Október 3-án lesznek az önkormányzati választások

Október 3-ra, vasárnapra tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választásának időpontját csütörtökön hozott határozatában Sólyom László államfő.

MTI

Az alkotmány szerint a képviselő-testület tagjainak és a polgármestereknek a választását (az időközi választás kivételével) az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani. 

A választási eljárásról szóló törvény pedig megszabja, hogy a választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűznie a köztársasági elnöknek úgy, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra.

Az őszi önkormányzati választás napján az eddigieknél kettővel több, összesen 3.176 településen lesz voksolás, ugyanis a választással két új település "születik". A Zala megyei Tekenye és a Győr-Moson-Sopron megyei Mosonudvar községgé nyilvánításáról szóló köztársasági elnöki határozatok a kihirdetésüket követő (általános) önkormányzati választás napján lépnek hatályba. 

Az önkormányzati választáson szavazati joga van minden, Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és uniós állampolgárnak. A települési önkormányzati választáson szavazhatnak a menekült, bevándorolt, letelepedett státusúak is, ha a településen lakóhelyet létesítettek.

Az önkormányzati választás egyfordulós, amely az ország település szerkezetéhez igazodva településtípusonként más-más elemekből áll össze. A parlament nemrég arról döntött, hogy a települési képviselő-testületek, valamint a fővárosi és a megyei közgyűlések tagjainak számát a települések lakosságszáma alapján kell meghatározni, így sok testületbe nem annyi képviselőt választanak majd, mint négy évvel ezelőtt. 

A 10.000 vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás (korábban kislistásnak nevezett) választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A 10.000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz. 

A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg, ebben az esetben a főváros egy választókerületet alkot. A megyei önkormányzati képviselőket pedig megyei listán választják a választópolgárok, a választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, amelynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.

A polgármestert és a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják, polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart, vagyis - a korábbi választásoktól eltérően, a jogszabály megváltozása miatt - kampányt folytatni csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig tilos.

 

OLDALTÖRÉS: Önkormányzati választás Magyarországon - HÁTTÉR

 

 

 

Önkormányzati választás Magyarországon - HÁTTÉR

Sólyom László köztársasági elnök 2010. október 3-ra tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választásának időpontját. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az eddigi választásokról és a módosított választási törvényekről:

2010 őszén a rendszerváltozás óta a hatodik alkalommal rendeznek önkormányzati választásokat Magyarországon, eddig mindig a parlamenti választások évében, azokat követően került sor a helyi megmérettetésekre. A helyhatósági választások során a szavazók 3176 településen választanak polgármestert, főpolgármestert és önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket.

1990-ben még két fordulóban történt a szavazás: szeptember 30-án és október 14-én. 1994 óta az önkormányzati választás egyfordulós, nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, a mandátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot nyeri el. 1994-ben december 11-én, 1998-ban október 18-án, 2002-ben október 20-án, 2006-ban pedig október 1-jén járultak az urnákhoz az állampolgárok. Legutóbb, 2006 őszén a választásra jogosultak több mint 53 százaléka adta le voksát.

A választások menetrendjét a 2010. áprilisi parlamenti választások után alakult új Országgyűlés több ponton megváltoztatta. A választási eljárásról szóló 1997. évi törvény 2010. június 21-én elfogadott módosítása értelmében a választás időpontját ezentúl nem "legkésőbb 72", hanem "legkésőbb 60" nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. Így 12 nappal megrövidült a választási kampányidőszak, amely a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart. Változott a kampánycsend időtartama is: ezentúl csak a szavazás napján, 0 órától 19 óráig tilos választási kampányt folytatni (eddig már a voksolást megelőző napon is tiltott volt a korteskedés).

A módosítások értelmében a választási bizottságoknak a jelöltek, listák nyilvántartásba vételére a korábbi három helyett két nap áll rendelkezésre. További változás ez évtől az is, hogy az ajánlószelvény-gyűjtőknek a korábbi mintegy öt hét helyett csak bő két hetük van a szükséges számú érvényes cédula begyűjtésére. A módosított jogszabály harmadával szűkítette az ajánlószelvények ellenőrzésének idejét, így nem három, hanem két nap alatt kell elvégezni az ezzel kapcsolatos munkát a választási irodáknak.

