Mesterházy: hiszünk abban, hogy a rendszerváltás álmát be tudjuk teljesíteni

Még a kampány előtt, a múlt év decemberében döntött úgy az MSZP kongresszusa, hogy a párt parlamenti frak- cióvezetője, a fiatal generációt képviselő Mesterházy Attila lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. A 36 esztendős politikust a küldöttek 90 százaléka támogatta.

Varga Domokos Péter

- Megváltoztatta-e önt eddig a kampány?

 - Nem. Az tény, hogy sokkal többet vagyok mostanában távol a családtól, és sokszor nagyon hiányoznak, de tudtuk, mit vállalok, amikor igent mondtam a felkérésre.
 
- A politika, főleg a kampányidőszakban, eléri a magánéletet is. Hogyan éli ezt meg ön és a családja?

- Sokat változott a politika az elmúlt húsz évben. Ma már az emberek arra is kíváncsiak, hogy a magánéletében milyen egy politikus, hiszen sok mindenre lehet ebből is következtetni. Például, hogy megtartja-e majd a szavát, az életvitele szinkronban van-e az általa képviselt elvekkel, azaz, hogy a személye hiteles-e. Eddig sikerült a két szférát összeegyeztetni. A feleségem sokat segít ebben, a gyerekek pedig meglepően jól viselik a sok sürgés-forgást. De fontos, hogy meghúzzunk bizonyos határokat, amin túl nem engedünk senkit, hogy normális családi életet élhessünk.
 


- A közgázon szerzett kiváló minősítésű diplomával, két felsőfokú nyelvvizsgával, summa cum laude doktorátussal hogyan és mikor lesz valakiből politikus?

- Hát nem annak készültem. A közgazdasági egyetemen közgazdaságtant, nemzetközi kapcsolatokat és az Európai Unióról tanultam, majd a doktori iskola mellett tanítottam is. Európai uniós ösztöndíjjal Spanyolországban és Hollandiában tanulhattam. Dolgoztam a közigazgatásban és a versenyszférában is. Viszont nem vagyok még doktor, mert nem tudtam leadni a disszertációmat...
 
 - Csak van egy meghatározó pont, ami a pályára vitte.

-  Mindig társasági ember voltam, mindig sok barátom volt, egyke gyerekként velük pótoltam a testvérek hiányát. Természetes volt, hogy kiálltunk egymásért, a közösségért. Veszprémi általános és középiskolai éveim alatt is valahogy mindig úgy alakult, hogy én képviseltem azokat, akiknek kevésbé hallatszott a hangjuk, akiket valamilyen igazságtalanság ért. A politikusi pálya tudatos választás volt, noha a családban soha, senki, semmilyen pártnak nem volt a tagja. A baloldalhoz értékválasztás alapján csatlakoztam, mert hiszek a szolidaritásban, az esélyegyenlőségben és az igazságosságban.
 
- Most viszont töményen kampányol. Mik a legfontosabb benyomásai? Mondjuk a frakcióvezetéshez képest.

- Mióta elindítottuk a kampánykörutat, azóta fórumokon, rendezvényeken több tízezer emberrel találkoztam személyesen. Ez igazolta azt a mondatunkat, hogy sokkal többen vagyunk, mint bárki gondolná. Rengetegen érdeklődnek a szocialista párt, annak programja és jelöltjei iránt. A másik fontos tapasztalatom nem ilyen pozitív. Sokan félnek vállalni politikai hovatartozásukat, véleményüket, nem véletlen, hogy nőtt a rejtőzködő szavazók aránya.
 
- De miért félnének ma, egy működő demokráciában az emberek?

- Azért, mert van olyan párt, amelyik kirekesztő, agresszív és gyűlöletkeltő ideológiát képvisel, és mert rendszeresen meg akarnak bélyegezni bennünket, azzal például, hogy mi nem vagyunk a nemzet részei, folyamatosan hazaárulóznak, akasztással fenyegetik a baloldaliakat. Ez mind a félelemérzetet erősíti.
 
- Nos, akkor nézzük, mit ajánl ezzel szemben az MSZP?

