Az FBI is ellenőrzi a Daimlert

Pénteki berlini értesülések szerint véglegesnek tűnik, hogy a német autóipari konszern a peren kívüli megegyezés érdekében  185 millió dollárt fizet az amerikai igazságügyi minisztériumnak, illetve a tőzsdefelügyeletnek. Ezen túlmenően azonban  az amerikai jogszabályoknak megfelelően alá kell vetnie magát rendszeres ellenőrzésnek, amelyet egy, az FBI által kijelölt személy végez. Az illető - meg nem erősített információk szerint - Louis Freeh, az iroda korábbi igazgatója, és az ellenőrzés két éven keresztül tart.
 
Az amerikai igazságügyi minisztérium  helyi idő szerint kedden Washingtonban hozta nyilvánosságra azt a keresetet, amely szerint a németországi autógyár termékeinek eladása érdekében külföldi kormánytisztviselőket fizetett le. A listán 22 ország szerepelt, köztük Oroszország, Kína, Egyiptom, Vietnam, Irak, Görögország, Törökország, valamint Horvátország és  Magyarország is. A különböző formájú megvesztegetések 1998 és 2008 történtek.

Pénteki  sajtóértesülések szerint a korrupciós ügyletek oroszlánrésze Oroszországban Kínában, Vietnamban, Törökországban és egyes afrikai államokban történt. Teherautók, személygépkocsik, továbbá különböző szállító járművek értékesítésének elősegítése érdekében a Daimler több százmillió dollár kenőpénzt fizetett ki, és egyéb vesztegetési módszereket is alkalmazott. Így például az orosz kormány képviselőinek több mint 3 millió dollárt fizetett egy csaknem 65 milliós üzlet biztosításáért, a kínai kormány képviselői pedig ugyancsak tekintélyes jutalékokhoz, nagyvonalú ajándékokhoz és  külföldi utazásokhoz jutottak. A cég több korábbi vezető beosztású menedzsere közvetlenül részt vett a korrupciós ügyletekben.

A stuttgarti székhelyű Daimler hivatalosan még nem szólalt meg az amerikai igazságügyi minisztérium keresetében foglaltakkal kapcsolatban. Egyes, a konszernhez közel álló források szerint azonban a cég már 2006-ban igyekezett véget vetni a vesztegetések gyakorlatának, és 2008-ig már csupán "elszigetelt" korrupciós esetek történtek. A konszern csaknem 50 alkalmazottját elbocsátotta, mivel érintettek az ügyben. 

A stuttgarti ügyészség pénteken megerősítette, hogy 2006-ban korrupció gyanúja miatt vizsgálatot indított a Daimler ellen. Az ügyészség szóvivője szerint azonban a vizsgálatot később leállították, mert a gyanú nem volt bizonyítható.

OLDALTÖRÉS: Nemzetközi korrupciós ügyek - magyar szálakkal

Nemzetközi korrupciós ügyek - magyar szálakkal

A Daimler német autógyárral kapcsolatos vesztegetési ügyben, amely a The Wall Street Journal című amerikai napilap és több külföldi hírügynökség jelentése nyomán derült ki, legalább 22 ország, köztük Magyarország is érintett.

A korrupció korunk betegsége, amelynek terjedése minden nemzetközi erőfeszítés dacára megállíthatatlannak tűnik. A köz- és vállalati szféra korrupciójának hadat üzenő, a kormányoktól független Transparency International jelentése szerint Magyarország 2002-ben a 33. volt a szervezet korrupció-leleplezési indexe szerint, helyezése tavaly már a 46. volt, s bár a szomszéd országokat megelőzte, teljesítménye semmiképp sem dicsérhető. Az MTI Sajtóadatbank összeállítása néhány ismertté vált nagyobb korrupciós ügy magyarországi vonatkozásáról:

 2001. augusztus 8. - MIG: A stop! internetes portál információi szerint a MiG-29-es szovjet vadászrepülőgépek felújítására kiírt tenderrel kapcsolatos kenőpénzről közvetett bizonyítéka van a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, az ügyben a Honvédelmi Minisztérium egyik magas rangú vezetője (későbbi információk szerint Homoki János kisgazda országgyűlési képviselő, politikai államtitkár) érintett. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálta a MiG vadászrepülőgépek felújításával kapcsolatos korrupciós híreszteléseket, majd lezárta az ügyet, mivel egyetlen meghívottól sem kapott olyan információt, ami a megvesztegetést igazolta volna. Az ügyben az ügyészség októberben bűncselekmény alapos gyanújának hiánya miatt megtagadta a nyomozást.

