Fellobbant a forradalom lángja: 1956 aktuális üzenetei

1956 olyan, annyiféle, ahányan átélték - megkezdődtek a szabadságharc ünnepi megemlékezései. Értelmezésből, párhuzamból nincsen hiány, Nagy Imre, Kádár-korszak, őszödi beszéd, néhány topik a csütörtöki szónoklatokból. Összefoglalónk.

MTI


Navracsics Tibor: konszenzusra van szükség 1956 megítéléséről

Akkor "jön el" október 23-a igazi ünnepi jelentősége, amikor végre teljes konszenzus lesz 1956 megítélését illetően - mondta Navracsics Tibor az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen csütörtök este Csornán.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője hangoztatta: akkor érezhetjük át az ünnep igazi jelentőségét, ha végre szalonképtelenek lesznek azok a vélemények, amelyek 1956-ról elítélően fogalmaznak, és amikor végre szalonképtelenek lesznek azok a politikusok, "akik fennhangon dicsőítenek egy diktatúrát, és a diktatúra elleni küzdelmet rossznak állítják be". 1956. október 23-a a szabadságért vívott küzdelem, a hazugság ellen vívott küzdelem, a becsületes életért vívott küzdelem ünnepe - mondta a szónok, hozzátéve, hogy a mai napig vannak olyan emberek, akik számára 1956 nem forradalom, hanem "a szocializmus elleni összeesküvés". 

A politikus szerint addig nem beszélhetünk nemzeti ünnepről, amíg funkcióban vannak olyan emberek, akik tagadják ennek az ünnepnek a jelentőségét. Holott "még ma a magyar Országgyűlésben is van olyan képviselő, aki számára 1956 nem szabadságharc, hanem nyilas keretlegények antiszemita randalírozása".

Hogyan sáfárkodtunk 1956 örökségével? - tette fel a kérdést. Hiszen azt látjuk húsz évvel a rendszerváltás után, hogy ma is sokan kételkednek a demokráciában, sokan kételkednek abban, hogy megéri Magyarországon becsületesen élni, sokan kételkednek abban, hogy lehet-e egyáltalán szabadon élni.
 
- Magyarország ma boldogtalan ország, mert elvették az emberek hitét - mondta.

Elvették a hitüket, hogy jobb lehet a sorsuk, hiszen azt láthatják, hogy sok esetben a hazugság, a gáncsoskodás, a becstelen életvitel vezet sikerre, a becsületes élet pedig a sikertelenséghez. A hitet kell visszaadnunk, hogy méltók legyünk 1956 és 1989 szelleméhez.
   
Navracsics Tibor rámutatott: ahogy 1956 és 1989 a változást képviselte, úgy most is változásnak kell következnie. A változáshoz olyan emberek kellenek, akik tudják, hogy Magyarországnak van jövőképe. Részt kell venni a változásban, elő kell idézni a változást, "hogy Magyarországon ismét a szabad, őszinte és becsületes életnek legyen értelme" - hangoztatta a politikus.

 Az MSZP Kaposváron emlékezett meg a forradalom és szabadságharc évfordulójáról

1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulója előestéjén emlékülést és koszorúzást tartott Kaposváron, Nagy Imre mártír miniszterelnök szülővárosában az MSZP országos elnöksége, Somogy megyei szövetsége és kaposvári szervezete.    

A szocialista párt csütörtök esti központi megemlékezésén Lamperth Mónika, a párt elnökhelyettese azt mondta: a Magyar Szocialista Párt vállalja Nagy Imre örökségét. "Nem csak, hogy vállaljuk, hanem tisztelettel tekintünk mindarra, amit az ő emberi tartása, emberi nagysága, államférfiúi példája mutatott". Egyúttal arra figyelmeztetett: nem szabad engedni, hogy Nagy Imre "politikai portékává" váljon. "Fejet kell hajtani egy olyan ember nagysága előtt, aki minden magyar politikusnak igazi példaképe lehet" - fogalmazott Lamperth Mónika.   
   
Az MSZP elnökhelyettese Göncz Árpád volt köztársasági elnököt idézve azt mondta, "1956 olyan, annyiféle, ahányan átélték", majd így folytatta: "ehhez nekünk hozzá kell tennünk a magunk részét (...) meggyőződéses szociáldemokrataként vállaljuk és akarjuk a demokráciát, a többpártrendszert, az igazságosságot, a szolidaritást".     
   
Kolber István, a párt Somogy megyei elnöke azt mondta: az elmúlt időszakban a magyar baloldal többször deklarálta, hogy "a mártírrá, hazafivá lett Nagy Imre erkölcsének oldalán áll". 1956 megítéléséről pedig kijelentette: hosszú idő fog eltelni, amire ebben "szélesebb, nemzeti közmegegyezés alakul ki".
   
A Megyei és Városi Könyvtárban tartott emlékülésen részt vett Jánosi Ferenc, Nagy Imre unokája, aki felidézte nagyapjához fűződő emlékeit, Szántó László főlevéltáros pedig Nagy Imréről, a magánemberről tartott előadást.


Fellobbant a forradalom lángja a Parlament előtt

Fellobbantották a forradalom lángját a korábbi évek hagyományainak megfelelően, katonai tiszteltadás mellett, a Parlament előtti 1956-os emlékműnél csütörtök este.

