A pofátlanság netovábbja: az E.ON a Máltai Szeretetszolgálattal kárpótoltatná a károsultakat (frissítve: miniszteri fórum)

A Vas Megyei Védelmi Bizottság keddi ülésén Kovács Ferenc elnök üdvözölte a megjelenteket: a múlt heti, rendkívüli időjárás által sújtott települések polgármestereit, jegyzőit, valamint az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és a Vasivíz Zrt. képviselőit. 

Az első pár perc a köszönet jegyében telt:  az elnök a szolgáltatók szakembereinek, a tűzoltóknak, a mentőknek, a rendőröknek, a katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársainak és az érintett települések lakóinak hozzállását méltatta. 



Kovács Ferenc megyei közgyűlési elnök elegáns megyegyezésben reménykedett, csalódnia kellett Fotó: Benkő Sándor

Az ülés fő témája a múlt heti, több települést érintő áramszünet következtében keletkezett károk rendezése volt, és a napirend ismertetésekor még Kovács Ferenc is elegáns megegyezésben reménykedett. 

Az E.ON képviseletében jelenlévő Loderer Albert osztályvezető azonban  eloszlatta az illúziókat, amikor közölte: az áramszolgáltató álláspontja szerint a múlt heti történések kimerítik a vis maior fogalmát, így az E.ON-nal szemben senki nem érvényesítheti a kárigényét. Kivéve azokat a gazdálkodókat, akiknek a szántóföldjén forgolódtak a nehézgépjárművek, és káruk keletkezett a vetésben. De a szolgáltató hozzállását és  eleganciáját más is bizonyította: végre az országos sajtóban is nagy dobra vert, a károsultak részére az E.ON által felajánlott 10 ezer forintos élelmiszercsomagról is fellebbent a fátyol. Kiderült ugyanis, hogy az E.ON a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz fordult, és tőlük  kérte, hogy háztartásonként 10 ezer forintnyi tartós élelmiszerrel segítsék meg az áramkimaradás miatt kárt szenvedett családokat.

- Nem kell az ingyenliszt fakadt ki ekkor Györke Gyula, Bajánsenye polgármestere, feltehetően jogosan, hiszen van, akinek két lefagyasztott disznója is odalett az áramszünet miatt.

Ami pedig a hasznos információkat illeti, elhangzott, hogy a régiós vis maior keretből csak az önkormányzatok igényelhetnek kártérítést, és ők is csak a helyreállítási munkák kezdetétől számított öt munkanapon belül. Keddig csak a gersekaráti önkormányzat adta be az igényét, és a jogszabályok szerint ők is legfeljebb félmillió forintot kérhetnek. 

Ennek ellenére a megyei vezetés nem tett le arról, hogy enyhítsék a lakosság kárát, ezért úgy döntöttek, hogy a jegyzők február 17-éig összesítik a településeiken jelentkezett károkat, és a listát továbbítják a védelmi bizottsághoz. A megye egyébként a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez és a Magyar Energia Hivatalhoz fordul, és kérik, hogy vizsgálják ki, valóban hivatkozhat-e vis maior-ra az E.ON. 

A heves felszólalásoktól sem mentes ülésen sok okos kérdés is felvetődött. Például, hogy hova lettek a régi honvédségi aggregátorok, amelyeknek ilyen esetekben nagy hasznát vennék. De gond az is, hogy nincs összesített lista arról, hogy az egyes önkormányzatok, illetve szolgáltató cégek pontosabban azok alvállalkozói milyen bevethető gépekkel, eszközökkel rendelkeznek. 

Ami a rendelkezésre álló számadatokat illeti, múlt heti rendkívüli időjárás 16 délvasi településen okozott 48 órát meghaladó áramkimaradást. Az E.ON összesítése szerint 132 hibahelyen keletkezett tartós üzemzavar, és 174 villanyoszlop közülük 136 betonból készült  törött el. 

