Elsíbolták az uniós pénzt: olyan munkáról állítottak ki számlát, amit el sem végeztek

Büntetőeljárás indult a Szombathelyi Városi Bíróságon  E. E.   és társa ellen az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében. Az ügyben a második tárgyalást tartotta tegnap dr. Szabó Sándor  bíró. 

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott E. E., az apátistvánfalvai általános iskola igazgatója 80 százalékos támogatást kapott az Európai Unió PHARE-CBC Program Kisprojekt Alap 2001 keretében az általa vezetett Égig érő tanterem Rába-Mura vidéki erdei tanösvény projekt megvalósításához. Mintegy tíz és félmillió forint érkezett az iskola számlájára 2004. februárjában. 

A projekt része volt, hogy a másodrendű vádlott,  V-né S. M.,  az apátistvánfalvai Hotel Apát igazgatója alapfokú gombaszakértői vizsgára felkészítő oktatást, továbbá a célcsoportok vezetői számára ökoturisztikai találkozókat és tanulmányutakat szervez Szlovéniába és német területre. 

Mindezt 1,2 millió forintért teszi. A szerződésben foglaltak  az ügyészség álláspontja szerint  nem valósultak meg maradéktalanul, jóllehet a vállalt feladatok teljesítéséről a másodrendű vádlott elkészítette a jelentést, s a számlát is kiállította. 

Az 1,2 millió forintot át is utalták az általános iskola számlájáról a Hotel Apát számlájára. Ezen összeg tekintetében azonban a vádlottak hamis okiratokat állítottak ki, és e cselekedetükkel 1,2 millió forint kárt okoztak a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.-nak, mint a projekt megvalósítását felügyelő szervezetnek. 

A vádlottak a nyomozati eljárás során tagadták, a bírósági szakaszban azonban E. E. elismerte a bűncselekmény elkövetését, s a tényleges kár megtérítését  vállalva közvetítői eljárás kezdeményezését kérte. 

A bíróság a tárgyaláson megállapította, hogy a közvetítői eljárás bevezetésének lehetősége fennáll, és ezért a pert E.E. vádlott esetében felfüggesztette, azonban a végzés végrehajtásának felfüggesztése felől is rendelkezett. Az ügyész fellebbezett, ugyanis nem látta megalapozottnak a közvetítői eljárás feltételeinek fennállását. 

Ezután a bíróság felfüggeszette az eljárást, és az ügyet a sértett jogállásáról szóló kerethatározat értelmezése végett az Európai Közösségek Bíróságához  kérdések megfogalmazásával és a végzéssel  felterjesztette. 

A bíróság szerint a vonatkozó kerethatározat magyar jogrendszerbe való beépítése olyan szabályozást eredményezett, amely nem egyeztethető össze a kerethatározat céljával. Ezért fordult gogértelmezés végett a Luxemburgi Bírósághoz a szombathelyi bíró.