Lehet-e ma zsidó jobboldali?

Húsba vágó témához nyúlt Hajdú Eszter A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című filmjével, aminek itteni bemutatója csütörtökön volt a Savaria moziban. 

Milyen  világnézeti alapon kavarodó érzelmi zavarok működnek a társadalomban alig húsz évvel a rendszerváltás után? Hogyan fordulnak ki az emberek önmagukból a politizálás hatására? Lehetséges-e, hogy politikai ellentét miatt megszűnjék barátság, szétessen család? Van-e esély a békülésre? Erről szól Hajdú Eszter rendező 72 perces dokumentumfilmje, amely két történetet tesz egymás mellé.   Lehet-e ma Magyarországon egy zsidó vallású jobboldali? Alkalmas-e egy nemzeti érzés nélküli anya a gyereknevelésre? Lehetséges-e közvetíteni a  kibékíthetetlennek tűnő konfliktusokban a felek között? Hogyan működik a mediáció (közvetítés)? 

A film első történetében két zsidó vallású barát közeledését látjuk, miután a barátság megszakadt, mert az egyikük fideszes képviselő lett. Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. igazgatója találkozik újra egykori barátjával, Sebes Gáborral, aki az SZDSZ alapító tagjaként indult, de kilépett, és most a Fideszben politizál. Emiatt Székely Gábor évek óta elfelejti meghívni ünnepeikre. A  mediáció során is csak lassan, nehezen emlékszik arra, hogy ez miért is van, de végül is sikerül megfogalmazni, kimondani a problémát, és ekkor elkezdődhet  az álláspontok közelítése, lépésről lépésre. Sebes Gábort kiközösítették. Úgy véli, nagyobb megrökönyödést kelt azzal, hogy fideszes, mintha a szoba közepére csinált volna, azt talán jobban el tudnák fogadni vallási közössége tagjai. Látjuk, amint a Bálint Házban magyarázkodik, magyarázza magát. 



Hajdú Eszter nem politizálni akar. Megmutatja a konfliktusokat Fotó: Kiss Teodóra

A második történetben Tóthék konfliktusa bontakozik ki: Zsuzsa (nem zsidó vallású) elköltözött otthonról, miután már nem is szóltak hozzá a családtagjai, fideszes férje, 12 éves lánya átnézett rajta: Nincs benned semmi nemzeti érzés, alkalmatlan vagy anyának!  vágta a fejéhez a férj,  akinek más elképzelései vannak a családi rendről, a férfi-női szerepekről, mint Zsuzsának. Lajos vádjai  között szerepel az is:  27 éve vannak már együtt, de csak egyszer vasalta ki az ingét. Vagy kétszer.  Zsuzsa elmondja, hogy viszont napi 12 órát dolgozik, olyan ingeket kell venni, amiket nem kell vasalni... Már a  különélésüket látjuk, ennek  során lép közbe a mediátor. A közvetítés sikeres, Zsuzsa visszaköltözik. Ma is együtt élnek. (A mediáció az első esetben is sikeres volt. Amint a rendezőtől a beszélgetésben megtudjuk, a két Gábor ma már megint szóba áll egymással.)

A film nem akar politizálni, nem akar állást foglalni. Csak bemutatja a konfliktusokat, a gyűlölködés működtette viszályokat és a kirekesztődést, a magányt, valamint  a mediációt, mint lehetséges problémakezelési módszert. 

Az  ötlet Gát Balázs forgatókönyvírótól származott, aki dolgozott mediátorként.  Hajdú Eszterrel azt vizsgálták, hogy a nagy reményekkel kecsegtető rendszerváltás után a politika hogyan szűrődött be az egyes ember életébe, milyen mélyreható változásokat hozott a világnézeti eltérés. A rendező szerint nagyon nehéz volt  kamera elé ültetni olyan embereket, akik vállalják véleményüket, problémáikat. A médiában közzétett felhívások eredménytelenek voltak, így végül az ismeretségi körből kerültek ki a szereplők. Budapesten nem mindegyik mozi akarta bevállalni a film vetítését, azt akarták, hogy a rendező változtassa meg a címét. De nem változtatta meg. A filmet országszerte vetítik. A rendező utazik a filmjével,  mindenhol nagy érdeklődést kelt, felkorbácsolja az érzelmeket, talán csak Nyíregyházán volt egyoldalú a fogadtatás, hogy a film jobboldali. Van, aki úgy érti, hogy balra hajlik. (Egy mediátor a munkája során éppen ezt elemzi, hogy ki  mit  hall  ki a má- sik mondandójából, próbálja megtisztítani a kommunikációt az indulati felhangoktól, előítéletektől, az empátia felé igyekszik tolni a feleket.) 

A rendező szándéka szerint nem húz sem jobbra, sem balra. Kicsit maga is mediátori szerepbe helyezkedik. Úgy látja, mindegyik szereplő szerethető, vannak pozitív és negatív tulajdonságai, mindenki érzéseit meg lehet érteni. Azt mondja, azért mutatja be a  film példatörténeteit, mert hisz abban, hogy sikerülhet kibékíteni ezeket az ellentéteket. 

A szombathelyi közönség aktívan részt vett a filmvetítés utáni beszélgetésben. Egy történelemtanár felvetette, hogy ha megkérdeznénk, ki a magyar Magyarországon, ahányan vagyunk, annyiféle választ adnánk. Görcsösen ragaszkodunk ahhoz, amit igaznak vélünk, aztán eltelik pár év, és minden másnak tűnik. Egy pszichiáter azt kérdezte,  lehet-e, hogy a filmben látott pár akkor is szétment volna, ha a történet húsz évvel korábban játszódik? 

Mert talán  ez nem is annyira világnézeti konfliktus volt, hanem két nagyon eltérő személyiség harca. Miután valaki rákérdezett, mi az a mediáció, megszó- laltak a nézőtéren ülő mediátorok, és beszéltek  a munkájukról. Kapcsolatügyeleti mediátorként dolgoznak a Gyermekjóléti Szolgálat keretében. Akkor lépnek színre, ha a bírósági és gyámhatósá- gi megegyezés ellenére nem működik a láthatás. Amint mondták, az elmúlt évben 34 család válságában közvetítettek, 53 gyermek életében tudtak segítséget adni. A további hozzászólók között volt egy fiatal nő, aki mély szomorúságának adott hangot, hogy egy anyának politikai nézetkülönbség miatt el kell hagynia az otthonát, a gyermekét; volt tüdőgyógyász, aki megkérte a rendezőt, hogy ha felvétel van, vegye ki a szereplők kezéből a cigarettát. Mint sok minden, ez sem jobboldal vagy baloldal kérdése, hanem értékrend - mondta. 

Hajdú Eszter filmjét  január 14-éig  vetítik, naponta 18.45-kor.