Bajnai jónak tartja a nemzetbiztonsági szolgálatok teljesítményét

"Nincs kétségem afelől, demokratikus rendünk védelme az önök kezében jó helyen van" - jelentette ki a miniszterelnök. Bajnai Gordon arról is beszélt, hogy a mostani - és mint mondta, a mindenkori - kormány fokozottan számít a nemzetbiztonsági szolgálatok eredményes munkájára. Azt kérte a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársaitól, hogy az elmúlt húsz évhez hasonló eltökéltséggel védjék a köztársaság alkotmányát, a nemzet biztonságát és érdekeit, az ország és lakosai mindennapi biztonságát. 

A miniszterelnök emlékeztetett rá: húsz éve született a döntés, hogy olyan nemzetbiztonsági rendszert épít ki az ország, amely hosszú idő után a demokratikus jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásával óvja Magyarország biztonságát és érdekét, ezt ünneplik a szolgálatok napján.  

"A magyar demokrácia alapjaihoz tartozónak tekintem a demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok létrejöttét és működését: nincsen jól működő demokrácia, nincsen jól működő köztársaság hivatását szakszerűen és törvényesen végző nemzetbiztonsági szolgálatok nélkül" - mondta a miniszterelnök. 
 
Felidézte: a XX. század terhes örökséget hagyott a nemzetbiztonsági szolgálatokra és közmegítélésükre, hiszen a század nagyobb részében nem demokratikus jogszabályi keretek között végezték munkájukat. Mint mondta, ma már egyre többen hisznek abban, hogy a szolgálatok működésük során tiszteletben tartják az állampolgárok jogait, pártsemlegesek, távol tartják magukat a pártpolitikai küzdelmektől és munkájukat a legmagasabb szinten képesek végezni a demokrácia elveinek és szabályainak betartásával. 

"Az elmúlt években az a felelősség, amely munkájuk közben az önök vállát nyomja, ha lehet, még csak fokozódott, még nagyobb teher hárult önökre, mint azt korábban megszokhatták" - mondta, hozzátéve, hogy véleménye szerint az esetek döntő többségében a szolgálatok eredményes munkát végeztek. 

A miniszterelnök emlékeztetett rá: a szolgálatok munkáját sok legenda övezi. Mint mondta, ha a tevékenységük sikeres, az a mindennapi biztonságot, az ország alkotmányos működésének lehetőségét teremti meg, ha azonban nem volna az, akkor "a hétköznapok és alapvető értéket kerülnének veszélybe".  Úgy fogalmazott: "Kijelenthetjük: önök zűrzavaros időkben is képesek megóvni az ország biztonságát". Az elmúlt húsz év minden egyes éve azt bizonyította - tette hozzá -, hogy Magyarországnak, a működő magyar demokráciának, a sikeres magyar köztársaságnak szüksége van a nemzetbiztonsági szolgálatok munkájára.

Közölte: "nap mint nap tapasztaljuk", hogy a demokratikus keretek között működő országot is fenyegetik gyakran külső "törekvések", és az elmúlt évek, hónapok tapasztalata szerint akadnak, akik belülről is "veszélyeztetik, nyilvánvalóan megkérdőjelezik Magyarország alkotmányát". 

Felidézte: az ország az elmúlt húsz év sikereként a NATO és az EU tagja lett, de - mint fogalmazott - "nem mondhatunk le nemzeti érdekeink érvényesítéséről sem a szövetségi rendszeren belül, és azon kívül sem". A magyar biztonságpolitikának és ennek részeként a nemzetbiztonsági intézményrendszernek úgy kell működnie - mutatott rá -, hogy képes legyen folyamatosan felismerni a nemzet, illetve a szélesebb közösség érdekeit veszélyeztető tényezőket.

A miniszterelnök szerint Magyarországnak készen kell állnia arra, hogy a folyamatosan - akár radikálisan változó - körülmények alapján új, megalapozott, nemzeti érdekeinek megfelelő választ adhasson a világban végbemenő változásokra. 

"A szélsőségesek itt vannak az udvaron és a demokrácia házának ajtajain dörömbölnek" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "közös kötelességünk és felelősségünk határozottan fellépni a szélsőséges, romboló eszmék terjesztőivel, a magukat az alkotmányon kívül helyezőkkel szemben". Úgy fogalmazott: tisztában kell lenni azzal, hogy "a szélsőségesekkel, a gyújtogatókkal, a hivatásos rendzavarókkal nincs és nem is lehet alkut kötni". 

"Az alkotmányellenes, erőszakos fellépések felelősei, finanszírozói ellen, a szervezők ellen - bármi legyen is zászlójukra írva - továbbra is a leghatározottabb, a törvényeknek megfelelő magatartást várok el önöktől, önöknek ez kiemelt feladatuk" - hangsúlyozta. 
 
