Csődvédelmet kért a General Motors

A 172,8 milliárd dollár adósságot felhalmozott detroiti cég, a legnagyobb amerikai autógyár vagyona 82,3 milliárd dollár. Az amerikai gazdaság történetében a Lehman Brothers befektetési bank volt a leghatalmasabb vállalat, amely csődvédelmet kért 2008 őszén, 691 milliárd dolláros eszközállománnyal.

A GM igazgatótanácsa sajnálattal tudatta: minden erőfeszítés ellenére nem tudták megakadályozni azt, hogy csődvédelmi eljárásért folyamodjanak. "Ez egy új kezdet a General Motors számára (...) az igazgatótanács biztos benne, hogy az új GM sikeres lesz az egyre nagyobb versenyt támasztó amerikai piacon és az egész világon" - tartalmazza a közlemény.

Az 1908-ban William C. Durant által több autógyár egyesítésével alapított GM jelmondata kezdetben az volt: autót gyártani mindenki kívánsága és lehetősége szerint. A gyár későbbi szlogenje úgy hangzott, hogy ami a GM érdeke, az Amerika érdeke. A tucatnyi üzemét bezáró, négy márkájától - Pontiac, Saturn, Saab és Hummer - megváló legendás autógyár összeomlásának az elemzők szerint több oka volt.



Új kezdet, vagy a vég kezdete?

A USA Today című napilap elemzése szerint ha csak egy melléfogás kényszerítette volna térdre a GM-t, azt még ki lehetett volna védeni, és el lehetett volna kerülni a csődeljárást. A vállalat - amely egykor az amerikai autópiac több mint felét uralta, ma már csak egyötödét - egy sor rossz döntést hozott a változó piaci környezetben és a szerencse is elpártolt mellőle. Alapvetően az amerikai autóipar több évtizedes rendszerszintű problémáiról van szó, amelyeket a recesszió felszínre hozott.

A General Motors hibát követett el azzal, hogy nem kért korábban csődvédelmet. Bár a cégnek igazán az tett be, hogy az amerikai autópiac tavaly ősszel összeomlott, Richard Wagoner volt vezérigazgató korábban hallani sem akart az átszervezésről. Pedig már 2005-ben nekiszegezték a kérdést: nem lenne-e célszerű csődvédelmet kérni és a céget átszervezni a munkaerőköltségek, az adósság és a márkakereskedői hálózat lefaragására.

Az összeomlás okai között emlegetik, hogy a GM leállította az EV1 elektromos autó programját a 90-es évek végén. Ezt a tévedést Wagoner is beismerte. Feladták annak a lehetőségét, hogy előnyre tegyenek szert, így ezt helyettük a Toyota lépte meg a Priusszal. A GM most igyekszik behozni a lemaradást, azt ígéri, jövő év végére forgalomba hozzák az új, hálózatról feltölthető elektromos járművet, a Voltot.

Szakértők nagy hibának tartják, hogy a készpénzhiánnyal küzdő GM 2006-ban eladta a Cerberus csoportnak a GMAC-t, amely a cég pénzügyi karjaként működött. Ennek egyik következménye volt, hogy a hitelválságban a potenciális vásárlók egynegyede nem kapott rugalmas GMAC-kölcsönt a kocsivásárláshoz.

A GM 2005 őszén nem lépett partnerségre a Nissan/Renault-val, jóllehet ezt szorgalmazta a cég legnagyobb részvényese, Kirk Kerkorian befektető. Tanácsadója, az igazgatótanácsban tagságot szerzett Jerome York előrelátásról tett tanúbizonyságot; már 2006 elején azt sürgette, hogy a GM gyorsan váljon meg rossz márkáitól, zárja be veszteséges egységeit. Friss szemléletet szorgalmazott, amelyből azonban nem lett semmi. York 8 hónap után lemondott, közölve, nem bízik benne, hogy a vállalat versenyképes maradhat.

A GM abból az üzletből is kifarolt, amelyet a Fiattal tervezett megkötni. Zseniális lépésnek tetszett, amikor a GM megvette az olasz autógyár 20 százalékát 2,4 milliárd dollárért, úgy tűnt, hogy az amerikai cég döntő befolyást szerezhet Európában és erősíti nemzetközi jelenlétét. A GM Gianni Agnelli Fiat-vezérigazgató halála után 2 évvel, 2005-ben azonban felmondta az együttműködést a Fiattal, amely talán ironikus módon most a Chrysler megmentője.

A GM azzal is hibát követett el, hogy túlreagálta a 90-es években a szabadidő terepjárók (SUV-k) iránti gyors keresletnövekedést, amelyet még a Ford Explorer piacra dobása indított el 1990-ben. A Wall Street már 2000-ben figyelmeztette az SUV-fejlesztésbe hatalmas pénzeket ölő detroiti céget, hogy ne kötelezze magát ilyen mértékben ezen piaci szegmens mellett. A vállalat nem vette komolyan az intést, és amikor a fogyasztók elfordultak a terepjáróktól, a GM hoppon maradt. A GM hibás termékfejlesztési politikájának, a nagy testű, teljesítményű és fogyasztású járművek erőltetésének egyik jelképe a Hummer lett, az autógyár most már ettől is igyekszik megszabadulni.

Forrás: MTI/Hofer László