Vasi feltaláló világszabadalma

A közvélemény figyelme nemrégiben egy sajnálatos szegedi történet kapcsán fordult a fuzáriumgomba toxinjának rendkívül negatív, a nagy visszhangot kiváltó esetben egy öt éves kislánynál korai ivarérést kiváltó hatása felé. A probléma amúgy nem újkeletű, hosszú évek óta folyik a küzdelem a főként a gabonákat és szemes takarmányokat károsító gombafajok eme anyagcseretermékei ellen.

Nos, ebbe a harcba szállt be úgymond Koltay Péter is, aki 2006-ban egy találmánya révén Géniusz Díjat nyert a Nemzetközi Találmányi Vásáron. A Vas megyében élő szakember akkor arra a kérdésre kereste és találta is meg a választ, hogy miként  lehet nagyságrendekkel olcsóbban, s a szemek kisebb sérülése mellett szárítani a betakarított gabonát.

Munkája eredményeként szabadalmaztatásra is került egy berendezés, amely a korábbi gyakorlattól eltérően nem forró, hanem száraz, hideg levegő befúvásával, a termény külön mozgatása, forgatása, áttárolása nélkül szárítja ki az előírt nedvességtartalomra a gabonát. Megfelelő anyagi forrás híján a feltaláló külső tőke, az állami tulajdonban lévő Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap bevonásával gondolta megoldani a fejlesztés és gyártás finanszírozását, a gyümölcsözőnek induló együttműködés azonban...

Itt és most maradjunk csak annyiban: Koltay Péter a történtekből okulva immár jobbnak látja, ha újabb találmányai sorsát inkább saját maga egyengeti, s nincs ez másként a legújabb fejlesztésénél, a toxinok likvidálását forradalmi újítással, az ózon felhasználásával megoldó berendezés esetében sem. 

A későbbiekben erről is szólunk majd, ennek előtte azonban jöjjön a lényeg: lássuk, mire, s miként is született az új találmány. A Koltay Péter által elmondottak szerint az aratás után betárolt gabonában (a páratartalommal növekvő arányban) mindig megtalálhatók a gombák. A szárítás során ezek elpusztulnak ugyan, a szélsőséges körülmény elleni védekezésként azonban egyfelől elhullajtják a változásokra kevésbé érzékeny szaporítóanyagot, a spórát, továbbá toxinokat, méreganyagokat termelnek.

A szárítás előtt még jó állapotban lévő terményből a dunsztos, meleg környezetben így válhat tavaszra a megengedettnél magasabb toxin-szinttel bíró, rossz állapotú, eladhatatlan gabona. Ennek fényében nem csoda, hogy sokan és sokféleképpen - még kemény gamma-sugárzással is - próbálták elpusztítani a rendkívül stabil toxinokat, a különböző kísérletek azonban nem hozták meg a várt, az elvárt hatást.

Elmondása szerint Koltay Péter egy véletlen szülte ötlettől vezérelve gondolt arra, hogy a rendkívüli oxidációs hatással bíró ózon a toxinok szerkezetét is képes lehet megbontani, s az elindított laboratóriumi kísérletek visszaigazolták eme elképzelést. Ezt követően arra kellett megoldást találni, hogy ipari méretekben miként állítható elő, s vihető be ózon mondjuk egy 5 ezer tonnás gabonaraktárba, Koltay Péter azonban erre is megtalálta a választ.

Persze, senki ne gondolja, hogy mindez egyik napról a másikra történt. Nem. Az ötletből hosszas kísérletezéssel, sok-sok munkával született meg a találmány, s amiről szintén szólni kell: a laboratóriumi berendezés elkészítéséhez, az ipari prototípus legyártásához és a magyarországi szabadalmaztatáshoz a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Innocsekk pályázatán tudott pénzt nyerni a feltaláló. 

Az akkreditált laborokban lefolytatott kontrollvizsgálatok eredményein még mi magunk is meglepődtünk. A kezelés hatására ugyanis a búzánál, de a kukoricánál, a repcénél és a napraforgónál is a kimutatható érték alá került a toxin-szint. Mintegy részeredményként az is kiderült, hogy a kezelés nyomán a terményből a baktériumok is eltűntek, ugyanígy a bogarak és a rágcsálók sem bírják ki az ózon által kifejtett intenzív oxidációt, így nincs szükség az ellenük eddig alkalmazott gázosításra  így Koltay Péter, hozzátéve: munkavédelmi szempontból kimondottan jó, hogy az ózon kibírhatatlanul büdös, emberfia ugyanis így még véletlenül sem téved be a kezelés helyére.

A gabona viszont nem veszi át az ózon szagát, az ugyanis a kezelés után rövid időn belül oxigénné alakul  informált a feltaláló, aki az elmúlt hónapokban a gyümölcsökre, a zöldségekre is letesztelte a módszert, s azt találta, hogy mindegyik minőségére, állagára jótékony hatással van az ózon-kezelés.

Megvizsgáltuk a kezelés hatását vöröshagyma, gyökérzöldségek, burgonya, alma és banán esetében is. Minden vizsgált termény esetében megállapítottuk, hogy az ózon elpusztítja a felületi gomba, illetve baktériumos fertőzéseket és a vírusfertőzéseket is képes megszüntetni. A vizsgálatok azt is bizonyították: a kezelések nem károsítják a termények genetikai állományát, beltartalmi értékeit és például a gabona és a burgonya esetében nem korlátozzák, sőt növelik a termények csíraképességét. Összességében tehát megállapítható, hogy az új technológia alkalmazásával egészségesebb és jobban, hosszabb ideig eltartható terményekhez juthatunk.

A berendezés piaci értékesítéséről szólva Koltay Péter elárulta: tanulva a korábbiakból, szabadalomvédelmi okok miatt magukat a gépeket nem, csak azok használati jogát adja át a kiválasztott szolgáltató cégeknek, haszonbérleti konstrukcióban. A berendezés iránti érdeklődést látva egyértelműen látszik, hogy  a vázolt megoldás a hazai és a külföldi partner-jelöltek számára is megfelel.