Róna Péter: Ki kell szállni a devizaadósságokból!

Itthon az adózás egyszerűsítését, a tőke olcsóbbá tételét és a devizahitelek kiváltását tartja a fő feladatnak a közgazdász

A szakember a formálódó új kormány leendő minisztereinek kijelentéseire reagálva mondta el várakozásait. A közös európai valuta, az euró megmentését illetően Róna Péter szkeptikus, mondván: a közös valuta belső szerkezetét olyan jellegű gondok terhelik, amelyek reálisan szétfeszíthetik az euró mai rendszerét.

Az adórendszer átalakításának egyik „felülete” az adórendszer egyszerűsítése lehet – így reagált a Matolcsy György által júliusi kezdettel bejelentett három éves adócsökkentési tervekre Róna Péter közgazdász vasárnap este a Duna Televízióban.

- Az adószerkezet, az egész adótörvény rendszere rendkívül komplikált, zavaros, nem áttekinthető – mondta. Hozzátette: ez az első lépés, az egyszerűsítés és az ésszerűsítés nem feltétlenül hoz majd jelentős, értékelhető, tényleges adócsökkentést. Ám a lakosság és a vállalatok életét jelentősen megkönnyítheti.

- Az általános hozzáállásom a kérdéshez, hogy az adócsökkentés stratégiája most nem időszerű. Szükségünk vagy egy feszes, fegyelmezett, átlátható költségvetésre. Nem tudunk a költségvetés szigorán enyhíteni, ennek az ára túl nagy lenne – szögezte le a szakember.

A szuperbruttósítás tervbe vett eltörlése meglátása szerint egyeseknek jelenthet nem túl jelentős mértékű adócsökkentést. Ugyanakkor nem ért egyet Oszkó Péter leköszönő pénzügyminiszter felvetésével, hogy a módosítás négyszázmilliárdos lyukat ütne a büdzsében.

A személyi jövedelemadó csökkentésének mekkora szerepe lehet a gazdaságélénkítésben? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése. Róna Péter szerint tévedés lenne túl nagy hangsúlyt helyezni erre a tételre.

- A gazdaságélénkítés attól függ, mennyibe kerül a hitel, illetve a tőke a magyar nemzetgazdaságnak. Amíg a tőke, a hitelek ára olyan magas, mint ma, nehéz elképzelni tényleges munkahely-teremtő beruházásokat – hangzott az érvelés.

Éppen ezért sokkal jelentősebbnek, fontosabbnak gondolja a megfelelő monetáris politikát, ami mellett csak kisebb szerepet kap az szja csökkentése.

Ami a devizahitelek forinthitelre való átváltásának lehetőségét, a leendő kormány erre vonatkozó stratégiáját illeti, Róna Péter azt mondta: óriási, tragikus szakmai hiba volt a nemzeti bank és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részéről a devizahitelezés elburjánzásának megengedése.

- A nemzetgazdaság szempontjából ki kell szállni a devizaadósságokból, minél hamarabb – mondta.  Ami a lakosság szempontjait illeti: szerinte van lehetőség olyan technikát kidolgozni, amely révén a lakosság veszteség nélkül „átnyergelhet” a devizahitelekről a forint alapú hitelekre.

A forint árfolyamának hektikus változásait a Görögországból indult euró-válsághoz köti a szakemberek többsége. Megoldható-e a görög válság, vagy azoknak a  lesz igaza, akik szerint akár meg is szűnhet a közös európai fizetőeszköz? – kérdezte a Duna Televízió Róna Pétert.

- Kétlem, hogy úrrá tudnak lenni a helyzeten, úgy látom, hogy az euró nagy bajban van. Részben a csalás, a léhaság, a túlzott deficitek a mediterrán országok és esetleg Írország esetében, ez a pillanatnyi gond – nyilatkozta Róna Péter.

Ennél is nagyobb problémának nevezte ugyanakkor, hogy hibás a közös fizetőeszköz követelményrendszerét meghatározó maastrichti kritériumok rendszere. Az ugyanis a felzárkózó pályán lévő országokat – Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot, a görögöket, a spanyolokat és a portugálokat – nem zárkóztatja fel, hanem bebetonozza a lemaradásukat.

A görög mentőcsomag csak időleges segítség. Van egy belső probléma az euró szerkezetével. Ha nem oldják meg, az euró szét fog menni – érvelt Róna Péter. Kijelentette: ez a válság Európa egyik legnagyobb kihívása, a legnagyobb veszély, amellyel a közösségnek szembe kell néznie a II. világháború óta.

A közös valuta teljes megszűnésére ugyanakkor nem számítana. A legrosszabb forgatókönyv esetén az unió „kemény magja” – Németország, Ausztria, Luxemburg, Hollandia, Franciaország és Finnország – megőrizheti az eurót, hiszen a gazdaságuk és társadalmuk azonos fejlettségi szinten van.

Ugyancsak képesek lennének közös valutát kialakítani a mediterrán országok, amit ugyancsak érdemes lenne megfontolniuk a visegrádi országoknak is – érvelt a szakember. A negyedik csoportot a skandináv országok jelentik. 

Ezt a négy típusú valutát Róna Péter szerint valahogy később össze is lehetne kötni. Ám a jelenlegi helyzet, amelyben a felzárkózó, viszonylag fejletlen országoknak a felzárkózást ellehetetlenítő feltételeket kell teljesíteniük, meglátása szerint „szétfeszíti az eurót”.