Szegezzék tekintetüket az égre! - augusztus 12-re várható 2010-ben a Perseidák tetőzése

Augusztus a hullócsillagok hónapja - olvasható sok helyen. Mindez csak azért van, mert ekkor legaktívabbak a Perseidák, egy üstökös elhagyott darabjai. Egy üstökösé amelynek legközelebbi felbukkanása vészesen közel lesz bolygónkhoz, viszont emiatt látványosnak jósolják a tudósok - ez érthető is.

Garai Antal 'Atom'

Már most is láthatóak hosszú fénycsóvák az égen, ha veszik a fáradságot és kiállnak késő este egy fényszennyezéstől lehetőleg mentes helyre, ahonnan jól belátható az égbolt egy nagyobb része. Szombathelyen a Felszabadulás-emlékmű dombján állva már szerdán este is megfigyelhető volt a látványos égi jelenség, igaz egyelőre még csak 3-4 meteorit utolsó pillanatait láthatjuk 10-15 perc alatt.

A hullócsillag kifejezés nem helyes, hiszen apró meteoritokról beszélünk. A Perseidák egy meteorraj, amelyen áthalad a Föld, s a sok részecske/porszem/kavics elégése - miközben légterünkbe ér - látványos égi show-t produkál. Augusztus 8-14-ig tetőzik az égi jelenség, de 11-12 a csúcspont, ekkor este (késő este, illetve hajnalban) óránként akár 60-100 darab meteor utolsó táncát is megfigyelhetjük meg. Aki teheti menjen ki a város szélére, valami olyan helyre, ahol kicsi a fényszennyezés és jól belátható az ég, szép látványnak ígérkezik. Távcsövekre ha nincs is szükség, de amatőr fotósoknak is jó téma lehet, kis keresgélés után megtalálhatók a neten az éjszakai égbolt fotózásának technikái.

A Swift-Tuttle üstökös egykoron elhaladt a Nap mellett, s ekkor milliónyi részecskét dobott ki magából, mindez a Perseus csillagképben történt, így az ott maradt meteorfelhő a Perseidák nevet kapta, s ezen halad át planétánk időröl-időre. Régen Szent Lőrinc könnyeiként emlegették e jelenséget, és itt meg is jegyeznénk, hogy az emberiség mennyire ellentétes kapcsolatban áll Lőrinc testnedveivel, hiszen míg az egyik nap az égen csodáljuk könnyeit, addig a másikon aggódunk, hogy vajon belevizelt-e a piacon kiszemelt görögdinnyébe, avagy sem.

A meteorzápor már július közepétől megfigyelhető, augusztus 8-a és 14-e között tetőzve, augusztus 12-én a legnagyobb aktivitással. A Swift-Tuttle szilárd magja akkora, mint azé az égitesté, ami a Kréta-tercier kihalási eseményeit okozta bolygónkba csapódva. 1862-ben fedezte fel egymástól függetlenül Lewis Swift (július 16-án) és Horace Parnell Tuttle (július 19-én) - innen a Swift-Tuttle név. Utoljára 1992-ben észlelték, s legközelebb 2126-ban találkozhatunk vele, ugyanis egyes előrejelzések szerint keresztezheti a Hold vagy a Föld pályáját. Igaz sok-sok számítást elemezve, újraszámolva a tudósok jelezték, hogy az ütközésnek kicsi az esélye (2 az 1000-hez), így valószínűkleg simán elsuhan melletünk, közel, és nagyon láványosan. Sajnos a 116 év múlva bekövetkező égi eseményt az ebben a percekben születő babák sem fogják látni (a statisztikák szerint), talán unokáink élvezhetik majd az égi bemutatót. Tehát ne feledjék, augusztus 11-12-én irányítsák tekintetüket az égre!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!