Rékasi Károly: Kosztümös darabokban játszani maga a varázslat

Gőzerővel készült Beumarchais fergeteges komédiájának, a Figaro házasságának bemutatójára a Thália Színházban. Szerencsére az egyik próba után sikerült lestoppolnunk őt, elrabolva tő le a szusszanásra szánt kis időt. Rékasi Károly azonban a tőle megszokott barátságos nyíltsággal vállalta az interjút.

Varga Zsuzsa

Ajándéknak tartja Figaro szerepét, vagy ezt is, mint minden alakítást, egy megoldandó művészi feladatnak tekinti?

– Úgy gondolom, eleget szolgáltam már a színészi pályán ahhoz, hogy elismerésképpen mindig új feladatokat kapjak. Természetesen a mi hivatásunkban a tehetség mellett elengedhetetlen a szerencse, amely a sikeres lét minimum 50 százalékos tényező je. Bánfalvy Ágival, a darab rendezőjével és egyik fő szereplőjével már dolgoztam együtt, így nem kellett lecsekkolnunk egymást. Én addig csak távolról csodáltam őt, hiszen az Abigél óta számomra egy idollá vált. Furcsa, de az egész sorozatból csak ő  maradt meg nekem, szinte egyedül csak rá emlékeztem vissza. A mostani felkérésnél leginkább a szakmai kíváncsiság motivált: vajon ő  hogyan nyúl ehhez a darabhoz, miért éppen ezt a művet választotta, mit hoz, mit hozunk ki belő le?

 

 

– Bánfalvy Ági sok éven át élt és dolgozott Los Angelesben, és szerepelt számos amerikai filmben. Hozott-e magával a tengerentúlról valami tipikusan „amerikait”?
– Szerintem nincs különbség abban, hogy művészként ki hol szocializálódott. A lényeg az, ki tud megfelelő  könnyedséggel és aprólékossággal közelíteni egy műhöz. Mindenki másként és más környezetben vagy más szubkultúrában tudja megfogalmazni és megvalósítani a művészi szabadságot. Lehet az egy 8. kerületi szutyok, lepukkant 30 négyzetméteres garzon vagy éppen Amerika. Az a fontos, hogy valakinek beinduljon az egója, amire mások is kíváncsiak.

– Szereti a kosztümös darabokat, vagy a szerepekben mindenevő ?
– A Figaróban engem például a paróka is megfogott. Amikor félkészen, kócosan, loboncosan a fejemre tették, kértem, hogy tovább ne is dolgozzanak rajta. Abból kezdtem felépíteni a figurát. Amikor a feleségem (Détár Enikő  színésznő  – a szerk.) meglátta a darab plakátját, felkiáltott, hogy milyen jól nézek ki! Kosztümös darabokban játszani amúgy is maga a varázslat. Bánfalvy Ági és férje, Horváth Csaba, a darab producere a jelmezektől a díszletekig a lehető  legaprólékosabb korhűséggel teremtik meg a klasszikus színházat, hogy elkápráztassák a nézőket, amint felgördül a függöny. Színpadon innen és túl, mindenki számára csodálatos élmény egy ilyen színházban részt venni. Egyedül a rendkívül sok és archaikus nyelvezetű szöveg memorizálása jelentett gondot, ráadásul a szövegtanulás sosem volt az erősségem.

– Viszont kéznél van a profi segítség, a felesége.
– Nem veszem igénybe senkinek a segítségét. Ez a saját örök nyűgöm, terhem, nem akarom más vállára átrakni. Jó és állandó tréning szerencsére Barta Zsolt szerepe a Barátok köztben, ahol mindig rengeteg szövegem van. – Nagyon elfoglalt színész. Mindent elvállal, vagy szabadúszóként utasított már vissza szerepet? – Igen, előfordult. Minden szerepben azt a reményt keresem, lesz-e benne örömöm. Ha ezt a motivációt nem találom meg első  olvasáskor, akkor megköszönöm, de nem vállalom el.

 

 

– Soha nem tagadta, hogy szegény családban nőtt fel. Az esetleges nélkülözéstő l való félelmében próbál mindig több lábon állni, vagy inkább üzletemberként is bizonyítani akar? Nemrégiben például beszállt egy pálinkabizniszbe.

– Pusztán kíváncsiságból én inkább kirándulnék, elutaznék klassz szigetekre, vagy valami egészen mást csinálnék. Semmiképp se mennék bele különböző  helyzetekbe, kockáztatva a pénzemet. Viszont sokakhoz hasonlóan olyan kiszolgáltatottak vagyunk, hogy önmagunk, a gyerekeink biztonsága megteremtésének érdekében a feleségemmel együtt kénytelenek vagyunk belevágni dolgokba. Mi ugyanis alkalmazható emberek vagyunk, nem magunknak teremtünk munkalehetőséget. Attól függ az egzisztenciánk, hogy ki szólít meg, ki bíz meg munkával bennünket. S ha nincs megkeresés, a számlákat akkor is be kell fizetni, a gyerekek iskoláztatását is finanszírozni kell. Nem hiszem, hogy tovább kellene sorolnom.   

Névjegy: Született: 1962. szeptember 25-én, tehát az idén lesz 48 éves. Foglalkozása: színész, szinkronszínész. Tom Cruise állandó magyar hangja. Pályája: 1980-ban érettségizett a Liska József Erő sáramú Szakközépiskolában; 1986-ban szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Fő iskolán. Színházak: Madách Színház (1986–1987), nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház (1987– 1990), József Attila Színház (1990–1992), fő városi Nemzeti Színház (1992–2000). Jelenleg – 2000 óta – szabadfoglalkozású színész.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!