Az első 24 órában mintegy húsz kilométernyi vezeték sérült meg. A vezetékeket néhol 8-10 centiméter vastagságú jég  borította. Az E.ON részéről  a külsős szakemberekkel, alvállalkozókkal együtt  több mint háromszázan vettek részt a helyreállításban, a szolgáltató hét lánctalpas járművet is bevetett. 

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság embereit a négy nap alatt 34 kidőlt fához riasztották, 31 esetben pedig az úton elakadt járművek műszaki mentését kellett megoldaniuk.

Molnár Csaba a villamosenergia-piaci jogszabályok felülvizsgálatát javasolja

Molnár Csaba, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter  kedden, a Zala megyei Gellénházán a napokon át tartó áramkimaradás kapcsán tartott fórumot az érintett nyugat-dunántúli települések vezetőivel.

Kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy a villamosenergia-piacra vonatkozó jogszabályok megfelelőek-e, alkalmasak-e egy ilyen krízis kezelésére. Ezért a szerdai kormányülésen javasolni fogja egy tárcaközi bizottság felállítását a jogszabályok áttekintésére. 
 
A másfél órás fórumon több mint százan vettek részt, polgármesterek, jegyzők, a Zala és Vas megyei önkormányzatok vezetői és országgyűlési képviselők, akik a napokon át tartó áramkimaradással kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg Molnár Csabával és a Magyar Energia Hivatal (MEH) képviselőivel. A felszólalok leginkább a tájékoztatást hiányolták, sérelmezték, hogy az áramszolgáltató E.ON nem adott pontos információkat sem a települések irányítóinak, sem a lakosságnak, a kárigényeket pedig a szolgáltató nem tartja jogosnak.
 
A tájékoztatót követő sajtótájékoztatón a miniszter elmondta: a fórumot azért hívta össze, hogy ne csak az E.ON által közölt információkat, hanem közvetlenül az érintettek véleményét is megismerjék. Utalt rá, hogy a több mint száz települést érintő áramkimaradás kapcsán a múlt héten már felkérte az energia hivatalt, hogy 30 napon belül folytasson mindenre kiterjedő vizsgálatot.

Molnár Csaba a fórumon is kifejtette, hogy nem tiszte igazságot tenni, azt a vizsgálatnak kell tisztáznia, hogy mi történt. A települési vezetők véleménye alapján azt mondta: a vizsgálatnak ki kell térnie arra is, hogy vajon a szolgáltató mindent megtett-e a karbantartást, a rendszer működtetését és a probléma elhárítását illetően.

A fórum résztvevőinek felvetései kapcsán összegezte: a szolgáltatók kommunikációját, ügyfélszolgálatait is sokan kritizálták, de a katasztrófavédelem eszközparkjának kiegészítésére is hangzottak el javaslatok. Ez utóbbi kapcsán a területért felelős önkormányzati miniszterrel egyeztet Molnár Csaba.

Az MTI kérdésére a miniszter közölte: sem az E.ON, sem más szervezet, intézmény nem készített még összesítést a károkról. Az áramszolgáltató azonban továbbra is állítja, hogy az időjárás okozta a problémát, ezért nem tartják felelősnek magukat, és álláspontjuk szerint nem tartoznak kártérítési felelősséggel.
 
Kérdés kapcsán arról is beszámolt a miniszter: örült a megyei önkormányzati és kistérségi vezetők felajánlásának, hogy összegyűjtik az egyéni kárigényeket a szolgáltatóval szembeni hatékonyabb fellépés érdekében. Azt is kifejtette, hogy ha a 21. század elején, Európában 3-4 napon keresztül tartósan nincs áram, "első ránézésre ez nem normális dolog".

Molnár Csaba elmondta azt is, hogy a múlt évben éppen az E.ON észak-dunántúli egységét a MEH 50 millió forintra bírságolta, mert nem tett meg mindent az áramszünetek elhárítása érdekében. Ennek kapcsán a napokban járt le a határidő, amely az áramszolgáltatónak cselekvési terv készítését írta elő ilyen esetekre.