- Az MSZP programja három pillérre épül: a nemzeti modernizációra, egy új politikai kultúra felépítésére, a demokratikus értékek megvédésére. Az új politikai kultúrának magában kell foglalnia az együttműködési képességet, azt is, hogy az egymással való acsarkodás helyett a pártok legyenek képesek a nemzet érdekében való összefogásra, arra, hogy ismerjék be, ha a másiknak van igaza, és azt is, ha hibáztunk. A közbizalmat ezzel lehet visszaállítani a politika és a politikusok iránt. Húsz évvel a rendszerváltás után a szélsőjobboldali, radikális erők megjelenése miatt ismét aktualissá vált a demokratikus értékek megvédése. Ma ott tartunk megint, hogy ki kell állni az emberi méltóságért, a békés egymás mellett élésért.
 
- A modernizáció önmagában túl sokat, de túl keveset is jelent. Pontosan mit is értenek ez alatt?

- Mi hiszünk abban, hogy a rendszerváltás álmát be tudjuk teljesíteni. Akkor egy európai értelemben vett jólét álma is megfogalmazódott, nem csak a szabadságé, a függetlenségé és a demokráciáé. A programunk 14 fejezetben veszi sorra a modernizáció szempont- jából legfontosabb teendőket, de ezek közül is ki kell emelni a munkahelyteremtést, az egészségügyet, az oktatást, a vidékfejlesztést, az agrárium fejlesztését és a kis- és közepes vállalatok támogatását mint nemzeti prioritást. A cél, hogy minél több ember dolgozzon tisztességes bérért, javuljon az emberek egészségi állapota, hogy versenyképes tudást szerezhessenek a fiatalok, hogy csökkenjenek a fejlettségbeli különbségek, egyszóval, hogy minden magyar ember sikeresnek érezhesse magát.
 
- Menjünk bele a részletekbe. Azt is ígérik, hogy négy év alatt négy százalékkal csökkentik a munkaadók terheit. Milyen ütemezésben akarják ezt meglépni?

- Járulékot csökkentenénk, évente egy százalékkal. A kormány már eddig is mérsékelte öt százalékkal a járulékterheket, ezzel körülbelül négyszázmilliárd forintot hagyott a cégeknél. Ezekkel az intézkedésekkel is fokozni szeretnénk az ország versenyképességét. De változtattunk január 1-jén az adózási szabályokon is, ennek köszönhetően ma a bérből és a fizetésből élők 91 százaléka az alsó, kisebb kulcs szerint adózik. Emellett viszont javasoljuk azt is, hogy a 15 millió forint fölötti jövedelemmel rendelkezőknél vezessünk be egy ötvenszázalékos, extra adót. Ezzel a közteherviselés arányosítását szeretnénk elérni, azt, hogy a szegények kevesebb adót fizessenek, a gazdagok pedig a magasabb jövedelmükből többet.
 
- Százmilliárdot ígérnek iskolafejlesztésre, szakmunkásösztöndíjat adnának.

- Ezt a programot is elkezdtük már uniós forrásokból. Ebbe beletartozik a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelése, a szakmunkásösztöndíjjal szeretnénk visszaállítani a munka, a szakmunka becsületét is. Ehhez az kell, hogy minél többen gondolják úgy, érdemes szakmát tanulni, jelentsen igazi megélhetési lehetőséget a kétkezi munka is. Ezt a folyamatot persze nemcsak ösztöndíjjal kívánjuk elősegíteni, hanem a gazdasági igények és a képzés összehangolásával. Ezért hoztunk és hoznánk létre térségi integrált szakképző központokat, ahol a gazdasági élet szereplői a képzési területtel együtt határozhatják meg, melyek a hiányszakmák egy adott régióban, hogy ehhez illesztve szervezzenek képzéseket.
 
- Mennyi ösztöndíjat kaphatnának a szakmunkástanulók?

- Februártól már elérhető az ösztöndíj, de a következő tanévtől lesz teljes a rendszer. A felső határa 30 ezer forint lesz a tanulmányi eredménytől függően, aki viszont eléri a 2,5-ös átlagot, az februártól 10 ezer forintot kap.

- Programjuk szerint továbbfejlesztenék a szociális rendszert is. Merre, hogyan? Hiszen ez az a terület, amelyet a kormányuk eddig is sikerágazatként könyvelt el.

- Fenntartható szociális rendszerre van szükség, azaz erre a célra nem fordíthatunk többet, mint amennyit a gazdaság termelékenysége lehetővé tesz. Mindenképpen munkára kell hogy ösztönözzön, azaz nem fordulhat elő olyan eset, hogy valakinek jobban megérje a szociális ellátó rendszerből élni, mint a munkából. Aki tud dolgozni, annak munkát kell adni, annak dolgoznia kell. Akik viszont önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe, azoknak a szociális rendszer jelentsen igazi védőhálót.
 