A lángot fáklyás fiatalok, rövid, az 53 évvel ezelőtti eseményeket felidéző narráció kíséretében lobbantották fel néhány tucatnyi érdeklődő jelenlétében, katonai tiszteletadással a Himnusz hangjaira.  Az Ötvenhatos Emlékbizottság Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök javaslatára határozta el az 1990-es évek közepén, hogy a Kossuth téren, a Parlament előtt fölállítják a Forradalom lángja emlékművet. 

Lugossy Mária szobrászművész alkotásán, az 1996-os 40. évfordulóra felavatott, csúcsán megtört fekete márványból készült emlékműnek az oldalán a Kossuth-címer és az 1956 felirat látható. Azóta a forradalom évfordulójának előestéjén minden évben ünnepélyes keretek között meggyújtják a lángot, amely november 4-éig lobog.

 

OLDALTÖRÉS: Szövetségesek híján bukott el a forradalom

Katona Tamás: szövetségesek híján bukott el a forradalom

Katona Tamás: szövetségesek híján bukott el a forradalom

Katona Tamás: szövetségesek híján bukott el a forradalom

 Az 1956-os forradalom is azért bukott el, amiért az 1848-as: mert nem találtunk szövetségeket - mondta a Magyar Demokrata Fórum csütörtöki budapesti megemlékezésén Katona Tamás történész, az Antall-kormány államtitkára.

A világ közvéleménye tapsolt nekünk, de a politika cserben hagyta Magyarországot. Azért volt szükségünk a NATO- és az Európai Unió-jelentette "biztonságos környezetre", hogy ez ne ismétlődhessen meg. Emlékeztetett arra, hogy mindkét forradalmat olyan, túl bürokratizált rendszerek követték, amelyek "életképtelenek és be vannak oltva a hatékonyság ellen". Katona Tamás megjegyezte: a kiegyezés óta minden kormányzat azt hirdeti, hogy ő 1848 harcának sikerre vivője; hozzátette, "lehet, hogy így fogunk járni 1956-tal is".
 
Szavai szerint korszerű, európai, kiváltságokat nem ismerő államot kell építeni, a siker többi eleme pedig szinte feltartóztathatatlanul érkezik ezt követően. A Péterfy Sándor utcai kórházban rendezett ünnepségen koszorút helyezett el az egykor a felkelőket itt gyógyítók emléktáblájánál Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Herényi Károly alelnök.

Sólyom: a világ még ma is 1956 miatt becsüli a magyar nevet

A világ még ma is ,56 miatt becsüli a magyar nevet - mondta Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 53. évfordulóján.

Az államfő kiemelte: három vezérmotívum uralta azokat az 1956-os megemlékezéseket, melyeken részt vett. Ezek közül a legfontosabb, hogy az '56-hoz való hűség azt jelenti: nem engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előtti rendszerrel - mondta. Hozzátette: 1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondtuk az igazságot, és ezzel visszanyertük méltóságunkat.
 
"A rendszerváltás lényege is ez volt: a Kádár-rendszer hazugságától való megszabadulás. És e mögött e kérdés: miben éltünk az utóbbi években? Mennyire telepedett rájuk ismét a hazugság?" - jelentette ki az államfő.
 
Sólyom László szerint a harmadik visszatérő gondolat 1956 arca: a felszabadult öröm és a gyász kettőssége.
   
Mint hangsúlyozta, minden évforduló emlékeztetett arra, hogy már fele Kádár-korszaknyi idő telt el a rendszerváltás óta, s hogy szembe kell néznünk nemcsak azzal, mit csináltunk ,56-tól ,89-ig, de ugyanennyire azzal, mit tettünk azután a megtalált igazsággal. Emlékeztetett: mind az ötvenhatos forradalom, mind a rendszerváltás 1989-90-ben, lényegüket tekintve abszolút tagadásai voltak az állampárti kommunista vagy szocialista rendszernek. Mindkettő túllépett a reformkommunista törekvéseken, amelyek nem akartak forradalmi törést, lényegi leszámolást a szocialista rendszerrel, hanem annak keretén belül adtak volna több szabadságot - tette hozzá. 

Úgy fogalmazott: Nagy Imre nagysága éppen abban állt, hogy felismerte és vállalta azt a történelmi szerepet, amelyet a forradalmi magyar nép neki szánt. Kilépett ebből a körből, és inkább meghalt, de nem lépett vissza - mondta az államfő.  Sólyom László szerint "emiatt az abszolút törésvonal miatt nincs folytonosság '56 és a Kádár-rezsim között, és nincs folytonosság Kádár és az új demokratikus jogállam között".  

A köztársasági elnök azt is kiemelte: a tisztánlátást abban, hogy '56 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása is. Mint mondta, ez a bizonytalanság a morális válság.  Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá - fogalmazott, majd folytatta: "az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Őszödön bevallott módját bizalmi szavazáson jóváhagyta".
   
Sólyom László elmondta, hogy érzése szerint a legőszintébb ünnepélyes események a halottakra való emlékezések voltak. Hozzátette: a forradalom már a legelső óráktól áldozatokat követelt, november 4-e után már csak áldozatokat.  A megtorlás során nemcsak embereket akasztottak fel, vagy géppuskáztak le számolatlanul, hanem ,56 legnagyobb ajándékát, a szolidaritást is megölték - jelentette ki. Reményét fejezte ki azonban, hogy a fiatalok ötvenhatja az örömben és lelkesedésben talál gyökeret.

Kiemelte: a világ még ma is '56 miatt becsüli a magyar nevet. Az államfő beszédét többször is a kitörő taps szakította félbe.
   

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!