Aikidóznának a bankokban a KÖSZ-ösök

Mint arról már korábban beszámoltunk: az ingatlanalapok likvid eszközállománya 2008. szeptember 29. és november 7. között több mint 100 milliárd forinttal csökkent, és egyes alapok likvid eszközaránya a törvényben előírt 15 százalékos szint alá esett. A jelentős tőkekivonásban közrejátszott, hogy a bankok a bizalmi válság miatt befagyott bankközi piac és a kockázati prémiumok megemelkedése miatt betétgyűjtéssel próbálták forrásszükségletüket kielégíteni, a befektetők pedig a magas akciós kamatok következtében átpártoltak hozzájuk.

A további tőkekivonás megakadályozása okán a PSZÁF 2008. november 10-én 10 forgalmazási napra felfüggesztette a nyílt végű ingatlanalapok, ingatlanalapokba fektető alapok kereskedését. A nyílt végű alapoknál a visszaváltási megbízások során addig alkalmazott 3 napos teljesítést 90 forgalmazási napra változtatták, a tőkepiaci törvény módosításával a parlament pedig megteremtette a lehetőséget arra, hogy a nyílt végű ingatlanalapok zárt végű alapokká alakulhassanak át.

A lapunkhoz érkező panaszokból kitűnik, hogy a fentiek nyomán számos befektetőt komoly érdeksérelem ért.

Megfontolt befektetők vagyunk, kis haszonra vágyunk, a pénzünkhöz viszont szeretünk akkor hozzájutni, amikor kell, amikor szükségük van rá. Ezért választottuk ezt a befektetési formát, s 2008. október végéig működött is a dolog , írta egyik olvasónk, aki szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) eleve törvényt sértett, mert csak 10 naptári napra lett volna joga felfüggeszteni a nyílt végű ingatlanalapokat. Szintén sérelmesnek tartja, hogy a befagyasztás ideje alatt az Országgyűlés megváltoztatta a forgalmazásra vonatkozó törvényt.

Mire letelt a kéthetes felfüggesztés, a törvény alapján a bankok - az Erste kivételével - egyoldalúan megváltoztatták a kifizetési szabályokat. Ennek szellemében, aki november 24-én kérte a pénzét, az csak valamikor április elején kaphatja vissza, az akkor aktuális értéken. A legtöbb befektetési jegy értéke a felfüggesztés óta drasztikusan esik. Ebből következően még azt sem lehet tudni, mennyit veszít értékéből áprilisra a befektetés! , így egy másik panaszos.

Egy harmadik olvasónk így ír: Egyébként, ha megszorulnék, az ingatlanalap befektetésemre vehetek fel Lombard hitelt 20-30 százalékos kamatra. Na, ezt nem játsszuk, eladást indítottam 2008. december 5-én, és teljesül 2009. április 20-án, legalábbis, ha megfelel az akkori vételi ár, és nem gondolom meg magamat. Az ingatlan portfólió értéke a tavalyi évben -3,5 százalékot termelt. Korábbi években sem hozott nagy hasznot, viszont pozitívban volt és likvid. Van egy olyan jóslás is, hogy a befektetési alapokat átárazzák, és leértékelik a benne szereplő vagyont. Természetesen a kisbefektetők rovására. Ne az én rovásomra segítsék meg a bankokat immár sokadszor ebben az országban!

Az esethez szorosan hozzátartozik, hogy dr. Telkes József kezdeményezésére az érintettek közül már tavaly többen összefogtak, és megalapították a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségét, azaz a KÖSZ-t. Mint azt dr. Telkes József elnök érdeklődésünkre elárulta: a szervezet közvetlen célja az ingatlanalaposok pénzének visszaszerzése, ha pedig kár keletkezik az elszámoláskor, akkor annak megtéríttetése a kárt okozókkal, azaz az alapkezelőkkel és azok tulajdonosaival. A szövetség ennek okán részletes elemzéseket, állásfoglalásokat készített, illetve beadványokat küldött az Alkotmánybíróságnak és a PSZÁF-nak. A rendelkezésére bocsátott három percben a KÖSZ a parlament költségvetési bizottsága előtt is vázolta elképzeléseit, megoldási javaslataira azonban az ígéretek ellenére eddig sem a Pénzügyminisztériumból, sem a PSZÁF-tól nem kapott választ. Az idő pedig telik, s egyre többen kerülnek választás elé, hogy mitévők is legyenek: kivegyék-e pénzüket az ingatlanalapokból, vagy hagyják ott a zárt végűvé alakuló konstrukciókban. (Utóbbi esetben csak az alap kifutási ideje után, jellemzően négy év múlva juthat pénzéhez a befektető.)

Minden eset más és más, dr. Telkes József így nem vállalkozhatott általános tanácsadásra. Azt viszont elmondta, hogy mivel a KÖSZ szerint a szerződések módosításával törvényt szegtek a bankok, ha valaki most kiveszi a pénzét, jól teszi, ha döntése mellé - a szervezet honlapjáról letölthető - jogfenntartó nyilatkozatot is mellékel, így ugyanis nem mond le arról, hogy a későbbiekben kártérítési igényei lehessenek. Dr. Telkes Józseftől szintén megtudtuk, hogy a KÖSZ számításai szerint legalább 100 ezer érintettjük lehet a törvénytelenségeknek, melyek kivizsgálásáért mindent megtesz a szervezet. Elsősorban tárgyalni szeretnének, de soraikban olyanok is vannak, akik eleve tüntetésekkel indítanának. És van egy harmadik variáció is, nevezetesen, hogy a KÖSZ aktivistái tömegesen bemennének a pénzintézetekbe, és például egy befektetési szerződéskötés okán az előírásoknak megfelelően az ügyintézővel együtt olvasnák el a vonatkozó dokumentumot - hosszú órák alatt annak mind a 150 oldalát. 

Dr. Telkes szerint ez olyan lenne, mint az aikido: a vaskos papíráradatban elrejtett kockázatokra hivatkozó banki ellenfelüket a saját energiájának felhasználásával győznék le. 

Info-vonal: 06 30 207-3333