2010.02.28. 17:55
Kétnyelvű magyarok - pedagógus híján
A tudás hetét ünnepelték Ausztriában, ehhez csatlakozott pénteken az alsóőri Imre Samu Nyelvi Intézet a nyelvekről szóló ankéttal. Témája a kétnyelvűség volt. Az előadás után a magyarok beszélgettek arról, milyen változást hozott Trianon a magyarság életében, hol tart anyanyelvük ismerete.
Szoták Szilvia, a Budapestről érkezett nyelvész - aki a témáról könyvet is írt Bartha Csilla (MTA) helyett ugrott be előadóként - , először fontos adatokat közölt: 6 ezer nyelv van a világban, a legtöbben anyanyelvként kínaiul tudnak (1,2 milliárd ember), de körülbelül másfél milliárd ember beszél angolul. A kétnyelvűségről elmondta: jó hatással van a gondolkodásmódra, javítja a beszédkészséget. A többnyelvűség minta országa Európában ahol 77 őshonos nyelv van Luxemburg. Ebben a mini államban mindenki három nyelven tud. Van a nyelveknek is Vörös Könyve, azaz összegyűjtötték a veszélyeztetett nyelveket. A magyar nyelv például minden határon túli régióban veszélyeztetettnek számít.
Burgenlandban is az, annak ellenére, hogy az 1989-as rendszerváltás után számos kedvező változás történt: létrejött például a kétnyelvű gimnázium, s a vasfüggöny leomlása után nőtt nyelvünk presztízse. A német anyanyelvű osztrákok is fontosabbnak ítélik a magyar nyelv tudását.
A beszélgetés során kiderült: Trianon óta a burgenlandi magyarokban benne él: minél hamarabb meg kell tanulni a gyerekeknek németül, mert az az érvényesülés nyelve, s nincs elegendő kétnyelvű pedagógus sem.