Páneurópai Piknik: Habsburg Ottó lányának visszaemlékezése

Walburga Habsburg Douglas, Habsburg Ottó ma Svédországban élő lánya a Páneurópai Unió akkori főtitkáraként vállalt részt az előkészítésben.
    

Galambokat engednek szabadon Sopronpusztán a páneurópai piknik 20. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen az akkori áttörés színhelyén. A résztvevők között áll Szőcs Géza író (j5), Habsburg György főherceg, utazó nagykövet (j4), Pozsgay Imre történész, egyetemi tanár, a Grósz- és a Németh-kormány volt államminisztere (j3), Tőkés László nagyváradi református püspök, néppárti európai parlamenti képviselő (j2) és Szabó Lukács, a '89-es piknik egyik szervezője (j). MTI Fotó: Kovács Tamás

Az ötlet közvetlenül az 1989-es európai parlamenti választás után született - emlékezett vissza. "Édesapám, akit éppen újraválasztottak európai parlamenti képviselővé, elhatározta, hogy a választás után Magyarországra utazik, hogy elmondja az akkor még a vasfüggöny mögött élő magyaroknak, milyen fontos a Duna menti országok számára az európai egyesülés" - idézte fel az eseményeket. Ott a Páneurópai Unió és a Magyar Demokrata Fórum képviselői azon töprengtek, hogyan lehetne kézzelfoghatóvá tenni az európai egyesülés gondolatát - folytatta.
    
Az az ötlet született, hogy pikniket kell rendezni a magyar-osztrák határon. Tudvalévő volt, hogy Alois Mock és Horn Gyula már átvágták a vasfüggönyt. "Mi is engedélyt akartunk kérni, hogy vághassunk a vasfüggönyből" - mondta Walburga Habsburg Douglas.
    
Mindennek a magyar hatóságok áldásával kellett lezajlania, ezért kértek engedélyt "egészen magasról", hogy vághassanak a vasfüggönyből. Megállapodtak a hatóságokkal, hogy ideiglenesen megnyitják a sok éve zárva álló kaput a határon.
    
Beszélt arról is, hogy nagyon sok meghívót osztott szét Budapesten, a keletnémet menekültek táboraiban is, a fővárosban és a Balatonnál. 
    
"Természetesen világos volt előttem, hogy az NDK állampolgárainak a piknik alatt lehetősége nyílhat Nyugatra szökni, a nagyságrenddel azonban akkor nem igazán voltam tisztában" - válaszolta arra a kérdésre, hogy tisztában volt-e a rendezvény következményeivel. 
    
A sajtótájékoztatóra Sopronba érkezve nagyon meglepődött, hogy nem csak az osztrák és a magyar, de a japán, az ausztrál, és az amerikai televízió is ott volt. "Akkor ébredtem rá, milyen nagy az esemény szimbolikus jelentősége" - fogalmazott
   
"Csak amikor már mindennek vége volt, akkor ismertem fel: ez nagyszerű dolog volt" - mondta. Ez volt a legnagyobb keletnémet menekültáradat a berlini fal megépítése óta - tette hozzá.
    
A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci lap szerdai számában Andreas Oplatka, a lap egykori tudósítója idézte fel a páneurópai pikniket. A rendezvény civil kezdeményezésre jött létre, a kommunista Magyarországon már ez is a közelgő fordulat jele volt - írta a neves publicista és történész. Amiről a szervezők nem tudtak: Németh Miklós akkori miniszterelnök, aki megoldást keresett a keletnémet menekültek problémájára, elhatározta, hogy a szovjet reakció tesztelésére használja fel az eseményt: miként reagálnak a moszkvai politikusok és az abban az időben még mindig Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnokai az NDK-állampolgárok tömeges menekülésére? Azonban elmaradt bármilyen válasz, Moszkva hallgatásba burkolózott - írta Oplatka.
   
A magyar kormány a piknik előtti napokban többé-kevésbé diszkréten terjesztette a Magyarországon tartózkodó keletnémetek között a hírt, hogy augusztus 19-én Sopron közelében lehetőség adódhat akadálytalanul átjutni Ausztriába. Eközben - máig nem tisztázott módon - valamilyen hiba csúszott be az előkészületek során - írta Oplatka. A helyszínen, egy csak azon a napon használható, ideiglenes határátkelőként funkcionáló fakapunál szolgálatot teljesítő, csupán pisztollyal felfegyverzett kis magyar határőr egységnek parancsa volt, hogy csak a legális határátlépőket engedje át. Nem sokkal a rendezvény kezdete előtt NDK állampolgárok mintegy 150 fős csoportja jelent meg futólépésben a helyszínen, és erőszakkal áttört a kapun Ausztriába. A tűzparancs csak önvédelem esetére vonatkozott. Bella Árpád, az egység parancsnoka nem állította meg a menekülteket. Minden, a feltartóztatásukra irányuló kísérlet tumultushoz és áldozatokhoz vezetett volna. Estig további több száz keletnémet lépte át a határt - írta az NZZ volt tudósítója.
    
A páneurópai piknik nem oldotta meg a menekültválságot. Figyelemfelkeltő eseményként azonban egyrészről hozzájárult ahhoz, hogy a határátlépésre kész személyek egyre nagyobb nyomást jelentsenek a még mindig őrzött határra. Másrészről a piknik lépéskényszerbe hozta a magyar kormányt, mert arról tanúskodott, hogy a határ mentén tarthatatlanná váltak az állapotok. Egy véletlen haláleset - egy keletnémet menekülő egy éjszaka dulakodni kezdett egy határőrrel, és ennek során életét vesztette - augusztus 21-én végérvényesen világossá tette, hogy cselekedni kell. Egy nappal később miniszterek egy szűk köre a kormányfő elnöklete alatt elhatározta, hogy megnyitja a határt a keletnémet menekülők előtt - írta Oplatka.