Bemutatkoznak a vasi városok polgármesterjelöltjei: Kőszeg

Sorozatunkban a vasi városok polgármesterjelöltjeit mutatjuk be. Kőszeg csúcstartó megyénkben: heten pályáznak a polgármesteri székre. Csütörtökön öt jelöltet szólaltattunk meg, míg pénteken kettőt. Most már teljes a lista.

Némethy Mária

Kulcsszó a fejlődés

Heten mérettetik meg az októberi választáson magukat Kőszeg polgármesteri székéért. A városkrónikák a korábbiaktól eltérő választásként jegyzik majd a 2010. évit.   

Nemcsak azért, mert rekordot dönt a jelöltek száma, nem is csak azért, mert ketten is vannak az aspirálók között, akik egyszer már sikeresek voltak, megkapták a patinás történelmi kisváros lakóinak bizalmát, ültek-ülnek abban a bizonyos székben. Hanem azért is, mert most először női polgármesterjelölt is van Kőszegen. 
 
A város fejlődésének lehetőségeiről, a munkahelyek teremtéséről, a jelentős műemlékvagyon megőrzéséről, megszépítéséről, Ausztria közelségének lehetőségeiről kérdeztük őket, s arról, milyennek látták az eltelt négy évet. 

Giczy József (Jobbik). 49 éves, 3 gyermekes vállalkozó. Évekig versenyszerűen atletizált, majd sportvezető, edző volt. 20 éve könyvkiadással és -kereskedelemmel foglalkozik.

Huber László (Fidesz-KDNP). 51 éves. 1990-től a Fidesz színében politizál városi képviselőként, 2003-tól tagjai is a pártnak. 2006-ban polgármesterré választották.

Kirchknopf Györgyné (független). 42 év munka. Oligofrén logopédia és  filozófia szak, közoktatás vezető, pályázati referens és koordinátor,  igazgató, 2 év a közigazgatásban.

Kondics Imre (Alpokalja Zöldek). 39 éves, tősgyökeres kőszegi, nős, két gyermek édesapja. Kőszegen él családjával, a jövőjét és a gyermekei jövőjét is itt képzeli el.
 
Kuntner Ferenc (független). Építészmérnök, terület és településfejlesztési szociológus. Kőszeg polgármestere volt 2002-2006 között. Felesége Szentkúti Zsuzsanna tanítónő.

Plechl Tibor István (LMP). 41 éves, Kőszegen született épületgépész üzemmérnök és műszaki tanár. Fia középiskolás, felesége logopédus.

Rába László (Civil Mozgalom). Egy évtizede vesz részt a közéletben. Kőszeg képviselő-testületének tagja (2002-2010), országgyűlési képviselő (2006-2010).

- Folyamatban van a vár, a Jurisics tér és környéke felújítása. Mivel folytatná a város fejlesztését 2010-14 között?

Giczy József: - Ezek a felújítások nem pótolják az elmúlt húsz év elmulasztott felújításait, beruházásait. Folyamatos, nem kampányszerű munkálatokra van szükség, amelyek kizárólag az itt élő polgárok érdekeit szolgálják, különféle, nehezen követhető külső gazdasági érdekek helyett. Környezetbarát, munkahelyteremtő beruházások kellenek, továbbá halaszthatatlan feladatokat jelentenek az alábbi témák: mentőállomás, tűzoltóság, buszpályaudvar, parkolók, utak, járdák, kerékpárutak, piac, strand, közművek. A sort folytathatnám.

Huber László: - A Jurisics vár és történelmi belváros felújítása ténylegesen 2011 elején indulhat el. Jelenleg az elavult közműhálózat felújítása folyik. A város fejlesztését az autóbusz pályaudvar áthelyezésével, a piac korszerűsítésével,útjavításokkal, a csapadékvíz elvezető rendszer felújításával és a Gyöngyös szabadidőpark megépítésével folytatnám. Mindezt kiegészítené a helyi autóbusz közlekedés modernizálása és a tűzoltóság megfelelőbb helyre való költöztetése.

Kirchknopf Györgyné: - A hangsúly a folyamatosságon van. Ezek a fejlesztések átnyúlnak az említett ciklusra. Ha lenne egy jó tündér akitől hármat kívánhatnék, ezek után biztosan a lakótelep fejlesztése lenne a folytatás, összefüggésben a közműhálózattal, az utakkal, távfűtéssel, a tisztább, élhetőbb környezet megteremtésével. A városban kiváltanám a helyi buszközlekedést, a történelmi városhoz jobban illő, idegenforgalmi látványosságot nyújtó, költség, és környezet kímélő, munkát adó közlekedésre.

