A karácsony vajon mi?

A karácsony  jelentése

A keresztények karácsonykor Jézus születést ünnepik, de míg a nyugati kereszténységben december 25-dike az ünnep, addig az ortodoxoknál január 6-án tartják. Ennek teljesen prózai oka van: mikor 350-ben a pápa az egységesíteni kívánta az egyházi ünnepek időpontját, hivatalosan december 25-ét jelölte meg Jézus születésének napjának, melyet néhány egyház kivételével mindegyik elfogadott. Voltak, akik az idő múlásával igazodtak a pápa által kijelöltekhez, ám még mindig maradtak, akik január 6-án ünnepelnek. A hazánkkal szomszédos Románia lakóinak többsége például ortodox, így náluk akkor van karácsony.

Bár a karácsony ünnepét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepeként tartják számon, már azelőtt tartottak hasonló ”rítusokat”, hogy a katolikus egyháznál az 325- ös első nikaiai zsinattal hivatalossá vált volna az ünnep, illetve annak időpontja. A karácsonyhoz hasonló szellemiségű ünnep volt például a pogányok téli napfordulós ünnepe, mikor a fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett.

A magyar karácsony szót a nyelvészek a szláv korcun (átlépő) szóból származtatják, mely azt az időt jelzi, amikor a Nap a téli napfordulót átlépi, s újból hosszabbodni kezdenek a nappalok.

Az első karácsonyfa

Hazánkban Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben. Példáját először a jómódú nemesi családok követték, s csak a XIX. század második felétől terjed el. Kevesen tudják, hogy a fenyőre aggatott angyalhaj, a fémgyöngy- és papírlánc a bűnbeesést jelképező bibliai kígyót idézi, a narancs és az alma pedig a tudás fájának gyümölcsét, illetve a megváltást jelképezi. 

Szokások, hagyományok

A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise melyet december 24-ről 25-re virradó éjszaka tartanak a templomokban.

Vidéken még ma is gyakori a betlehemezés, a regölés, melyek során a Kisjézus születésének történetét mesélik, illetve játsszák  el a gyermekek.

Az évtizedek sokán szokások alakult aki az étkezésben is. A tradicionális karácsonyi étlapon a pulyka, a halételek és a diós, illetve mákos bejgli elhagyhatatlan.

Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt mágikus jelentése.  A halpénz, halpikkely sok pénzt jelentett, a mák bőséget biztosított a jövőre nézve, a fokhagyma védte az egészséget; a dió elűzte a rontást, a méz édessé tette az életet, az alma pedig az egység, egészség, szépség, szerelem szimbóluma volt. Az almának karácsonykor sokféle mágikus szerepet tulajdonítottak. A palócoknál például egy almát annyi felé vágtak, ahányan voltak a családban, s mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család.

 Dallamok szárnyán

Karácsonykor elmaradhatatlanok az ünnepi dallamok. Bizonyára mindenki ismeri, és valószínűleg a karácsony becézéseként értelmezi az ismert gyermekdalban szereplő kiskarácsony, nagykarácsony kifejezést, ám  valójában két különböző téli ünnepet rejt az ének kezdősora. A nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, a nyugati kereszténységben Krisztus születésének napja, míg a  kiskarácsony január elseje, újév napja, Jézus névadásának napja.