- Mi az álláspontja a szociális kártyáról?

- Az MSZP nem támogatja a szociális kártya bevezetését.
 
- Hogyan mérsékelnék az egyre jobban elburjánzó korrupciót?

-  Teljesen megszüntetni nem lehet, a létezésével számolni kell, sajnos az élet minden területén. De csak korrupt egyének léteznek, nincsenek korrupt közösségek. A kollektív bűnösség elvét itt is vissza kell utasítani. A korrupció az elmúlt húsz évben folyamatosan jelen volt, nagyon határozottan kell ellene fellépni. Mi nemcsak szavakban tettük ezt meg, hanem tettekkel is, az MSZP beterjesztette és támogatta a pártfinanszírozási, a kampányfinanszírozási, az antikorrupciós törvényt a parlamentben. A Fidesz viszont semmit nem támogatott ebből, holott a korrupcióellenes harc is csak összefogással lehet eredményes. A Fidesz csak a szavak szintjén harcol a korrupcióval, ha cselekedni kell, meghátrál. Mi tanultunk a múltból és elkötelezettek vagyunk abban, hogy változtassunk. Ezzel tudjuk a demokrácia működését segíteni és visszaállítani a közbizalmat a politika iránt.
 
- Éppen az önök miniszterelnökének, Bajnai Gordonnak volt ezzel kapcsolatban az utolsó parlamenti ülésen egy igen figyelemreméltó kijelentése, amikor is Orbán Viktort demokratának nevezte, és felszólított a Jobbik által fémjelzett szélsőségek elleni összefogásra. Ön is egyetért ezzel a megfogalmazással?

- Én is azt gondolom, hogy a Jobbik által képviselt ideológia és stílus mérgezi a magyar társadalmat, indulatkeltésre, gyűlöletkeltésre nem lehet egy ország jövőjét építeni. Biztos vagyok benne, hogy az a politika, amely egyes társadalmi csoportokat bűnbakká tesz, csupán rövid távú sikert hozhat és ellentétes a nemzet érdekeivel. Személy szerint is egyetértek azzal, hogy a Fidesz vagy a jobboldali szavazók túlnyomó többsége egészen bizonyosan demokrata, de azért a Fidesz vezető politikusaihoz számos olyan kijelentés köthető, amely nem tükrözi a demokratikus értékek tiszteletben tartását. Húsz éve először fordul elő, hogy egy politikai párt úgy csinál végig egy kampányt, hogy semmilyen konkrét ígéretet nem fogalmaz meg, hogy a jelöltekkel semmilyen szinten nem hajlandók vitatkozni.
 
- Mi az ön álláspontja a miniszterelnök-jelöltek vitájáról? Részt venne mondjuk egy olyan vitán, amelyre ön mellett Orbán Viktort és Vona Gábort is meghívnák?

- A miniszterelnök-jelöltek vitájának az első forduló előtt van értelme, akkor segíti igazán az emberek eligazodását. A lebonyolításáról azt gondolom, hogy azokkal kell vitatkozni, akiknek van befolyásuk az ország jövőjének alakításában. 1998 óta olyan tradíció alakult ki, amely szerint a regnáló kormány és legerősebb kihívója ütközteti a véleményét egy nyilvános vitában.
 
- Vállalkozna egy eredménytippelésre?

- Azért dolgozunk nap mint nap, hogy a szocialista párt meglepetést okozzon és sikeres legyen a mostani választásokon, egészen bizonyosan többen vagyunk, mint azt bárki is gondolná.

NÉVJEGY 
Mesterházy Attila 1974. január 30-án született Pécsett.

1992-ben érettségizett a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban.
19921997 között a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem hallgatója.
1997. szeptembertől 2000. augusztusig az egyetem doktorandusz hallgatója és egy évig tanársegédként oktatója. Az egyetem alatt Spanyolországban és Hollandiában is tanult.
 2002. június 4-től a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára. 2004. októbertől az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esély- egyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára
 2009-től az MSZP alelnöke és frakcióvezetője
1999-től nős, gyermekei: Attika (6), Kata (5), felesége a Külügyminisztériumban a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!