A hulladékégető megépítése ellen fellebbez az Őrségi Nemzeti Park és a Greenpeace

MTI - Az Őrségi Nemzeti Park és a Greenpeace fellebbezést nyújtott be a Bécsi Környezetvédelmi Szenátushoz a burgenlandi tartományi döntés ellen, amellyel első fokon engedélyezték a heiligenkreuz-i hulladékégető megépítését.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

A nemzeti park fellebbezésében kifejtette: a park természetvédelmi érdekei sérülnek a hulladékégető közelsége miatt, és megépítése a hulladékgazdálkodási irányelvekkel is ellentétes. Ennek eredményeként a nemzeti park azt kéri a másodfokú hatóságtól, hogy állapítsa meg ügyféli jogállását és kifogásainak érdemi figyelembe vételét, arra a jogszabályra hivatkozva, amely előírja: a külföldi szomszédok ugyanúgy ügyfelek, mint az osztrákok.

A nemzeti park fellebbezésében az élőhely-védelmi és a vadon élő madarak védelméről szóló uniós irányelvekre is hivatkozott, mivel a beruházással érintett ingatlan közvetlenül határos az Őrségi Nemzeti Park különleges természet-megőrzési területeivel. Az uniós irányelv szerint megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy projekt hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de valószínűleg jelentős hatással lesz arra.

A fellebbezésben a nemzeti park arra is kitért, hogy Burgenland tartományi hulladékgazdálkodási tervében nem szerepel a hulladéképítő megépítése. A nemzeti park szerint a szóban forgó beruházás nem a burgenlandi hulladékkezelés korszerűsítésére, továbbfejlesztésére irányul, hanem egyértelműen energiatermelő vállalkozás, amely a hulladékot piaci alapon, meg nem határozott helyekről és országokból szerzi be.

A nemzeti park szerint a hulladék feleslegesen hosszú szállítási távolsága növeli a környezet szennyezését. A magyar álláspont szerint ezzel sérül a hulladékgazdálkodás egyik alapelve - a közelség elve -, hiszen bizonyosan létezik az itt elégetendő hulladék keletkezési helyéhez lényegesen közelebb fekvő hulladékgazdálkodási létesítmény is.

A Greenpeace környezetvédő szervezet is fellebezést nyújtott be a rábakaresztúri (heiligenkreuzi) hulladékégető engedélyezése ellen az osztrák szövetségi környezetvédelmi minisztérium szenátusánál.

Beadványában a csoport elsősorban arra hivatkozott, hogy még mindig nyitott kérdés, honnan és milyen módon fogják a létesítménybe szállítani a szemetet. A Greenpeace szerint fennáll a veszély, hogy az égetőmű miatt jelentősen megnövekszik a finompor-szennyezettség Burgenland tartomány déli részében.

A tartományi kormány - az elvégzett környezeti hatástanulmány alapján - február ötödikén első fokon engedélyezte az égetőmű felépítését, amely ellen nemcsak a magyar és osztrák környezetvédő szervezetek, hanem a Rábakeresztúrral szomszédos Nagyfalva (Mogersdorf) és Szentgotthárd is tiltakozik. Magyar részről azt szeretnék, ha létesítmény nem közvetlenül a határ mellett, Szentgotthárd tőszomszédságában, az Őrségi Nemzeti Parktól néhány száz méterrel épülne felé, hanem a tervezett helyszíntől távolabb.

A beruházást tervező Burgenländische Erdgasversorgung AG (Begas) osztrák gázszolgáltató nagy teljesítményű, a vállalat szerint korszerű technológián alapuló hulladékégetője évente 325 ezer tonna szemetet és szennyvíziszapot dolgozna fel. Az átszámítva durván 30 milliárd forintos beruházással megvalósuló létesítmény 2010-ben kerülne átadásra. A hulladékégető főleg az ipari parkban működő Lenzing Fibers vállalatot látná el árammal és hővel.

A burgenlandi Zöldek nemrégiben felhívták a figyelmet arra, hogy a tartományban évente hozzávetőleg 60 ezer tonna olyan hulladék keletkezik, amelyet fel is dolgoznak. További húszezer tonnát jövedelmezőségi okok miatt szereznek be. Ahhoz, hogy a rábakeresztúri létesítményt ellássák a megfelelő mennyiségű, égetésre előkészített hulladékkal, háromszor akkora tömegű "kezeletlen" szemétre lenne szükség. A Zöldek szerint ennek az irdatlan szemétmennyiségnek csupán az előkészítése is komoly gondokat okozhat, aminek következtében "több száz, ha nem több ezer munkahely kerülhetne veszélybe az idegenforgalmi ágazatban".

A tartományi hivatal határozatának nyilvánosságra hozatala után hat hónap áll az osztrák szövetségi minisztérium környezetvédelmi szenátusának rendelkezésére, hogy döntsön a fellebbezésekről. Bonyolult ügyekben azonban a mérlegelés tovább is tarthat. A másodfokú döntés ellen az osztrák közigazgatási bíróságnál és az alkotmánybíróságnál lehet keresetet benyújtani. Az eljárások azonban nem halasztó hatályúak.