Kétnyelvű magyarok - pedagógus híján

A tudás hetét ünnepelték Ausztriában, ehhez csatlakozott pénteken az alsóőri Imre Samu Nyelvi Intézet a nyelvekről szóló ankéttal. Témája a kétnyelvűség volt. Az előadás után a magyarok beszélgettek arról, milyen változást hozott Trianon a magyarság életében, hol tart anyanyelvük ismerete.

Némethy Mária


Szoták Szilvia, a Budapestről érkezett nyelvész  - aki a témáról könyvet is írt  Bartha Csilla (MTA) helyett ugrott be előadóként - , először  fontos adatokat közölt: 6 ezer nyelv van a világban, a legtöbben anyanyelvként kínaiul tudnak (1,2 milliárd ember), de körülbelül másfél milliárd ember beszél angolul. A kétnyelvűségről elmondta: jó hatással van a gondolkodásmódra, javítja a beszédkészséget. A többnyelvűség minta országa Európában  ahol 77 őshonos nyelv van  Luxemburg. Ebben a mini államban mindenki három nyelven tud. Van a nyelveknek is Vörös Könyve, azaz összegyűjtötték a veszélyeztetett nyelveket. A magyar nyelv például minden határon túli régióban veszélyeztetettnek számít.

Burgenlandban is az,  annak ellenére, hogy az 1989-as rendszerváltás után számos kedvező változás történt: létrejött például a kétnyelvű gimnázium,  s a vasfüggöny leomlása után nőtt nyelvünk presztízse. A német anyanyelvű osztrákok is fontosabbnak ítélik a magyar nyelv tudását. 

A beszélgetés során kiderült: Trianon óta a burgenlandi magyarokban benne él: minél hamarabb meg kell tanulni a gyerekeknek németül, mert az az érvényesülés nyelve, s nincs elegendő kétnyelvű pedagógus sem. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!