Még a sztár

Eldőlt.

Vas Népe

Nem Dávid. A televízió szerint megtalálták az idei év férfihangját, a női már régebben elkelt az óvodással, bocs. Lüszi remegtetett hangokat annak idején, amikor még pódiumon volt amúgy édesanyjától kísérve, persze.

Na most, a csatorna mindenféle figurát kitalált, amit a technika engedhet, lufiszörnyeteg, bluebox technika, tű-zijáték, konfettieső, meg tényleg minden. És hirtelen az ember rájön, hogy a technika, a látvány, a biznisz elnyeli az értelmet, sőt, a higgadt gondolkodást is. S így jött ez felénk.

Elindult valamikor ez az idei évre tűzött-tervezett pénzbehajtó göngyöleg, hogy pénzt fialjon abból, hogy lököttet csinál a sztárból.

Valami megfoghatatlan ok miatt mindig azok jutottak tovább, akiknek sokkal több közük van a zenéhez, mint a közönség (?) által kiszavazott többieknek, de legyen.

Végül is, két tehetségesnek igazán nem mondható ember versengett a hónapfolyam végén, egyikük nyert, másikuk veszített. De hát, ez az élet.

A döntősökröl kiderült, megy ez, de nem igazán.

Mindezt a duettek mutatták meg, amikor a hajdanai győztesek a maiakkal állva párba mutatták meg, mik is ők. És még a zsűri is - mindegy, honnan szalajtván - emelte ki, hogy téged bizony leénekelt a Caramel, mert így történt, tényleg, s mindez mutatta meg, hogy mindenféle televíziós technikák, SMS-ek ellenére sem lehet ezt a végtelenségig csinálni, hókuszpók lehet, tűzijáték, évente nem lehet tehetséget - egynyárit - felfedezni azért, hogy növekedjék a csatorna bevétele.

Mert hát, erről van szó igazából, csak baj, hogy hülyének néznek, amelyek amúgy vagyunk bámulva, eladják, hogy lehet még valami. A zsűri már megint magyar világsztárról beszélt, hogy - vélem, utasítás szerint - telefonozni hívja a magyart, aki bámul, és alél. Hogy, de jó.

Nem jó, nem minőség, nem élvezet, a szívből szóló zene onnan való, nem poros bakelitekről. Mások érdemeit fals hangon learatni megasztár, ha én írom meg a keservemet dalokban, és mások ráismernek saját lelkükre, magukévá teszik, az a sztár. Illetve azzá lehet.

Ezenkívül kamu, smafu, média rég látott apával, egyebekkel. Ha volna itt mondjuk egy nagy hasára gitárt szorító ember, beleénekelve életét a mikrofonba, akkor azt mondom, jól van, de így?

Valójában ez: karaoke, semmi több, bulvár, meg ami hozzá költözött.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!