Kondics Imre: - A kérdés azt sugallja, hogy a jelenlegi városvezetés sikere a két projekt. Valójában bárki vezeti a várost, ezt a fejlesztési forrást Kőszeg megkapja az uniótól. A térségben az idén tucatnyi város kapott óriási összegeket felújításokra. A következő ciklusban azokat a tereket és létesítményeket fejlesztenénk, amelyeket a kőszegiek naponta használnak. Így a buszpályaudvar, a piac élvez elsőbbséget, de gondoskodnunk kell egészségházról, mentőállomásról, sportlétesítményekről. 

Kuntner Ferenc: - A város működését biztosító alapvető rendszerek rendbetételére kell a jövőben a forrásokat fordítani. Az utóbbi évek katasztrófa helyzeteinek kialakulásában nem csak az időjárás a felelős, hanem például az elhanyagolt csatornarendszer. Számomra fontos, hogy minden fejlesztés alapja az ott élők nyugalmának és jó közérzetének a biztosítása. Hitet kell adni az embereknek, el kell mondani az igazat a nehéz helyzetről, de meg kell mutatni azt is, hogy van korrupciómentes közélet.

Plechl Tibor István: - A város szépsége nem csak belülről érzékelhető, legalább olyan megkapó a  hegyekről letekintve. Azt hangoztatja mindenki, hogy nincs elég program amivel a turistát itt tartanánk. Tegyünk érte, hogy a meglévő kirándulóhelyek felújításával és újak létesítésével napokig barangolhasson gyalog vagy kerékpáron a vendég a város környéki látnivalók, borospincék, vendéglátóhelyek útba ejtésével. Kapcsoljuk be városunkat újra a túra útvonalak hálózatába. 
 
Rába László: - A vár és a Jurisics tér felújítása a korábbi Fő tér rekonstrukcióval együtt azt eredményezi, hogy Kőszeg egy európai módon megújított történelmi kisvárossá válik, ahol a turizmus különösen szép díszletre lel. A díszlethez tartalom is kell: belső erőforrásokra,   külső kapcsolatrendszerre épülő turisztikai kínálat. Előbbire a Kőszeg-Lukácsháza víztározó turisztikai hasznosítása, utóbbira a büki Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezettel történő kooperáció lehet példa.

- Sokszor, sok helyen hallani: kevés Kőszegen a munkalehetőség. Mit tenne munkahelyek teremtése érdekében?

G. J.: - A munkahelyteremtéstől függ a város jövője. Ha a fiataloknak és középkorúaknak is más településeken kell keresniük a megélhetésüket, úgy Kőszeg egy elöregedő, kiüresedő várossá válik. Olyan vonzó gazdasági környezetet kell teremteni, ami vonzza a befektetőket. Olyan kölcsönös előnyökön alapuló feltételeket kell kínálni, ami távlatilag is megalapozza az új kőszegi beruházási és foglalkoztatási politikát. De csak a környezetet nem károsító tervek támogathatóak.

H. L.: - 23 éves vállalkozói múltam révén megtapasztaltam a gazdasági élet nehézségeit és azt, hogy az általános gazdasági helyzet és a vállalkozók kormányszintű támogatása befolyásolja alapvetően az új munkahelyek létrejöttét. Kezdeményezném az ipari parkok fejlesztését és a szolgáltatások bővítését, támogatnám a hagyományos kézműves mesterségek megerősödését és az idegenforgalom kiszolgálására létrejött vállalkozásokat, valamint ösztönözném a gazdaságilag kihasználatlan ingatlanok bevonását a termelésbe.
 
K. Gy.: - Ezzel próbálkozunk 20 éve. Inkább munkát adnék az embereknek. Olyat, mellyel nem zsákmányolják ki őket. Helyzetbe hoznám a helyi vállalkozásokat. Nem engedném, hogy egymást kiszorítsák. Ez számomra morális, s egyben gazdasági kérdés is. Oda tenném a kedvezményeket, ahol ez megvalósul. Kőszegen minden vállalkozásnak meg kell tudni élni! Ez nem pénz kérdése, sokkal inkább az egymásra való odafigyelésé, és a szolidaritásé. A palacsintasütő például, ne a szőtteseket illatosítsa! 
 