További változtatás, hogy a névjegyzéket a szavazás napja előtt 46 nappal - öt napra - közszemlére kell kitenni, ennek idejét a helyben szokásos módon kell kihirdetni. A választópolgárokat legkésőbb a szavazás napja előtti 45. napig értesítő küldésével tájékoztatni kell névjegyzékbe vételükről.

Az Országgyűlés által 2010. június 8-án elfogadott, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról szóló törvény értelmében ősztől a jelenleginél kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek.

A jövőben a tízezer lakos alatti településeken az "egyéni listás" választási szisztémát alkalmazzák az eddigi "kislistás" rendszer helyett. Ezeken a településeken száz lakosig kettő, ezer lakosig négy, ötezer lakosig hat, tízezer lakosig pedig nyolc lesz a helyi képviselők száma. (Eddig száz lakosig három, hatszáz lakosig öt, ezerháromszáz lakosig hét, háromezer lakosig kilenc, ötezer lakosig tizenegy, tízezer lakosig tizenhárom képviselőt választottak a polgárok.)

A tízezer főnél nagyobb településeken és a fővárosi kerületekben megmaradt a vegyes választási rendszer: mandátumhoz egyéni választókerületben és kompenzációs listán lehet jutni. 25 ezer lakosig összesen 11, 50 ezerig 14, 75 ezerig 17, százezerig 20 mandátumot osztanak ki. Minden további tízezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma. (Eddig 25 ezer lakosig 17, 50 ezer lakosig 23, 60 ezer lakosig 25, 70 ezer lakosig 27 képviselőt lehetett választani.)

A Fővárosi Közgyűlés tagjainak számát Budapest lakosságszáma alapján határozták meg úgy, hogy minden 50 ezer lakos után egy képviselő lesz választható; a közgyűlés tagjait fővárosi listán lehet megválasztani. A közgyűlés létszáma így 66 főről 35 főre csökken.

A megyei önkormányzati képviselőket, vagyis a megyei közgyűlések tagjait a választópolgárok megyei listán választják, a megye egy választókerületet alkot. 400 ezer főig 20 ezer lakosra jut egy képviselő, de legalább 15 tagú lesz a testület; 700 ezer lakosig 20 képviselő, és a 400 ezret meghaladó minden további 30 ezer lakos után egy képviselő, míg 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, és a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után egy képviselő választható.

Változtak az ajánlás szabályai is: főpolgármester-jelölt az lehet, akit a főváros választópolgárainak két százaléka ajánlott, így mintegy 27 ezer érvényes ajánlószelvény összegyűjtésére van szükség. (Eddig a választópolgárok legalább fél százalékának kellett ajánlania a főpolgármester-jelöltet.) Módosult a kompenzációs listaállítás szabálya: 10 ezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított. (Eddig a választókerületek egynegyedében kellett jelöltet állítani ehhez.)

A fővárosban az a szervezet állíthat listát, amely a kerületek több mint felében kompenzációs listát állított. A törvény szerint a polgármestert és a főpolgármestert a települések választói közvetlenül választják.

OLDALTÖRÉS: Önkormányzati választás - A választás határidői, határnapjai - HÁTTÉR

 

 

 

Önkormányzati választás - A választás határidői, határnapjai - HÁTTÉR

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat a választásért felelős közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a választáshoz kapcsolódó legfontosabb határidők.

E szerint a mintegy 8 millió választásra jogosultnak augusztus 19-ig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést (a kopogtatócédulát) és az ajánlószelvényeket. 

A névjegyzéket augusztus 18-22 között kell közszemlére tenni a polgármesteri hivatalokban, hogy aki nem kapta meg az értesítőt és ajánlószelvényeket, az a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) újat kaphasson. 

A jelöltek szeptember 3-áig gyűjthetik és adhatják le ajánlásaikat. A jelöltek és a jelölőszervezetek listáinak nyilvántartásba vételéről a választókerületi bizottságok döntenek, ezeket - így az Országos Választási Bizottságot is - augusztus 22-éig meg kell választani. 

A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart, vagyis - a korábbi választásoktól eltérően, a jogszabály megváltozása miatt - kampányt folytatni csak a szavazás napján, október 3-án 0 órától 19 óráig tilos.

 

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!