2010.01.03. 17:53
Erre pörögtünk 15 éve - kedvenceink a 90-es évek közepéből - II. rész
Nemrég bemutattunk szubjektíven pár kincset abból az időszakból, amikor még menő volt Scootert, vagy Soho Party-t hallgatni, és a lányoknak sem volt ciki a holdjáró viselete. Helyhiány miatt azonban méltatlanul kimaradt néhány műremek, amelyeket most igyekszünk pótolni.
Az U96 névre hallgató formáció nevét arról a híres második világháborús német tengeralattjáróról kapta, amelyről az 1984-ben bemutatott Das Boot című film is szól. Zenéjét Klaus Doldinger szerezte, amely a Kraftwerk előadásában lett ismert. Azt feldolgozva Alex Christensen és társai 1991-ben megalkották himnuszukat: U96: Das Boot.
Kicsit elevezünk most a technótól, de maradunk a rusnya színeknél (lásd a videó színvilága) és a németeknél. A Liqudo egyetlen igazán ütős slágere nem csak 1996-ban, de napjainkban is kötelező alapelemnek számít egy normális házibuliban. Miért? Mert csak.
Elég korlátozottak lennénk, ha kihagynánk a két korlátlant. Meg aztán untuk már, hogy csak germán földiekről ejtettünk szót eddig... A 2 Unlimited névre hallgató produkció két belga agyszüleménye, amely ">nem ismert sem korlátokat, sem határokat, ezért útlevél és mindenféle kérdezés nélkül törtek be a magyar fülekbe is. Az Alvajáróknál (akiknek szintén volt egy Anitájuk) azért messze jobb volt, de őszintén szólva elég röhejes hajviselete volt ennek a Ray-nek is.
"Do wah diddy diddy dum diddy do..." A történelem legidiótább refrénje az Obladi, oblada előtti időszakból. Ennek ellenére a Manfred Mannhoz köthető slágert már a kiadás évében (1964) feldolgozták. Egy bizonyos Sheila nevű francia énekesnő kezdte, majd folytatták nagyon sokan. Túl sokan... A hivatalosan német, ám francia és amerikai tagokkal is bíró Fun Factory által prezentált változatot tekintsük elrettentő példának. Még akkor is, ha az iskolai táborokban imádtuk. Mindenkinek vannak sötét dolgok a múltjában... Akinek az alábbi videó nem elég perverz, annak meg itt van Dj Ötzi egyenesen Ausztriából.
OLDALTÖRÉS: Blümchen, Sin with Sebastian, Das Modul, Whigfield
Csokrunk következő Virágocskája nem más, mint a Hamburgban született Szandi. Köszönjük meg neki, hogy sohasem jódlizott. Na, nem ez az egyetlen erénye a dekoratív hölgynek (nem hiába próbálkozott modellkarierrel is). Blümchent azóta előléptették Jasmin Wagnerré, ezzel próbálva elfeledtetni velünk a Boomerang okozta sokkot. Hát, ez nem jött össze. Mint ahogy a Queen 1978-as Bycicle race-e is messze jobb, mint annak németes diszkósítása. Ettől függetlenül 1996-ban ugyanúgy helye volt a sulidiszkó repertoárjában, mint a "dúvadidinek".
Sebastian Roth, vagyis Sin with Sebastian 1995-ben Európa-szerte hatalmas sikeret aratott egyetlen mondatával (szabad fordításban: kussolj, és feküdj le velem!). Na jó, a mondat köré kellett írni egy fülbemászó nótát, forgatni egy a figurához hasonló, szivárványszínű klipet is némi szexuális tartalommal, de a lényegen nem változtat: újabb party-sláger dajcslandból.
Ejncejncnulnulejncnullejnc... Nem, ez nem valami emelt díjas telefonszex reklám a Pro7 esti adásából, csak a Das Modul egyik legismertebb nótája. A germánok boldog, de kemény kórral fertőzték a műértő fiatalságot. Az 1995-ös Kleine Maus szövege sem mondható tipikus Lovasi András-félének, azonban azzal ellentétben ezt tényleg senki sem érti. Mondjuk a 160-180 BPM körüli daloknak eleve nincs más értelme, mint hogy három perc alatt leizzadjunk annyit, mintha a buli helyett teniszleckét vettünk volna.
Ha szombat este, akkor didinánáná! Nem tiszta, hogy 1993-ban miért volt jó ezt beleüvölteni "szombatesténként" a nagyvilágba, elég, ha a dán Sannie Charlotte Carlson tudja. Szerettük a Whigfieldet és kész. Egy retróbuli (vagy legelább egy nosztalgiázós videós firka) levezetőszámának például tökéletes.
