Legkedveltebb nyaralóhely: Velem, ahol gyógyítóan tiszta a levegő

A szelídgeszteny szimbóluma Velemnek, a Kőszeghegyaljai kistelepülésnek, amit már a kelták, avarok is laktak. Vallási központ volt, átment itt a Borostyánkőút. A gesztenye teáját szamárköhögésre, hörghurut gyógyítására, görcsös köhögési rohamok enyhítésére alkalmazzák. A sült gesztenye különleges csemege. A 30-as, 40-es évektől a velemiek gesztenyéjét irányvonattal vitték a budapesti nagycsarnokba; a kötött, sziklás talajon termett, jóízű és zamatos gesztenyét a kofák már várták. Szekerekkel vitték a lukácsházi vasútállomásra. Éjjel rakodtak, s vitték, hogy a gesztenye hajnalra a fővárosi piacon legyen, a gazdák másnap utaztak utána. Az 1960-as évekig ment így, míg a téesz bejött... A gesztenye fája jó, lassú tűzű tüzelő, építőanyagként oszlopnak, karónak használták, tartós a fája.
 
- Az a forrás, amiből ma itt Velemben iszunk, az ókori Savaria vízellátását biztosította, agyagcsöveken folyt be a városba a víz - tudjuk meg Horváth Miklós polgármestertől. - Akropoliszos város volt teraszokkal, várral; Szentléleky Tihamér, Bándi Gábor  régészek ástak itt. A vártorony ma is meg van, két harang van benne, az egyik 16., a másik 20. századi. A vártorony mögé építették a kis templomot. A Szent Vid tradicionális jelentőségű szent hely: Vasvármegye 3. legjelentősebb római katolikus háromnyelvű szakrális vallási központja volt, Trianon előtt több ezres, több napos búcsúkkal. Tartjuk a fogadott napokat: egyes jeles napokon a velemiek mennek zarándokolni Rőtre, Lékára, máskor az osztrákok jönnek a Szent Vidre.

Velemben kevés termőföld van, itt favágásból, a gesztenyéből éltek az emberek. A falusi turizmus tulajdonképpen már a 30-as években megkezdődött, amikor a gazdák tavasztól őszig a pajtákban aludtak, és a szép szobák ki voltak adva. Az emberek már akkor felfedezték az itteni nyugalmat, a gyógyító, tiszta levegőt.
 
- A napokban százával voltak az alkotóháznál a  fafaragókat látogatni, akik játékokat faragnak. Nagyon örülök ennek - mondja a polgármester, hozzátéve: a tavalyi árvíz miatt a szívem még nagyon sebes. 40 millió forint kár keletkezett. 20 millió forintot tudtak összeszedni pályázat segítségével, hogy  felújítsanak két hidat, amit elvitt az árvíz, rendbehozzanak húsz utcát. A harmadik hidat az erdészet és az Őrségi Vízrendezési Társulat támogatásából illetve önerőből hozták helyre. Sokan panaszkodtak, hogy  hegyen most nagy a kamionforgalom, kavicsot hoznak, útépítés van, de a terv szerint 2011. május 31-ig befejezik.

Az 1920-as évektől gyarapodó idegenforgalom van Velemben. Így hirdették a pesti villamoson: Üdüljön Kőszeghegyalja szívében, Velemben!

Csodálatos miliő ez - mondja Horváth Miklós. - Igyekszem mindenkivel megtalálni a hangot, bár nem könnyű, hiszen a lakosság egyharmada helyi (358 fő), kétharmada üdülőlakó (700 fő), vagyis a tulajdonosok és a családtagjaik. A faluban 20-30 szállásadó van. Szeretnénk arra hatással lenni, hogy legyen a falunak olyan étterme, ami minden időszakban kiszolgálja a vendégeket. Nagy rendezvényünk a június eleji falunap, ami a búcsú előtt szokott lenni, és az őszi gesztenyeünnep, amit az MMIK-val közösen rendezünk. A gesztenyés finomságaink mellett büszkék vagyunk a helyi pálinkára: Reményi Tibor pálinkafőző  arany, ezüst és bronz minősítéseket nyer itthon és külföldön is.
 
- Majdnem negyven éve járunk vissza Velembe - mesélik Tarjánék a hegyoldalbeli villában. Épp társasjátékoznak, amikor érkezünk. Esik az eső, senkit nem zavar, nyaralás van, a pihenés, kikapcsolódás napjai, nem rendíti meg a lelki nyugalmat egy kis szemerkélés.