2006. március 13. - SIEMENS: A Nemzeti Nyomozó Iroda vádjavaslatot nyújtott be vesztegetés miatt a Magyar Honvédség két közalkalmazottjával, a Siemens Rt. egyik ágazati igazgatójával, valamint a társaság vidéki alvállalkozójának két tagjával szemben. A nyomozás során kiderült: a honvédségi ügyintézők pénzt, illetve műszaki cikkek fejében információkat adtak a multinacionális cégnek a hadsereg távközlési hálózatának fejlesztésével kapcsolatos tenderről. Ősszel a Siemens németországi központjának vezető munkatársait is pénzek hűtlen kezelésével gyanúsították meg, a külföldi "fekete kasszákba" utalt vesztegetési pénzek összege meghaladta a 200 millió eurót.

2007. szeptember 11. - GRIPEN: Svédországban a korrupciós ügyekben illetékes ügyész bejelentette, hogy a Saab és a BAE Systems vállalatok magyarországi üzleti tevékenységére is kiterjeszti a nyomozást a Saab Gripen harci repülőgépek eladása ügyében. (A The New York Times néhány héttel korábban szellőztette meg, hogy feltételezések szerint 2001-ben több millió dollárt fizetett a BAE Systems magyarországi pártoknak, hogy az ország a brit céggel kössön szerződést vadászgépek beszerzésére.) 2009. június 16-án Svédországban lezárták a vizsgálatot, mert nem találtak bizonyítékot arra, hogy a 2004. július 1-jét követő időszakban a Saab és az általa felerészben tulajdonolt Gripen International képviselői szándékosan segítették a brit partnert, a BAE Systemst kenőpénzek kifizetésében. Az ügyész hozzátette: a vizsgálat azt mutatja, hogy a BAE kenőpénzt fizetett Csehországban, Magyarországon és Dél-Afrikában a Gripen-ügyletekkel kapcsolatban. A vizsgálat Nagy-Britanniában folytatódott, s 2010. január 29-én vádat emeltek az osztrák állampolgárságú Alfons Mensdorff-Pouilly ellen a BAe egyes kelet-közép-európai - köztük ausztriai, csehországi, magyarországi - szerződéseivel kapcsolatban. A vádeljárást egy héttel később megszüntették, miután a BAE a brit és az ügyet szintén vizsgáló amerikai kormányszervekkel létrejött egyezségben hivatalosan felelősséget vállalt a terhére rótt "súlyos kihágásokért", és beleegyezett "jelentős összegű pénzbírság" kifizetésébe.

2008. szeptember 8. - STRABAG: A Profil című osztrák hetilap által közzétett dokumentumok felvetették annak gyanúját, hogy a Strabag építőipari konszern egy pr-cégén keresztül 2003 és 2005 között több millió eurós támogatást nyújtott - üzleti előnyszerzés céljából - magyarországi pártoknak. A cikk szerint az osztrák cég így akart befolyást gyakorolni számos magyarországi építési megbízás elbírálására. A cikk név szerint megemlítette Kuncze Gábort, az SZDSZ akkori elnökét és Puch Lászlót, az MSZP pénztárosát, valamint Gyürk András és Lezsák Sándor Fidesz-politikusokat, akikkel a pr-cég kapcsolatba került. A magyar pártok cáfolták, hogy adományokat kaptak volna a Strabag cégtől, és a konszern társtulajdonosa is kijelentette, hogy "magyar politikai pártokhoz nem folytak juttatások".

 2010. március 24. - DAIMLER: A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója vizsgálatot indított, hogy kiderítse: hogyan történt a 2005-ös Volánbusz-beszerzés. Az ügy előzménye, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium a Daimler német autógyár körüli megvesztegetési botrány ügyében benyújtott keresetében szerepel, hogy több mint 300 ezer euró összeget is kifizethettek kenőpénzként magyar kormánytisztviselőknek a buszvásárlási ügylet kapcsán. A dokumentum együtt kezeli az ügyben az osztrák és a magyar szálat. A Daimler-Benz április amerikai bírósági meghallgatása április 1-jén esedékes.