2009.04.23. 13:05
Elzálogosította gyűrűjét, hogy tankolni tudjon
Szombathely - Magas, vékony, igényes külsejű lány száll ki az autóból. Csupán tíz percre vesz parkolójegyet a belvárosban. Gabriellának ennyi idő kell ahhoz, hogy elintézze a dolgát: pénzhez jusson. A zálogház forgalmának jót tett a válság.
Sokan vannak a fiókban, ezért most néhány percet várnunk kell. Gabriella huszonéves, pultosként dolgozik egy kávézóban, egyedül él egy egyszobás albérletben.
- Panaszra nincs okom, elég jól keresek, viszont előfordul, hogy hónap végén megszorulok - avat be a lány.
Gabriella először 17 éves korában járt a zálogházban. Pénzre volt szüksége.
Hogy miért kell egy tizenhét évesnek pénz?
- Hogy szombaton legyen miből szórakozni - érvel Gabriella.
Az első alkalommal még csak egy aranygyűrűt vitt be a zálogházba. Negyvenöt napra adta be az ékszert. Csekély összeget kapott érte, de arra éppen elég volt, hogy egy kiadósat szórakozhasson.
- Tudtam, hogy másfél hónap alatt összeszedek annyi pénzt, amennyiért visszakaphatom a családi kincset. A zsebpénzemből tudtam félrerakni, és kiváltottam a gyűrűt. Legközelebb akkor mentem zálogházba, amikor elköltöztem otthonról. Akkor egy gyárban dolgoztam, három műszakban. Nem túl jó fizetésért. Hónap végére általában mindig megszorultam - folytatja a lány.
Hitelt nem kapott, és úgy gondolta, ez a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás arra, hogy pénzhez jusson.
Fellendült a zálogházak forgalma Fotók: Benkő Sándor
- Az a baj, hogy elég nagy csapda zálogba vinni az értékeinket. Nagyon nehéz ebből kiszabadulni.
Halad a sor, Gabriella következik. Egy gyűrűt és egy nyakláncot hozott be. A becsüs felértékeli az aranyat, a pénztárnál adják oda a zálogjegyet és a tízezer forint készpénzt. Gabriella fellélegzik:
- Na, akkor most tudok tankolni a kocsiba. Azért hozzáteszi: Bár nehéz kikeveredni a zálogosdiból, azért egyfajta biztonságérzetet nyújt az embernek. Tudom azt, hogy akármi legyen is, van hová nyúlnom.
A kocsiig érve a lány különböző zacis pletykákba is beavat. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a bevitt értékért kapott pénzt kevesli az illető, s a kapott zálogjegyet is eladja néhány ezer forintért.
Így mindenki jól jár. Aki elad, az is többet keres az ékszeren, és aki megveszi, még így is olcsóbban jut hozzá.
Gabriella hozzáteszi: amellett, hogy rendszeres látogatója a zálogházaknak, nemcsak beadja az ékszereit, de vásárolni is szokott.
Szerintem az arany az egyik legjobb befektetés, ezért ha van néhány felesleges forintom, akkor veszek egy fülbevalót, nyakláncot, vagy karláncot. Jóval olcsóbban jutok így hozzá, mint egyébként azt az üzletekben megtehetném. Nemcsak ékszert vettem már a zálogban, de a digitális fényképezőgépemet is innen szereztem be.
Gabriella sietve búcsúzik, mert lejárt a parkolójegye. Tankolni indul. A hónap elejéig kihúzza valahogy, a zálogházba pedig csak negyvenöt nap múlva jön, hogy kiváltsa, amit behozott.
Mi a zálogkölcsön, és mióta van jelen az emberiség történetében Lapozzon!
OLDALTÖRÉS: 2
Szinte a pénz megjelenése óta ismert a zálogkölcsön fogalma és gyakorlata. Háromezer évvel ezelőtti források léteznek arról, hogy Kínában használták a záloghitelezést, illetve pontos leírásokat is találtak a kutatók ugyanerről a görög és római civilizációk történelmében is. Az első szervezetten működő zálogház a katolikus egyház égisze alatt nyílt meg 1462-ben Perusina városában, a Kegyelet Hegyén. Magyarországon Mária Terézia uralkodásának idején, 1773-ban Pozsonyban állították fel az első magyar királyi zálogházat. Az ekkor született alapító okirat pontosan meghatározta a zálogház működését. A zálogházban az ékszereken kívül műszaki cikkeket, műkincset, bundát is bevesznek.
A zaciban nincs válság
Szinte a pénz megjelenése óta ismert a zálogkölcsön fogalma és gyakorlata. Háromezer évvel ezelőtti források léteznek arról, hogy Kínában használták a záloghitelezést, illetve pontos leírásokat is találtak a kutatók ugyanerről a görög és római civilizációk történelmében is. Az első szervezetten működő zálogház a katolikus egyház égisze alatt nyílt meg 1462-ben Perusina városában, a Kegyelet Hegyén. Magyarországon Mária Terézia uralkodásának idején, 1773-ban Pozsonyban állították fel az első magyar királyi zálogházat. Az ekkor született alapító okirat pontosan meghatározta a zálogház működését. A zálogházban az ékszereken kívül műszaki cikkeket, műkincset, bundát is bevesznek.
A zaciban nincs válság
Szinte a pénz megjelenése óta ismert a zálogkölcsön fogalma és gyakorlata. Háromezer évvel ezelőtti források léteznek arról, hogy Kínában használták a záloghitelezést, illetve pontos leírásokat is találtak a kutatók ugyanerről a görög és római civilizációk történelmében is. Az első szervezetten működő zálogház a katolikus egyház égisze alatt nyílt meg 1462-ben Perusina városában, a Kegyelet Hegyén. Magyarországon Mária Terézia uralkodásának idején, 1773-ban Pozsonyban állították fel az első magyar királyi zálogházat. Az ekkor született alapító okirat pontosan meghatározta a zálogház működését. A zálogházban az ékszereken kívül műszaki cikkeket, műkincset, bundát is bevesznek.
