Vasi természetvédők a koppenhágai klímavédelmi találkozón

- Mi múlt hét szombatján délután kettőkor demonstráltunk erős rendőri biztosítás mellett. A dán rendőrök kedvesek, mosolygósak voltak, a botrányt keltő demonstrációk és erőszakos cselekmények nem délelőtt, hanem este zajlottak  tudtam meg Kósi Anitától, aki harmadmagával vett részt a Kerekerdő Alapítvány képviseletében a klímacsúcson.

Az alapítvány öt éve foglalkozik éghajlatvédelemmel, egy hónappal ezelőtt jutott tudomásukra, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége tagszervezeteivel kíván részt venni a koppenhágai klímakonferenciával párhuzamosan megrendezett demonstrációkon.

Amikor értesítették őket, hogy mehetnek, Szele Zsuzsanna, Kósi Anita és Horváth Gyöngyvér útnak is indulhatott múlt szerdán a dán fővárosba. A Föld Barátai nemzetközi szervezetnek idehaza a Magyar Természetvédők Szövetsége a képviselője.

A   klímacsúcson rengeteg civil jelent meg  számos rendezvényen. Az Áradat elnevezésű megmozduláson összesen ötezren vettek részt, ott voltak  a vasi környezetvédők is ahogy a többiek, szintén  kék színű poncsóban. Az Áradat elnevezésű rendezvény kulcsszava a klímaigazságosság volt.

Az Áradat-résztvevők kék  esőköpenyekbe öltözve, az utcákon végigvonulva árasztották el a délutáni demonstráció kiindulópontjának számító Christiansborg teret a Parlament előtt. Az akció szimbolikus üzenete akkor vált világossá a résztvevők számára, amikor a színpadon megrendezett színjátékon belül az offsetting-et népszerűsítő beépített szónokokat is elmosta az emberek áradata.  (Offsetting: egy fejlett ország befektet egy fejlődő ország állítólagos kibocsátás-csökkentő projektjébe, és ezzel a kibocsátás-csökkentési vállalásai egy részét letudja.)

A trükk az, hogy  ha egy fejlett ország nem tudja, vagy nem akarja maradéktalanul teljesíteni a vállalt kibocsátás-csökkentését hazai szinten, az offset segítségével más tollával ékeskedhet.  

Belátható, hogy ez mennyire igazságtalan  teszi hozzá az aktivista. Alig csökkenti a kibocsátásokat, legtöbbször amúgy is megvalósuló, vagy zűrös fejlődő országbeli projekteket adnak így el. A fejlődő országot nem segíti a fenntartható fejlődésben és a fejlett országban sem indít el zöld gazdaságélénkítést.

A klímaigazságosság itthon nem kap elég figyelmet, talán mert Magyarország magát is inkább fejlődőnek látja, mintsem fejlettnek.