Utalva arra, hogy 2010 a választások éve is, azt mondta, a demokrácia intézményeinek védelmére a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell fordítani, ebben a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőrségnek kiemelt szerepük van. "Mindenkit, aki az alkotmányosság keretein belül van, védeniük kell, és mindenki, aki az alkotmányosság keretein kívülről támad, azt ki kell zárni, le kell szerelni, meg kell akadályozni" - hangsúlyozta. 

Nincs jobboldali vagy baloldali nemzetbiztonság, a honvédelemhez hasonlóan olyan terület, ahol feltétlen egyetértésre van szükség a politika alakítói között. Ennek fontos és reményt keltő jele, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága újra teljes létszámban működik és két szolgálat vezetőjét ellenszavazat nélkül fogadta el a bizottság - mondta.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja március 1-je, az ünnepnapot a demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának emlékére tartják.

OLDALTÖRÉS: Juhász Gábor: a szélsőségesek által okozott kár nem marad az országhatáron belül

Juhász Gábor: a szélsőségesek által okozott kár nem marad az országhatáron belül

Juhász Gábor: a szélsőségesek által okozott kár nem marad az országhatáron belül

Juhász Gábor: a szélsőségesek által okozott kár nem marad az országhatáron belül

A szélsőségesek az ország nemzetpolitikai érdekeit veszélyeztetik, mivel a szélsőségesek tevékenységét a környező országokban ürügyül használják a határon túli magyarság jogos törekvéseinek visszautasítására - mondta Juhász Gábor, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter.

A miniszter szerint a nemzetbiztonsági szervek - elsősorban a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség - együttműködése különösen jelentős az alkotmányos rend elleni szélsőséges tevékenység kivédésében. Mint fogalmazott, az elmúlt év még világosabbá tette, hogy néhány szélsőséges csoport a korábbinál leplezetlenebbül lép fel, "erőszakosan, érdemi nyomásgyakorlással". Hozzátette: ezek a szélsőségesek "megkísérlik kihasználni a gazdasági nehézségeket, az esetenként elkerülhetetlen szociális feszültségeket", "a kétségkívül meglévő etnikai szembenállást" pedig a helyzet további élezésére és saját akcióik előkészítésére használják ki, ezenközben pedig - mint mondta - "jogi csűrés-csavarással" próbálnak kibújni a törvények és jogerős bírósági döntések végrehajtása alól. 

"A kár, amelyet okoznak, nem marad a határokon belül" - szögezte le. Hozzátette: "a hazai szélsőséges erők ugyanis egész tevékenységükkel és kiváltképp esetleges határon túli kiruccanásaikkal mintegy kapaszkodót nyújtanak némely határainkhoz közeli állam szélsőségeseinek, amelyek minden ürügyet és lehetőséget felhasználnak a határon túli magyarság jogos törekvéseinek visszautasítására". 

A szélsőjobb nemzetpolitikai érdekeinket veszélyezteti, amikor ténylegesen olyanoknak adnak segítséget, akiknek - persze csak szavakban - az engesztelhetetlen ellenfelei - emelte ki.  Hangsúlyozta: az NBH-nak mindennek a tudatában fel kell lépnie más rendvédelmi szervekkel együtt is az alkotmányellenes, törvénytelen eszközöket használó szélsőségesekkel szemben. "Az utóbbi időben ezt komoly sikerekkel teszik" - állapította meg Juhász Gábor.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományának szilárd értékrendje, erkölcsi tisztasága, a köztársaság iránti feltétlen lojalitása az, ami garantálja a teljesítményt - szögezte le a miniszter.

Juhász Gábor azt mondta: a szolgálatok működéséhez szükséges források a gazdasági válság közepette is rendelkezésre fognak állni, és bár nem férhet kétség ahhoz, hogy az eszközök nélkülözhetetlenek a nemzetbiztonsági munkában, de továbbra is az emberi tényező a meghatározó. Szavai szerint ez, vagyis a feltétlen törvénytisztelet, a lojalitás, a hűség, a hit, a becsületet, a szorgalom, az áldozatkészség és a tisztesség jellemzi a hibáinak kijavítására is képes mostani állományt.

A miniszter hangsúlyozta: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetése és személyi állománya a kormányzat által meghatározott feladatokat a legjobb tudása és a rendelkezésre álló eszközök szakszerű, értő működtetésével teljesítette. "Magyarországon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok törvényesen működnek" - szögezte le.  Juhász Gábor beszélt arról, hogy a demokráciák titkosszolgálatai "bonyolult, nehezen átlátható terepen" működnek.

