Fél év tanulás után lehet lováriból középfokú nyelvvizsgázni

A hátrányos helyzetű gyermekeknek és felnőtteknek szánt kurzus célja a kommunikáció és stílus-fejlesztés, párhuzamosan magyar és lovári nyelven. Vagyis az otthonról hozott beszélt nyelvet tökéletesítik: helyreteszik a nyelvtani kérdéseket, bővítik a szókincset, fejlesztik az írás- és olvasás-tudást. Többen szeretnének nyelvvizsgát tenni a féléves program végén. A lovári nyelvtanár, Bihari Horváth Anikó, Szombathelyről jár majd Jánosházára.

Anikó a megyeszékhelyen lakik, pedagógusi munkája során főleg egyetemi és főiskolai hallgatókat készít fel lovári nyelvvizsgára. Több száz tanítványa volt eddig, de a jánosházi lesz az első roma csoportja. 

- A lovári az oláh cigány nyelven belül egy nyelvjárás. Lefordították erre a nyelvre is a bibliát. Vannak verses könyvek, tankönyvek, szótárak, minden, ami a magas szintű nyelvoktatáshoz szükséges. Nyolc-tíz fős csoportokban tanítok diákokat, akiknek a diploma megszerzéséhez nyelvvizsga kell, vagy diplomásokat, akiknek a második diplomához vagy magasabb tudományos fokozat eléréséhez van szüksége plusz nyelvvizsgához. Azért választják a lovárit, mert elméletileg könnyű nyelv, fél év tanulás után meg lehet csinálni a középfokú C típusú nyelvvizsgát.  Dallamos nyelv a lovári, sok jövevényszavunk van. Aránylag kevés szóval lehet jól beszélni - mondja a tanárnő. - A tanítványaim többsége nem akarja használni a lovárit, csak már nekifutott egy nyelvvizsgának, és rájött, hogy nem tudja gyorsan megcsinálni, ezért eljön hozzám tanulni. Az angolt vagy a németet sem teszik félre, csak későbbre halasztják. Talán egyedül a szociális munkások vannak úgy, hogy összekötik a kellemest a hasznossal, nekik jól jön a lovári, mert a munkájuk során nem egyszerűen csak használni tudják, de megkönnyíti a kapcsolatteremtést. Magyarul: a lovári nem sikk, pedig lehetne az, főleg praktikus szempontok vezetik a hallgatóimat. Mindössze néhányan tanulták meg sikkből, például olyan, aki már beszélt öt nyelvet, és hatodiknak megtanulta a lovárit roma ismerőse kedvéért. Más a tanítványai miatt jött el megtanulni. Elvétve volt a hallgatóim között cigány származású, köztük olyan is, aki egyáltalán nem beszélte a nyelvet. Jánosházán lesz az első olyan csoportom, akik a meglévő ismereteikhez tanulnak hozzá. Örülök, hogy többen a nyelvvizsgát is megcélozták, profitálni akarnak belőle. Örülök, hogy a gyerekek tovább akarnak tanulni. Talán a cigány kisebbség magához tér tanulás tekintetében.

Akik a februárban induló tanfolyamon részt vesznek, a nyertes TÁMOP-pályázat révén a teljes tananyag-csomagot ingyen megkapják, s hozzá a szükséges írószereket.

- A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezte tavaly, hogy legyen az iskolában lovári nyelvoktatás. Az akkor nem sikerült, de a TÁMOP-pályázattal kapcsolatban újra szóba került - mesél az előzményekről a jánosházi művelődési házban Illés Zsuzsa művelődésszervező, a TÁMOP program helyi koordinátora. - A  cigány önkormányzat vezetőihez fordultam, hogy most itt a lehetőség: akik az elmúlt évben akartak, most jöhetnek nyelvet tanulni. Így áll össze két csoport gyermek- és felnőttkorúakból. A házban működik egy roma tánccsoport, annak korábbi vezetője Kolompár Máté, a cigány önkormányzat vezető helyettese, aki két gyermekével érkezett a tanfolyamra. A tánccsoport neve Romani patyiv - Roma tisztelet. Azért adták ezt a nevet, mert a tánccsoport célja a hagyományőrzésen túl, hogy viselkedéskultúrát is tanítsanak a résztvevőknek, sokat beszélgetnek is velük. Huszonöt évig tanítottam, úgyhogy az a tapasztalatom, hogy az otthoni megerősítés nagyon kell, hogy az a nevelés hatékony legyen, amit a gyerekek a hagyományőrző csoportban kapnak. A táncosokat most egy jól szituált celldömölki ifjú, Vajda Márió vezeti.

A jánosházi művelődési házban csütörtökön megkezdődik a lovári nyelvi óra. Bihari Horváth Anikó tanárnő előveszi a könyveket, megmutatja, miből fognak tanulni. A Choli bácsi - mondja mosolyogva Kolompár Máté kézbe véve a tankönyvet, felismeri a szerző nevét: Choli Daróczi Józsefét, aki húsz évvel ezelőtt írta meg az első tankönyvet, melybe cigány népmeséket is tett. A 12. olvasmány például azt a furfangos történetet beszéli el, hogyan szerzett a cigány libát.  Ez már tankönyv  sokadik kiadása, még mindig ezt használják a tanárok egységesen a nyelvvizsgára való felkészítésben is. A címe: Zhanes romanes?  Tudsz cigányul? Megkezdődik az óra. Olvasás, szituációs gyakorlat, hogy lehessen hallani, hogyan hangzik ez a dallamos nyelv. 
 
- Két gyerekem van: Anna már a kőszegi gimnáziumba jár, Máté pedig most fog oda felvételizni. Egyiküknek a német, másikuknak az angol mellé lesz jó második nyelvnek a lovári. Nyelvvizsgát tesznek majd, mert szeretnének tovább tanulni. De a hagyomány miatt fontos, hogy a gyerekek megtanulják. Hogy ez a nyelv fennmaradjon. Én azért jöttem el a tanfolyamra, mert szeretek fiatalok között lenni. Otthon inkább magyarul beszélünk, bár a feleségem tudja a lovárit. De ma már a lovári se ugyanaz, már magyaros. Ezért tanulom. Majdnem mindent értek, de sok szó van, amit nem tudok - mondja Kolompár Máté a nyelvóra után, hozzátéve: hiányolja, miért nincs itt olyan érdeklődő, aki nem roma.

A tanulócsoportban itt van a 8 éves Horváth Sanyika is, aki a Vasi Míves Tanoda sajtótájékoztatóján lovári nyelven mondta a köszöntőt.
 
- Mikor itt voltunk táncon, Illés Zsuzsa megszólított minket, hogy szeretné, ha Sanyika eljönne a nyelvtanfolyamra. Még lehet, hogy én is rászánom magamat - mondja az anyuka, aki bizonyos szinten tudja a lovárit, de otthon főleg magyarul beszélnek a férjével, testvéreivel, a gyerekekkel. Sanyika a barátai miatt szeretne megtanulni.
 
- Egyetlen kiút van a romáknak abból a helyzetből, amiben vannak: a tanulás - mondja Dávid Attila, a helyi és a megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője, aki mindkét lányát, Biankát és Dórit is elküldi a tanfolyamra, amelynek szervezésében közreműködött. Később felsőfokú nyelvvizsgát szeretnének. Most az egyik általános, a másik középiskolás.