Megszűnik az NVT, verseny nélkül is használatba adható az állami vagyon

A törvénymódosítást szinte teljes egészében az eredeti javaslatnak megfelelően fogadták el 257 igen, 108 nem szavazat mellett.

Egy fontos változtatás történt "menet közben": a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és az állami tulajdonú társaságok munkavállalóira és vezető tisztségviselőire 2010. szeptember 30-ig kell alkalmazni a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009-ben hozott törvényt, ami szerint az ő havi díjazásuk "legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnökének tárgyévi összes keresetének egy tizenketted részének egy negyede", azaz az MNB elnöke átlagos havi keresetének negyed része lehet.

A zárószavazás előtt a kormánypárti frakciók még elfogadtak egy módosító csomagot, ebben döntöttek arról, hogy kikerül a törvényből az a passzus, amely szerint az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tevékenységét az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

Az állami vagyon kezelésével kapcsolatban több törvényt is módosít az új jogszabály, amely három lehetőséget említ az állami vagyon kezelésére: a közvetlen felhasználás az értéknövelő hasznosítást, a közvetett hasznosítás az eladást jelenti, míg a harmadik lehetőség az állami vagyon gyarapítása, vagyis a vásárlás. A vagyon hasznosításából származó bevételt vissza kell forgatni a vagyonkezelésbe, az nem a központi költségvetést gyarapítja.

Az állami vagyon felett a tulajdonosi jogokat a vagyon felügyeletéért felelős miniszter - jelenleg Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter - gyakorolja, aki a MNV Zrt.-n, továbbá az MFB Zrt.-n keresztül látja el ezt a feladatát. Jogosult arra is, hogy az állami vagyonból, miniszteri rendelettel - központi költségvetési szervnek, illetve kizárólag állami tulajdonban lévő cégnek - kezelésre átadjon egyes elemeket.

Az MNV-nek nem lesz közgyűlése, annak jogait a felügyelő miniszter gyakorolja. Lesz viszont 7 tagú igazgatósága, amelynek a tagjait a miniszter nevezi ki 5 évre, de bármelyiküket, bármikor visszahívhatja. Csak az igazgatóság jogosult eladni az 500 millió forintnál többet érő állami vagyont, illetve az ennél értékesebb vagyon 10 évnél hosszabb hasznosítása is a jogkörébe tartozik. Ha viszont vásárlásról van szó, akkor 100 millió forint felett már csak az igazgatóság dönthet a vételről.

Az igazgatóság tagjai a működésük során okozott kárért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, azaz, bármelyikükön behajtható a teljes kár összege. Ugyanakkor a felügyelő miniszter bármikor utasíthatja őket, az utasítást kötelesek végrehajtani, viszont az ebből származó kárért már nem felelnek.

Ugyancsak öt évre, a felügyelő miniszter nevezi ki az 5 tagú felügyelő bizottságot. A rájuk vonatkozó felelősségi szabályok azonosak az igazgatóság tagjainál megismerttel. A miniszter nevezi ki a vezérigazgatót és a helyettesét is.

A módosított vagyontörvény kimondja, hogy közérdekből a vagyon használatba adásánál mellőzhető a versenyeztetés, de a kormánynak ezt nyilvános határozatban kell közzé tennie. A vagyon ingyenesen is átruházható kiemelkedően közhasznú szervezet, illetve a Magyar Tudományos Akadémia javára.

Az MFB-törvényt is módosítja az elfogadott jogszabály. Kimondja: a 100 százalékban állami tulajdonban lévő bank elsősorban közép- és hosszú távú fejlesztési célú hitelt, kölcsönt nyújthat. E körbe tartozónak veszi a szöveg a forgóeszközök tartós finanszírozását, valamint a beruházást terhelő áfa finanszírozását. 

A cégjegyzék szerint jelenleg 87 milliárd 570 millió forintos jegyzett tőkéjű MFB jegyzett tőkéjének ez év végéig el kell érnie a 100 milliárd forintot. 

Az MFB-törvény érdekes kiegészítése, hogy a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében cégeknek és önkormányzatoknak éven túli lejáratú forgóeszköz hitelt nyújthat, illetve ilyenekre készfizető kezességet vállalhat; a "piaci elégtelenséget" nem definiálja a jogszabály.

A VPOP-t kormánybiztos irányítja, feladata a APEH és a VPOP egyesítésének az előkészítése.

A jogszabály módosítja még - egyebek mellett - az Eximbank és a Mehib működését szabályozó közös törvényt, és a Ptk.-t is. Ez utóbbi kimondja, hogy az állam a vagyoni jogviszonyokban jogi személynek minősül, és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli. A felsőoktatási törvény módosítása szerint az állami egyetem gazdasági tanácsa előbb a szenátusnak, majd eredménytelenség esetén a vagyont felügyelő miniszternek jelzi, ha az intézmény vagyongazdálkodása veszélyezteti annak működését.

A törvény melléklete felsorolja azt a 40 céget, amely felett - az MNV helyett - az MFB gyakorol tulajdonosi jogokat. Az Eximbank és a Mehib mellett ide tartozik az Állami Autópálya Kezelő Zrt., és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. is. Az agrárcégek közül a mezőhegyesi és a bábolnai tartozik ebbe a körbe. A sort a több mint húsz erdőgazdálkodási Zrt. zárja.
 
A másik melléklet azokat a társaságokat tartalmazza, amelyekben tulajdonos lehet az MFB. E tíz cég között van például a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., a Magyar Követeléskezelő Zrt., valamint az a vegyesvállalat is, amelyet a Magyarország területén történő tranzitszállítást szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos magyar-orosz együttműködési megállapodás alapján hoznak létre. Azt, hogy ez pontosan mivel kapcsolatos, a törvénymódosítás nem rögzíti, de minden bizonnyal a Déli Áramlatról van szó.  

Az új törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.