K. I.: - Az elmúlt négy évben tovább csökkent a munkahelyek száma városunkban. Mindehhez társult a bioetanol-gyár őrület, amellyel a város vezetői új munkahelyekkel hitegették az embereket. Eközben elherdálták az ingatlanvagyont, majd a semmire kiakasztották az ipari park táblát. Az Alpokalja Zöldek bevált receptet követnének: jelképes összegért, közműves telkekkel csábíthatók a vállalatok Kőszegre, középtávon innovációs és üzleti parkot alakítanánk ki, amely biztosítja a tartós letelepedést.

K. F.: - Fejlődést generálnék. Ahol nincs fejlődés, oda nem érdemes befektetni, és még a meglévő vállalkozások is tönkremennek piac hiányában. A városnak munkát, megrendelést kell adni az itt működő vállalkozásoknak, határozott jövőképet kell mutatni, melyre érdemes fejleszteni, bővíteni, és nem helyi adókkal sújtani. Védeni kell a saját gazdasági környezetünket. Erre a város történetében voltak kiemelkedően jó példák, azokat kellene követni, nem szégyen az ősöktől tanulni. 
 
P. T. I.: - A munkahelyteremtéshez a cégek letelepedésére alkalmas területek kialakítására, a közlekedési kapcsolatok javítására van szükség. A helyi vállalkozások bővítését, telephely kialakítását ösztönözni kell. A kisvállalkozások, kiskereskedések fennmaradását csak a multinacionális cégek térnyerésének korlátozásával érhetjük el. A helyi munkaerőt felmérve kell befektetőket letelepedésre ösztönözni. Olyan szakképzések elindítását ösztönözni, amelyek piacképesek. 

R. L.: - A munkahely-teremtésben nem egymás ellenében kell ösztönözni a multinacionális és a hazai kis- és középvállalkozásokat. A multik előnye, hogy nagy munkaadók és adófizetők. Fogadásukra elsősorban megfelelő infrastruktúra kialakítása szükséges. A kisebb vállalkozások nagy értéke az, hogy a helyi társadalom szerves részei, továbbhagyományozzák annak munkakultúráját. Partnernek tekintve őket, pályázati lehetőségek feltárásával lehet rajtuk segíteni.

- A város műemlékvagyona rendkívül nagy, sok a lepusztult épület. Van-e terve megszépítésükre?

 
G. J.: - A megszépítés nem elég. A városképileg is elfogadhatatlan állapotú értékes épületeket komplex módon kell felújítani, az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal és a tulajdonosokkal karöltve. Ha a tulajdonosok erejét meghaladják a felújítás költségei, úgy segítséget kell nyújtani részletfizetés avagy kamatmentes kölcsön formájában. A megóvás, a helyreállítás és a jó hasznosítás által mutathatjuk meg az ide látogatóknak a történelmi Kőszeg fő értékeit.

H. L.: - Kőszeg a műemlékek számát tekintve 5. az országban, ami óriási teher a város számára, mivel ezek felújítása sokkal költségesebb és körülményesebb. Nagyon fontos a műemlékek megfelelő funkcióval való ellátása, ezért anyagilag is támogatni kell felújításukat, illetve ösztönözni kell az esetleges tulajdonosváltást is. Növelném a városrehabilitációs kölcsön adható összegét,  és hatályát korlátozás nélkül kiterjeszteném a műemlékekre.Örökbefogadási akciót indítanék el köztéri értékeink megóvása érdekében.

K. Gy.: - Ez állami feladat is! Sokszor még a tulajdonviszonyok is tisztázatlanok. Ennek ellenére a szépülés folyamatos. Először a közműhálózatot kell rendbe tenni, s jó alapokra helyezni a felújításokat. Ezt célozzák a jelenlegi pályázatok is. Nem szeretném azonban ha minden erő ide koncentrálódna. A város ékszerdobozában minden városlakó benne van, lakásával, házával együtt. Az ékszerdoboz egész tartalmát időnként át kell fényesíteni. Így várhatjuk nagy szeretettel az idelátogatókat!

