangos „akarommal” válaszolt a feltett kérdésekre, majd a pap a királyhoz fordult, s tőle is megkérdezte, vállalja-e, hogy a jobbján ülő szűz leányt asszonnyá avatja. A válasz a királyi oldalról is hangos igen volt.



Az íjászoktól nászajándékként egy vacsorára való vaddisznót is kapott Mátyás király és Beatrix királyné   Fotó: Szendi Péter

Ezt követően az úr áldását kérték a szent frigyre, majd koccintottak a pár tiszteletére. Hangos taps köszöntötte az ifjú párt, majd ajándékokat vehettek át a királyság minden részéből érkezőktől.