Márciusban ismét megnyitják a felsőcsatári kőbányát

A felsőcsatári nyolc hektáros kőbánya hosszú évekig üresen állt, mivel több cég is magának akarta a területet, valamint a bányászati jogokat. Úgy tűnik, hamarosan visszaköltözik az élet a felsőcsatári bányába, s ezentúl  nemcsak a tolvajok fogják fosztogatni - a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt az elmúlt években jelentős mennyiségű követ tulajdonítottak el ismeretlenek Felsőcsatárról - a bánya kincsét, hanem a tulajdonosa jöveszti legálisan a híres zöld színű követ. A csatári kő jó hírnevének a visszaállítása a cél.

- Igen kellemetlenül érintett minket, hogy hosszú évekig összemostak bennünket a lignitbányászkodással - kezdi a beszélgetést ifj. Zarándok János, a Zarándok és Családja Kft. egyik ügyvezető igazgatója. - Szeretném tudatosítani az emberekben, hogy mi Felsőcsatáron sohasem szerettünk volna lignitet bányászni és nem is fogunk - tette hozzá.

- Néhány hónappal ezelőtt konszolidálódott a helyzet, a cégünk birtokába került a kőbánya területe és a bányászati jog, így hamarosan elkezdjük a híres csatári követ újra bányászni. Nem tömegtermelést kívánunk végezni, hanem díszítőkő bányászatot óhajtunk folytatni, s ezzel a helyi igényeket szeretnénk kielégíteni - hangsúlyozza az igazgató.
Néhány hónappal ezelőtt már jövesztettek követ Felsőcsatáron, amelyet a szombathelyi Iseum építése során használnak fel.

Zarándok János hozzáteszi, a helyi önkormányzat egyetértésével csupán a bánya korrekciós bővítését tervezik. Erre azért lesz szükség, hogy megkönnyítsék a bányában dolgozók munkáját, valamint így környezetbarátabban bányászkodhatnak.

Négy-öt helyi embernek fog munkát adni az újra megnyitott bánya emeli ki Zarándok Hajnalka, a kft. másik ügyvezető  igazgatója. Szezonális jellegű a kőbányászat, mivel a kemény fagyokban nem lehet dolgozni, így márciustól december elejéig zajlanak a munkálatok. Bányát rövid időre megnyitni nem érdemes. Nem 20-30 évben, hanem 50-100 évben gondolkozunk. A kő jövesztése fúrással, robbantással történik az első időszakban, majd a dózerolásra szeretnénk áttérni. A követ  részben kézi erővel, részben géppel dolgozzuk fel.

Mivel Felsőcsatár egy békés, nyugodt környék, figyelni fogunk arra, hogy a zaj, a por minél kevésbé zavarja a település lakóit.

Kratochvill Attilánál, Felsőcsatár polgármesterénél az utóbbi hetekben sokan érdeklődtek, legális-e a kitermelés, mivel több teherautónyi követ vittek el a bányából. Mindenkit megnyugtatott, a terület új tulajdonosa dolgozik. Megtudtuk, hosszú  évekig  nem működött a bánya, az azelőtti időszakban viszont  sok követ jövesztettek itt. 

A zöldesbarna színű csatári kő vulkáni tevékenység eredménye. Zöldklorid palának is nevezik. A felsőcsatári kő viszonylag jól hasítható, tetőpalának nem használható, viszont lábazati díszítőkőnek, illetve belsőépítészeti burkolásra kiváló. A környékbeliek az esztétikus követ több száz éve használják.