K. I.: - Több millió forint úszott el értelmetlen, soha meg nem valósuló pályázatokra, tanácsadói díjakra. Ebből az összegből képezhetünk a jövőben önerőt ahhoz, hogy a Fő tér környékén és a Jurisics téren álló házak homlokzatát megújítsuk. Ugyanakkor ez csak egy második lépés lehet, hiszen előbb a helyi gazdaságot kell talpra állítanunk, el kell törölnünk a sarc jellegű adónemeket, amelyekkel a vállalkozókat sújtják, helyzetbe kell hoznunk őket a megbízásoknál. Bevétel csak egy működő gazdaságból származhat. 

K. F.: - Egy műemlékváros fejlődése nem abból áll, hogy lebontunk valamit -  lásd Posztógyár -, amit elődeink hoztak létre, hanem abból, hogy felújítjuk, bővítjük és fejlesztjük azt, megtöltjük új tartalommal. A jövő tekintetében várom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal aktív szerepvállalását az anyagiak előteremtésében is, nem csak a szigorítások terén.

P. T. I.: - A műemlékvédelmi hatósággal egyeztetve felújítási program kidolgozása. Az ingatlantulajdonosoknak egyedi elbírálás alapján a jelenleginél nagyobb hitel biztosítása a városrehabilitációs keretből. Akik vállalják a műemléki ingatlanaik felújítását, azoknak a tervezéshez támogatás nyújtása, a megvalósítás megkezdését követően. Társpályázóként a város által beadott pályázatokba bevonni a műemléki ingatlan tulajdonosokat.

R. L.: - Mivel a város műemlékállománya rendkívül nagy és annak tekintélyes része nem az önkormányzat tulajdona, megújításuk a magánszféra bevonása nélkül nem kivitelezhető. Ahhoz, hogy a vállalkozások, szolgáltatók műemléki épületekbe történő beruházását elősegítsük, kiszámítható működésüket biztosító hosszú távú megállapodásukra van szükség köztük és az önkormányzat között. A megújult épített környezet kedvelt befektetői célpont lesz.

- Kőszeg határ menti város. Ausztria közelsége kínál-e kiaknázatlan lehetőségeket az itt élőknek?  

G. J.: - Ausztria közelségét sem az elmúlt négy évben, sem a megelőző években nem sikerült érdemben kihasználni. Csak kiaknázatlan gazdasági, idegenforgalmi, kulturális lehetőségekről beszélhetünk. Hiányoztak az elképzelések, a közös tervek és - úgy érzem  - hiányzott az akarat is. A gazdasági természetű együttműködésen túl kiemelten fontosnak tartom az őrvidéki magyar családokkal való kapcsolatok szorosabbra fűzését mind a kultúra, mind az oktatás területén.

H. L.: - A kőszegi emberek mindig is éltek Ausztria közelségének lehetőségeivel. Az önkormányzat és némely szervezet számára van még kiaknázatlan terület. Ilyen a kerékpárutak összekapcsolása, közös borutak létrehozása, kulturális kínálatunk bemutatása, határon átnyúló gazdasági együttműködés gyakorlati megvalósítása és a környezetvédelem terén szerzett tapasztalatok kicserélése és hasznosítása, korszerű, takarékos energiaforrások meghonosítása, melyek tekintetében Ausztria európai viszonylatban rendkívül fejlett.
 
K. Gy.: - Elsősorban munkalehetőségek, kulturális kapcsolatok, oktatási, egyházi, sport, nyelvtanulás, turizmus területén nyíltak lehetőségek a határnyitás után. A túrarendezvények, a alpannóniaprojekt programjai, nagyon népszerűek. Mödling városa testvérvárosunk. Strandolni, fürödni is sok kőszegi átjár. Az euro árfolyamától függően a bevásárló turizmus virágzik. Ugyanez befolyásolja a kőszegi szolgáltatások igénybevételét is, az osztrákok részéről. Cél: Kőszeg vonzásának erősítése!
 
K. I.: - Igen, főleg a közös rendezvények és a turizmus területén. Az osztrákok szívesen jönnek át Kőszegre a határ mellől, hiszen majdnem minden szolgáltatást megkapnak. A lehetőségeinket jobban kihasználhatnánk egy működő stranddal  amely most romokban áll , valamint a Szabó-hegyen az egykori határőr épületek hasznosításával, amelyeknek fenntartói jogára már régóta igényt tart az egyesületünk. A lényeg, hogy az osztrákok hozzák a pénzt, ne a kőszegiek vigyék el a városból. 