A zaciban nincs válság
- Nincs válság a zaciban - mondja Tóth Vilmosné, az egyik szombathelyi zálogház fiókvezetője. A kijelentés egyszerű és határozott. Nemhogy nincs válság, de a válság hatására nőtt a zálogházak forgalma. A fiókvezető elmondta, hogy megközelítőleg húsz százalékkal emelkedett az üzlet forgalma, mióta felütötte fejét a pénzügyi krach. Régi ügyfeleik is megmaradtak, de sok esetben jönnek új vendégek is.
A mostanában betérők közül sokan elmesélik, hogy azért jönnek be hozzánk, mert munkanélkülivé váltak, vagy dolgoznak ugyan, de nem tudják fizetni a hiteltörlesztésüket érvel a fiókvezető, s hozzáteszi, hogy a kuncsaftok nagy része nemcsak behozza az ékszereket, de vissza is váltja őket.
Teljesen érthető, mivel egy-egy családi ereklyéért a becsérték hetven százalékát kapja csak meg az ügyfél.
De hogy is néz ki ez a gyakorlatban? Az ékszert lehet az arany vagy ezüst egy becsüs alaposan megvizsgálja, majd felértékeli. A becsérték hetven százalékát fizeti ki a zálogház az ékszerért. Majd választhatunk az alábbi lehetőségek közül. Ha kéthetes futamidőre adjuk be a tárgyat, akkor hat százalékot, ha egy hónapra, hét és fél százalékot, ha három hónapra, akkor pedig tíz százalékot számolnak fel a kiváltáskor kezelési költségként, plusz a kamatot. Ha az iménti háromból kiválasztottuk a megfelelő konstrukciót a pénztárnál, megkapjuk az összeget, és mellé egy zálogjegyet, vagyis értékpapírt mellékelnek. Abban az esetben, ha nem tudjuk a választott futamidő alatt kifizetni (kiváltani) az ékszert, egy központi elosztóba küldik azt. Az aranyakat és ezüstöket vagy beolvasztják, vagy továbbküldik eladásra valamely más zálogházba. A zaciba nemcsak ékszereket, hanem műszaki cikkeket, műkincseket, vagy akár bundát is bevihetünk.
Az említett zálogházban Tóth Vilmosné a továbbiakban kifejtette:
- A mi üzletünk is vesz be műszaki cikkeket. Ebben az esetben nálunk az az előírás, hogy csak az egy éven belül vásárolt árukat vesszük át, számlával és jótállási jeggyel. Ezeket a készülékeket sokan eleve úgy is hozzák be, hogy nem fogják kiváltani még ha ezt nem is közlik velünk.
Az üzlet polcait figyelve rengeteg műszaki cikk közül válogathatunk. A bolti ár feléért vásárolhatunk például DVD-lejátszót, fényképezőgépet, videokamerát.
A fiókvezető szerint bár mostanában többen járnak az üzletbe, a kuncsaftok nagy része azok közül kerül ki, akik zálogba adják az értékeiket.
A gazdasági válság miatt egyébként itt is csökkent az eladás. Mindennek ellenére a fiókvezető azt mondja, a válság őket szerencsére úgy érintette meg, hogy akár nyertesen is kijöhetnek belőle. Más kérdés, hogy többségükben már eleve vesztesnek tekinthetők azok az ügyfelek, akik a zacit látogatják...
A bizományi értékesítés is egy lehetséges alternatíva azoknak, akik hónap végére megszorulnak. Ez esetben megunt műszaki cikkeinket, bútorainkat áldozhatjuk fel. Ennek a hátulütője csupán annyi, hogy ez esetben örökbe adjuk természetesen pénzért a tárgyainkat. (Itt a műszaki cikkek esetében nem előírás, hogy jótállásos legyen a termék.)
Kétféle lehetőség van egy szombathelyi bizományi értékesítő szerint. Az egyik: bevisszük az üzletbe például a régi háztartási gépünket. A kereskedő bizományi szerződést köt velünk. Ha el tudja adni a holmit, telefonál, és megkapjuk a részünket. Így jobban járunk, mint akkor, ha az üzletben hagyjuk az árut, és a kereskedő azonnal fizet.
A szombathelyi üzlettulajdonos szerint a zaciban ugyan nincs válság, de nála annál inkább. A pénzügyi krach óta körülbelül felére csökkent a forgalma.
A zálogfiókba betérők közül sokan azért adják be az értékeiket, mert munkanélküliek, vagy más miatt nem tudják fizetni a hitelüket
Az autót is beveszik
Már nemcsak aranyat, ezüstöt vagy bundát vihetünk be a zaciba, hanem az autónkat is elzálogosíthatjuk. Az ebben érintett cégek szerint az autózaci azoknak nyújt megoldást, akik bárlistások, nem akarnak hosszú időre eladósodni (akár fél napra is zálogosíthatjuk a családi verdát), vagy nem tudják fizetni autójuk törlesztőrészleteit. Az autózaci napi kamatot és tárolási díjat számol fel. Egy internetes példa szerint: ha egymillió forintot fizetnek az autónkért, három hónap múlva körülbelül egymillió kétszázezer forintot kell visszafizetnünk a kiváltáskor. Három hónapra vetítve ez körülbelül hat és fél százalékos havi kamatnak felel meg, és az összes többi felmerülő költséget is tartalmazza.
Kapcsolódó dossziénk:
A válság helyben