Mézeskalács, vékony bor, medvehagymázás az oszkói mulatságon

Az évszakok tréfája nyomán a délelőtti kútavatón a vártnál ugyan kevesebben vettek részt, de később aztán bepótolták az elmulasztottakat a vendégek. A szépen hegyreállított, új gémmel és kávával ellátott, csaknem 300 esztendős múltra visszatekintő itatóhely mintegy jelképe a hegynek. Jelképe az oszkói összefogásnak, amelyet a civil Hegypásztor Kör testesít meg immáron 24 év óta. Hosszú Zoltán polgármester nem véletlenül méltatta a körösöket, akik révén egyre inkább kinyílik a szőlőhegy, gazdára találnak az elhagyott parcellák. A hegypásztorság ideje alatt megháromszorozódott a művelt területek aránya. Értelme lett ismét kijönni ide, és dolgozni, borozgatni, beszélgetni. Mint volt egykoron. Ez utóbbit erősítette fel Kovács István, a kör elnöke, aki az időben ugyan elhalványult, ám gondolatiságában ma is követésre méltónak nevezte az előző évszázadok helyi történéseit. Kijöttek a hegyre, a kúthoz, öntöztek, kapáltak, majd leültek az évszázados tölgyek alá, amelyből kettő őrzőként és írmagként ma is áll. Majd borozgattak, beszélgettek; éltek és hatottak családjukra, népükre , mondta.

Az avatáson és a hegyi rendezvényen megjelent V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Vasvár polgármestere is, aki közismerten vonzódik a népi művészeti emlékekhez, legyen szó tárgyakról vagy zenéről, hagyományos közösségi megnyilvánulásokról. Magam is űzöm e műfajt a népzene által. Úgy tartom, ha egy közösség múltjából merítkezni képes, akkor a mai nehéz időkben is fennmarad.

E fennmaradást mintegy demonstrálta aztán a kút feletti hegyen a vidám vásár és vigalom. A reggeli csípősség után, a déli tavaszon túlesve igazi nyári idő és hangulat uralta el az oszkói szőlőhegyet. Nagyon sok sátorban kináltak értékes portékát. Láttunk medvehagymás italt, mézeskalácsot, simogatható jószágokat, fonott kosarakat, kőedényeket, bőrdíszműves termékeket. A színpadon zene szólt, íjászkodtak, táncoltak. A felújított pincék előtt borászok versengtek. Fukszberger Imre csehimindszenti polgármester és kistérségi vezető is kihozta nedűjét. Önmagáért beszél ez a bor , mutatott a szépen pirosló költeményére. És önmagáért is muszáj inni belőle , kacsintott, s a kondérnál megsürgette Kondics Péter alkalmi szakácsot: jönne már az a paprikás krumpli a la bükkföli (ez utóbbi a szőlőültetvényük neve).

És jött is. Igazán finoman, aranylón, gyomorsimogatón.

Mindeközben az egyik pincében a négytagú zsűri minősítette a helyi gazdák borait. Két kortyintás között Vékony ez a bor, de alkohol az van benne, mint állat , és: Nem az, aminek nevezték, ez nem chardonnay , és: Na, ezt jól össszerakta a Satya , ilyen megjegyzések szűrődtek kifele. Végtére is nem vallottak szégyent a gazdák, mint ahogy a rendezvény sem: az ötödik Orbán-napi Hegyi Vigadalom estére már csaknem ezer látogatóval dicsekedhetett.