K. F.: - Természetesen igen, hiszen még nem dolgozhat minden kőszegi polgár Ausztriában. De a kormány határon túli magyarok megismerése programja keretében ezentúl még több kirándulást szervezhetnek az iskolák a fiatalok számára Burgenlandba, az ott élő magyarok életének megismerésére.

P. T. I.: - Komoly lehetőséget jelent Ausztria közelsége, de elsősorban közös pályázatokat. Határon átnyúló beruházásokat, utak, kerékpárutak, oktatási pályázatok, környezetvédelmi turisztikai beruházások együttes megvalósítását.Nyelvi és képzési lehetőségeket kell kihasználnunk, amit a megszűnt határ biztosít. Lehetőségeket az öko-, falusi és borturizmus közös kihasználásában a határ mindkét oldalán. A környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás terén közös projektek.

R. L.: - Ausztria egyrészt a kőszegi turizmus legfontosabb küldő országa, másrészt pedig a kőszegi vállalkozások számára egy folyamatosan bővülő piac lehet. A turizmus tekintetében vissza kell szerezni az el-elmaradó osztrák bevásárló turistákat. Ehhez a már említett szolgáltatói szféra fejlesztéseit kell erősíteni. A kinti bérmunkavállalás mellett a kőszegi kisvállalkozások Ausztriában történő megrendeléseinek pl. határon átnyúló programokkal történő növelése is fontos.
 
- Ha visszatekint, akkor ön szerint mi hiányzott leginkább Kőszeg életéből az elmúlt négy évben?

G. J.: - E kérdéssel kapcsolatosan húsz esztendőről kell szólnom. Hiányzott a városért, a lakosságért, a közért történő önzetlen tenni akarás. Hiányzott a rend. Hiányzott az épített és természeti értékeink gondos védelme. Hiányoztak a munkahelyek. Hiányoztak a kulturált szórakozási és sportolási lehetőségek. Fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. Hiányzott a kölcsönös figyelem és a türelem. Végül pedig hiányzott a bizalom egymás, és a város vezetői iránt.
 
H. L.: - Kulturált szórakozási lehetőség a fiatalok számára, az emberek közötti bizalom és szolidaritás, az épületek folyamatos virágosítása, távhő fejlesztése a fűtésköltségek csökkentése érdekében, olcsó vásárlási lehetőség a leszakadó rétegek számára, a kistermelők piaci helyzetének segítése és a gazdasági szereplők összefogása, közös fellépése.

K. Gy.: - Kőszeg városát nem lehet az ország testéből kiemelni. Mindaz hiányzott, s hiányzik ami az ország életéből. Megítélésem szerint városunkat is elsodorta az erkölcsi, a morális válság. A város polgárai a becsület megtestesítői voltak, s azok ma is. Mégis megtörténik, hogy feltörik a becsületkasszákat, ellopják a virágokat a temetőből. Hiányzott az emberekre való odafigyelés, problémáik megfelelő módon való kezelése. A város gondozottság szempontjából sem mutat egységes képet.

K. I.: -  Az élet. A város egyszerűen a tetszhalál állapotába került, aminek több oka is van. Egyrészt a testület értelmetlen és átgondolatlan döntéseket hozott az üzletek éjszakai nyitva tartásáról, de nincs semmiféle stratégia a turisták helyben tartására. Egynapos város vagyunk, mert nincs éjszakai élet, nincsen szervezett idegenforgalmi tevékenység. Elpazarolt idő minden perc, vendégek százait vesztette el a város az elmúlt években, a ki nem alakított kőszegi identitás, arculat miatt.
 
K. F.: - A polgármesterségem alatt átépített Fő terünk garanciális kötelezettségeinek elhanyagolása. Továbbá politika- és korrupciómentes, szakmai alapokon nyugvó döntéseket hozó városvezetés. Határozott véleményem, hogy Kőszegnek független és pártsemleges vezetésre van szüksége. Miért? Mert a pártok valójában csak szűk csoportok érdekeinek érvényre juttatásában érdekeltek, s nem a polgárok életének jobbá tételében.
  
P. T. I.: - A város életéből talán leginkább a korábban sokkal jellemzőbb tömeg- és diáksport kiszorulása és az ifjúság számára szervezett közös programok hiányoztak. A város számára megtartó erőt jelent ezek megléte, hogy a felnövő nemzedékek érezzék, jó ebben a városban élni. Közösségi terek kialakítására lenne szükség, ahol a fiatalok nem csak szórakozást találnak, de segítséget is kaphatnak problémáik megoldásához. A várost érezze mindenki magáénak.

