Gorbacsov a vasfüggöny lebontásáról: csináljanak, amit akarnak

A szöveg és a címlapon szereplő fotó mindennél szemléletesebben foglalja össze azokat az eseményeket, amelyek akkoriban alapjaiban rázták  meg Európát. S amelyekről Andreas Oplatka, azaz Oplatka András  két évtizeddel később az akkori szereplőket, s történelmi dokumentumokat idézve az újságíró és egyben a történész alaposságával és hitelességéve számol be.

A könyv Egy döntés története címmel már tavaly megjelent Magyarországon, a németországi kiadást a Paul Zsolnay kiadó azonban nem véletlenül erre az évre időzítette. Az idei esztendő ugyanis a berlini fal lebontásának 20. évfordulója, ezért a kiadó szerint Oplatka műve egyfajta kordokumentum is, amelyben megszólalnak az akkori magyar, illetve európai politika meghatározó résztvevői, Németh Miklóstól Hans-Dietrich Genscheren keresztül Mihail Gorbacsovig.

A német nyelvű könyv Első rés a falban (Der erste Riss in der Mauer) címmel jelent meg, s annak előszava az 1989. szeptember 10-i - az NDK-s menekültek távozását lehetővé tévő - határnyitást bejelentő magyar közleményt felidézve megállapította: az intézkedés olyan láncreakciót váltott ki, amely elvezetett Németország újraegyesüléséhez, a Szovjetunió széteséséhez és az akkori keleti tömb több országának NATO-, illetve európai uniós csatlakozásához. Ezért  talán jelképes is, hogy Andreas Oplatka könyve Németországban az Európai Unió  keleti, Magyarországot is magában foglaló kibővítése ötödik évfordulójának előestéjén jelent meg.

A  könyvet német parlamenti képviselők, történészek és kutatók jelenlétében maga a szerző mutatta be a berlini magyar nagykövetségen rendezett pódiumbeszélgetésen, amelynek további résztvevője egy másik szakértő, a történeti kutatások potsdami intézetének történésze, Hans-Hermann Hertle volt. Aki egyben az akkori magyarországi, illetve európai események egyik fő németországi kutatója.
 
A jelenlévők előtt Oplatka elmondta, hogy valóban történelmi beszélgetések és dokumentumok alapján készült el a könyv, s utalt arra, hogy a magyar hatóságok az elmúlt években lehetővé tették számára az akkori külügyi-diplomáciai dokumentumokba, sőt a kormányülések jegyzőkönyvébe való betekintést. De tanulmányozott osztrák külügyi dokumentumokat, s az egykori NDK hírhedt állambiztonsági minisztériumának, a Stasinak a dokumentumait is, s ezek - valamint az akkori szereplőkkel való beszélgetések nyomán állt össze a  történelmi kép. Így visszaemlékezett a Németh Miklóssal  még Londonban a kilencvenes évek elején lezajlott első találkozójára, amikor a volt miniszterelnök már az EBRD alelnöke volt, s - mint mondta -  azután kezdett valójában a témával foglalkozni.  Hasonlóan emlékekből idézi a Gorbacsovval való találkozást, s ennek kapcsán azt, hogy az akkori szovjet vezető az őt még 1989 márciusában a határzár tervezett megszüntetéséről tájékoztatni kívánó Németh Miklósnak  körülbelül annyit mondott: "Nem bánom, csináljanak azt, amit akarnak...". Azután elmondta, hogy a szeptemberi határnyitásról szóló magyar  döntés a kormány augusztus 22-i ülésén született, annak legfőbb ösztönzője és támogatója pedig Németh Miklós miniszterelnök volt. 

S arra a kérdésre válaszolva, hogy mi lett  volna, ha Magyarország nem nyitja meg nyugati határát, s nem engedi ki az NDK-s menekülteket, az újságíró-történész Oplatka azt válaszolta: abban a helyzetben, s abban a hangulatban már nem lehetett más döntést hozni. De hogy mindez elvezet a berlini fal leomlásához, azt akkoriban szerinte még senki nem merte megjósolni.