Tudományos szenzáció: madarvonulási atlasz

Miért ünnepeljük ma a magyar tudomány napját?

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A magyar tudósok világtalálkozóján (1996) született döntés arról: ez a nap lesz a magyar tudomány napja. Először 1997-ben ünnepelték. A legrangosabb tudományos elismerést, a magyar Nobel-díjnak nevezett Bolyai-díjat 1998 májusában magánvagyonukból hozták létre neves magyar üzletemberek.

Tavaly ünnepeltük a hazai madárgyűrűzés centenáriumát. Kőszegen tudományos ülés volt, ott született a magyar madárgyűrűzés atyja.

A 100 éves évfordulóhoz kapcsolódva a napokban  megjelent egy kivételesen értékes és érdekes, régóta várt kiadvány: a Magyar madárvonulási atlasz. Egyik szerkesztője, lektora, több fejezetének szerzője is prof. dr. Gyurácz József, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának (NymE SEK) tanszékvezetője. 

- Egy-egy ország 20. század végétől megjelenő madárvonulási atlasza olyan kiadvány, amely a széles olvasói réteghez szól, átfogó képet nyújt a madárvonulásról általában, illetve a madárvonulás adott régióra jellemző sajátosságairól. 1984-től eddig Hollandiában, Belgiumban, Svédországban, Nagy-Britanniában, Norvégiában, Dániában, Csehországban és Szlovákiában, valamint Olaszországban jelentek meg összefoglaló atlaszok - közölte a professzor.

Európai viszonylatban a Magyarországon előforduló közel 400 madárfaj soknak számít. Az atlaszban a Magyar Madártani Egyesület Madárgyűrűzési Központjában 1908-tól 2006-ig összegyűlt, több mint 4 millió hazai madárgyűrűzési és megkerülési - a gyűrűs madár újbóli megtalálása - adatát dolgozták fel.    

A tematikus térképekkel, grafikonokkal, táblázatokkal, látványos madárfotókkal illusztrált új eredmények nem csak a természetben bekövetkező változások megértését teszik könnyebbé, de a természetvédelem, a vadgazdálkodás, a mező- és erdőgazdálkodás, az ökoturizmus vagy az oktatás területén dolgozók munkáját is szolgálják.

- A Magyar Madártani Egyesület Madárgyűrűzési Központja 2005-ben alapította meg a Magyar madárvonulási atlasz kilenctagú szerkesztőbizottságát, amelynek én is tagja lettem - mesél a professzor az atlasz keletkezéséről. - Egyes fejezeteit az adott téma vagy madárfaj több mint hetven hazai szakértője tárja az olvasó elé. Így lett a kötet társszerzője prof.dr. Faragó Sándor rektor is, aki például a vízimadarak, a túzok és a fácánfélék nemzetközileg elismert hazai kutatója. Én hét általános és több énekesmadarakkal kapcsolatos fejezetet írtam, illetve lektoráltam. Fontos szempont volt, hogy mind a szakmai, mind a laikus olvasó megtalálja a madárvonulással kapcsolatos kérdéseire a választ könyvünkből itthon és külföldön egyaránt. Az atlasz technikai szerkesztésének előkészítő munkáit az NymE -SEK Tudományos Bizottsága anyagilag is támogatta. 

Egy érdekesség az atlaszból: a legidősebb fehér gólyát a hazai adatbázis szerint 1972-ben Burgenlandban fiókaként gyűrűzték meg. Gyűrűszámát 18 év 19 nap múlva Sopronkőhidán olvasták le, gyűrűzésétől 16 kilométerre.