R. L.: - A bizalmon alapuló együttműködés hiányzott egyfelől a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal, másfelől a város vezetése és a helyi társadalom, gazdaság és civil élet szereplői között. Ennek a bizalomnak a helyreállítása a legfontosabb feladat, ez biztosítja a döntéshozó mechanizmus átláthatóságát, a korrupció lehetőségének minimalizálását. Kőszeg szép közvagyonával, ne pedig a különösen gyarapodó magánvagyonokkal kerüljön a címlapokra.

OLDALTÖRÉS: Kőszeg - választókerületi jelöltek, kompenzációs listák

Kőszeg - választókerületi jelöltek, kompenzációs listák

Kőszeg - választókerületi jelöltek, kompenzációs listák

Kőszeg - választókerületi jelöltek, kompenzációs listák

Van olyan választókerület, ahol 8 jelölt indul a városi képviselőségért, van ahol csak négy.

Kőszeg, 1. számú választókerület: Kámán István (AZKE), Kondics Botond (független), Dr. Mátrai István (FideszKDNP), Micskei Rozália (CME), Plechl Tibor István (LMP), Rába Kálmán (Jobbik), Racker Béla (ÖKE), Toldi Péter (MSZP).

2. sz. választókerület: Básthy Béla (FideszKDNP), Horváth József (ÖKE), Iszak Péterné (CME), Takács Adrián (Jobbik), Tolnai Dávid (MSZP), Wimmer Attila (AZKE).

3. sz. választókerület: Giczy József (Jobbik), Gulyás Péter (ÖKE), Dr. Halmai Csaba (független), Horváth János (CME), Kiss Zoltán (FideszKDNP), Kondics Imre (AZKE), Pfeiffer Tibor (független), Táncsics Péter (MSZP).

4. sz. választókerület: Bráder Tamás Gusztáv (CME), Fehér László (ÖKE), Horváth Veronika (Jobbik), Kiss Péter (FideszKDNP), Szili István (AZKE), Táncsics András (MSZP).

5. sz. választókerület: Bangáné Bakos Erzsébet (MSZP), Fejér Gáborné (CME), Keszei Balázs (FideszKDNP), Nádasdy Ádám (Jobbik), Pál Tibor (AZKE), Tőke László (ÖKE).

6. sz. választókerület: Albert Tibor (Jobbik), Baráth Kornél (ÖKE), Horváth István (AZKE), Patakiné Rába Edit (CME), Rusznyák Dániel (MSZP), Tóth Jenő (független), Váradi Szilárd (FideszKDNP).

7. sz. választókerület: Benkő Péter (Jobbik), Kozmor Ákos (MSZP), Rába László (CME), Simonits Zsolt (FideszKDNP), Dr. Szelinger Ferenc (ÖKE), Tóth Csilla (AZKE).

8. sz. választókerület: Both Ágnes (FideszKDNP), Gyarmati Kálmán (CME), Kozmor Imre (MSZP), Molnár László Tihamér (Jobbik).

Kompenzációs lista jelöltjei

Alpokalja Zöldek Közhasznú Egyesület: Kondics Imre, Kámán István, Pál Tibor, Horváth István, Szili István, Wimmer Attila, Tóth Csilla.

Civil Mozgalom Egyesület: Rába László, Gyarmati Kálmán, Patakiné Rába Edit Erzsébet, Fejér Gábor Sándorné, Bráder Tamás Gusztáv, Iszak Péterné, Micskei Rozália, Horváth János.

Fidesz-KDNP: Huber László György, Básthy Béla, Kiss Károly Péter, Dr. Mátrai István, Keszei Balázs, Simonits Lajos Zsolt, Both Ágnes, Kiss Zoltán Imre, Váradi Szilárd.

Jobbik Magyarországért Mozgalom: Giczy József, Horváth Veronika Anna, Molnár László Tihamér, Rába Kálmán, Nádasdy Ádám, Takács Adrián Gábor, Albert Tibor László, Benkő Péter József.

MSZP: Tolnai Dávid, Táncsics Péter, Táncsics András, Kozmor Imre Ferenc, Bangáné Bakos Erzsébet, Kozmor Ákos, Rusznyák Dániel, Toldi Péter.

Összefogás Kőszegért Egyesület: Racker Béla, Baráth Kornél, Dr. Szelinger Ferenc, Gulyás Péter, Tőke László.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!