A bérmegállapítás dzsungelében - Mennyi pénz jár a dolgozónak?

A rendőrség nemrégiben vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy történtek-e visszaélések a Tescónál a rendkívüli munkavégzés kifizetésénél. Az ügy kapcsán általános tapasztalatként felmerül, hogy a dolgozók keveset tudnak a szabályokról, így védtelenek az esetleges munkáltatói ügyeskedésekkel szemben. Az alábbiakban megpróbálunk javítani a helyzeten, de: körképünk korántsem teljes, akinek gondja van, forduljon jogászhoz vagy a munkaügyi felügyelőkhöz.

Kezdjük azzal, hogy  külön megállapodás híján a bért havonta utólag, a tárgyhónapot követő 10-éig kell kifizetni. (Utalásnál a pénz megérkezése jelenti a kifizetés idejét!) Ha a bérfizetési nap pihenő- vagy munkaszüneti napra esik, a bért legkésőbb a megelőző munkanapon ki kell fizetni.

Ha a teljes napi munkaidő 8 óra, a havi minimálbérnél kisebb személyi alapbért nem lehet megállapítani. Az idén a teljes munkaidő teljesítése és havibér esetén ez 73 ezer 500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma pedig a teljes munkaidőre havonta 89 ezer 500 forint.

Dr. Virágh Norbert, az OMMF Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelőségének igazgatója elmondta: az Alkalmi Munkavállalói könyv megszüntetése óta nem jellemző a minimálbérrel kapcsolatos jogsértés, a garantált bérminimumnál viszont előfordul, hogy a munkáltató úgy dönt, az adott állás betöltéséhez nem szükséges a szakképzettség, s így az előírtnál kevesebbet fizet.

Fontos, hogy a többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára műszakpótlék jár. A többműszakos munkaidő-beosztásnál a délutáni műszak pótléka 15 százalék, az éjszakaié 30 százalék.

Megszakítás nélküli munkarendben délutáni műszakban 20, az éjszakai műszakban 40 százalékos a pótlék. Dr. Virágh Norbert itt arra hívta fel a figyelmet, hogy némely cégek a korábbi szabályozás szerint fizetik a műszakpótlékot: csak akkor, ha az arra jogosító időszakban a dolgozó legalább két órát eltöltött a munkahelyén. Pedig a régi-új szabály szerint a pótlék akár egyetlen munkával eltöltött perc után is jár.

Folytatva az előírások sorát: a rendkívüli munkavégzésért a rendes munkabérén felül a dolgozót további ellenérték illeti meg. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidőbeosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, s az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartam.

A napi munkaidőt meghaladó, illetve a munkaidőkereten felüli munkavégzésnél ez a munkabér 50 százaléka, munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munka esetén a rendes béren felül annak száz százaléka, vagy fele, ha a dolgozó pihenőnapot is kap.

Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár. (Amennyiben a munkavállalónak munkát is kell végeznie, annak időtartama automatikusan rendkívüli munkavégzésnek minősül.)

Dr. Virágh Norbert tapasztalatai szerint a rendkívüli munka kifizetésénél előfordul, hogy a munkáltató az alapbért legálisan fizeti ki, a túlmunka ellenértéke viszont zsebből-zsebbe vándorol. Mások abban hibáznak, hogy túllépik a rendkívüli munkavégzés időbeli (évi 200 órás) korlátját, megint mások pedig azzal próbálkoznak, hogy a hivatalos túlmunka beiktatása helyett a többletmunkát megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében végeztetik el a náluk amúgy alkalmazásban lévő dolgozókkal. Persze csak addig, amíg le nem buknak...