- Egészségügyi okokból  ajánlották ezt a környéket annak idején, a jó levegője miatt. Asztmatikus, allergiás problémákra kitűnő - meséli Tarján Ferenc, a családfő. - Rengeteget túráztunk, túrázunk, mi szeretjük a kirándulási lehetőségeket, és mivel összebarátkoztunk a szállásadónkkal, itt ragadtunk. Ez a negyedik, ötödik ház, ahol lakunk, mindig ugyanabban a domboldalban. Sajnos meghaltak azok az idős emberek, akiknél korábban laktunk. Mi nem szeretünk a faluban lenni, nekünk ez tetszik, itt fenn a domboldalban, ahol magunk lehetünk. Velembe nem azért jön valaki, hogy szórakozzon, a csendet, a nyugalmat keressük. A két gyerekünk itt nőtt fel, minden nyáron eltöltöttünk itt két-három hetet. Nagyon hiányzik a Gomba vendéglő, azóta sincs a környéken olyan jó kisvendéglő, mint az volt. Kőszeg is itt van közel, ha színházba vágyunk, ott vannak a várszínházi előadások. El szoktunk menni.
 
Tarjánék Pestről jöttek, a 70-es években először. Magyarország egyik legjobb levegőjű helyét választották nyaralásra, ahol akkor sok csapadék  volt. Egyszercsak egy nyári zuhé szétvitte a felhőket és megint szép idő lett.

- Velemből három turistaúton is el lehet jutni Kőszegre. Két óra járásra van. Ám valaki lekerítette a birtokát, ki kell kerülni, nagy kitérőt kell tenni miatta - panaszolják. - Tegnap fent voltunk az Óháztetőn. Onnan látni, hogy lekaszálták a rétet, szép, de előbukkant a szemét is. Nem tudom, kinek a dolga azt összeszedni onnét. Ha egy osztrák odamegy, visítva visszavonul. Én ehhez nem szeretnék hozzászokni.

Fiuk, Ambrus arról beszél, hogy a bicikliút, ami átvisz Bozsokra, tele van rémes, ökölnyi zúzott kövekkel, alig lehet rajta menni.

A Boróka Villába kopogtatunk be, a vendégek nincsenek itthon, de az üzemeletető Kalauz Balázs épp kilép a hátsó ajtón.

- Negyven éve foglalkozom vendéglátással, tizenöt éve vagyok Velemben. 1999-ben nyitottam a Boróka Villát, én üzemeltetem, de az önkormányzat tulajdona. A polgármester felkérésére átalakítottam, pár csillagot hozzátettem. Ha napraforgóban vesszük, ami a falusi turizmus jele, akkor öt napraforgós, ha szállodai csillagokban számolunk, akkor háromcsillagos - mondja Kalauz Balázs, aki azt is elárulja: csak félig gyüttment, mert ide köti a nagyszülői vér. - Mindenféle információval ellátom a vendégeket. Az Írottkő Natúrparkból, a Tourinformból hozok prospektusokat, ismertetem a Kőszegi Várszínház programját. A villában van internetlehetőség. 18-20 főt tudok fogadni egyszerre. Azok jönnek ide, akik a csöndet, a nyugalmat, a jó levegőt, a biztonságot, a kirándulási lehetőséget keresik. Vannak kocakerékpárosok, akiknek igény esetén kölcsönzök kerékpárt (hozok Kőszegről, Bozsokról, vagy a velemi Pittyeséktől). A profik hozzák a saját biciklijüket. Pestről jönnek a legtöbben, de vannak az Alföldről, Szegedről is. Most Sopronból, Martfűről vannak itt. Tavaly sokan jöttek Debrecenből, Komáromból, Esztergomból. Talán beindul valami küldölfről is.
 
A domboldalból 

- A szálláshelyek, hogy is mondjam, visszafogottak - mondja Tarjánné Zsuzsa.  - Elképzelhető, egyszer valaki rájön, hogy a vendég  szereti a jól felszerelt házakat. Az emberek a lehasznált dolgaikat viszik ki a nyaralókba, nincs napozóágy, ernyő... Nem tudom, a tulajdonosok miért nem forgatják vissza a bevételt a nyaralókba? De mi szeretünk itt lenni. Azért jövünk, hogy járjuk a hegyeket, jó a kilátás innen fentről, csönd van.

Rovatunk támogatója a Herendi Porcelánmanufaktúra