"Sikereikről, eredményeikről nem tud más, mint akinek feltétlenül tudnia kell, bezzeg balsikereinkről, hibáinkról gyakran értesül a teljes nyilvánosság" - mondta, hozzátéve, hogy ezt rendben lévőnek látja, "ez a hendikep a szolgálatok működésének lényegéből fakad".

Emlékeztetett rá: a nemzetbiztonsági szolgálatok a demokratikus államrendet védelmezik és működésüket Európa egyik legszigorúbb nemzetbiztonsági törvénye szabályozza. Példaként említette, hogy a szolgálatok feletti ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági bizottságnak mindig ellenzéki elnöke van, ez is a törvényes működés kulcsfontosságú eleme.

A politikus szerint a szolgálatok 20 éve a politikai irányítás 20 éve is, mint fogalmazott, "óriási felelősség a mindenkori kormányzat számára, hogy a szolgálatokat, az általuk megtestesített sajátos képességeket bátran merjék használni a nemzet és ország javára és csak arra". 

Hozzátette: a nemzeti minimum, a mindenkori kormány és ellenzék közötti egyetértés kimunkálása különösen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) esetében igényel folyamatos munkát, "megújuló erőfeszítéseket", szavai szerint "ez a terület mindig kínál további lépésekre lehetőséget".
 
Emlékeztetett rá, hogy megválasztásakor az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának megosztottsága "jól ismert volt" és arra törekedett, hogy - a honvédelemhez hasonlóan - a szolgálatok területén is megvalósuljon a pártérdek feletti nemzeti érdek elsődlegessége.
 
"A nemzetbiztonsági szolgálatok nem szolgálhatnak sem pártközi, sem pártbeli összetűzések keretéül, mert az veszélyeztetné alkotmányosságukat, törvényességüket" - mondta, megjegyezve, hogy ez alapvető nemzeti érdek. 

A miniszter ünnepi beszédében arra is kitért, hogy a szolgálatok feladatait korszakokon, választási ciklusokon átívelőnek tartja. Közölte: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai a korábbinál bonyolultabb helyzetben végzik munkájukat. Hozzátette, meglátása szerint a szolgálatoknak feladat-centrikusnak kell lenniük, nem szabad érvényesülni presztízsszempontoknak és konkurenciaharcnak. 

"Ma, inkább, mint valaha a szolgálatok közötti presztízsvillongások olyan luxust jelentenének, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a szolgálatoknak maximálisan együttműködve kell segíteniük és támogatniuk egymás munkáját.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: a Gyurcsány-kormányok politikai célokra használták a titkosszolgálatokat

Fidesz: a Gyurcsány-kormányok politikai célokra használták a titkosszolgálatokat

Fidesz: a Gyurcsány-kormányok politikai célokra használták a titkosszolgálatokat

Fidesz: a Gyurcsány-kormányok politikai célokra használták a titkosszolgálatokat

 A Gyurcsány-korszak MSZP-kormányai az elmúlt években rendre politikai célokra használták a titkosszolgálatokat, ami a demokrácia elleni bűncselekmények egyik legsúlyosabb fajtája - írta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Fidesz helyettes szóvivője.

Cser-Palkovics András a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter nyilatkozatára reagálva kijelentette, hogy a következő kormány fel fogja deríteni ezeket az eseteket, és a felelősöket jogállami keretek között el fogja számoltatni.


A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja március 1-je, az ünnepnapot a demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának emlékére tartják. Az ünnepnap alkalmából tartott rendezvényen jutalmakkal, kitüntetésekkel, előléptetésekkel ismerik el a szolgálatok munkatársainak teljesítményét.  A demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának tizedik évfordulóján, 2000-ben fogalmazódott meg, hogy minden év március 1-jén ünnepeljék meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napját. Törvénybe 2001 tavaszán iktatta az Országgyűlés az ünnepnapot. 

A parlament még a rendszerváltozás előtt, 1990. január 25-én fogadta el a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti szabályozásáról szóló törvényt, melynek alapján március elsején életbe lépett a nemzetbiztonsági feladatok átmeneti szabályozásáról szóló minisztertanácsi (kormány-) rendelet. Az Országgyűlés végül 1995-ben fogadta el a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló, és azóta többször módosított, de jelenleg is érvényben lévő törvényt. 

A polgári nemzetbiztonsági feladatok ellátására az országhatáron belül a Nemzetbiztonsági Hivatal, míg az országhatáron kívül az Információs Hivatal az illetékes. A feladatok elvégzéséhez szükséges technikai hátteret a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat biztosítja.