Nagy Sportágválasztó, kétezer érdeklődő

Alig léptek be az NYME-SEK udvarára a Nagy Sportágválasztóra érkezett csoportok, az ősi magyar harcművészet, a baranta képviselőinek bemutatójába csöppentek. S minél beljebb mentek, annál több és nagyobb volt a kihívás. A gyerekek nagyon hamar feltalálták magukat.

Persze nem is volt nehéz dolguk, érdekes, hívogató állomások, lelkes, a sportágukat imádó és jó szívvel ajánló, segítőkész edzők, és a tudásukra büszke, s azt szívesen átadó sportolók várták őket. Erre az alkalomra a szomszédos építkezésről kitermelt földből, raklapokból, ócska szőnyegből BMX-pálya épült, a hosszútávfutáshoz a SZoESE-járat csinált kedvet, bárki görkorcsolyát is húzhatott, az amerikai futballosoknál dobhatott a tojáslabdával, kezébe vehette a hokibotot  sisakkal a fején, kesztyűben is.

Hatalmas volt a kínálat. A sportcsarnokban a küzdősportok számos vállfajával lehetett szó szerint testközelből ismerkedni. Egyre csak gyűltek a piros pöttyök a különböző sportágak kipróbálását igazoló lapokon. Hiszen a vívók titokzatos sisakjában és műanyag tőrökkel meg lehetett egymással vívni. Az ovisok kedvence a csillogó dresszek, színes karikák, szalagok, labdák, ügyes nagylányok világa, a ritmikus gimnasztika és a torna volt.

És milyen sikerélményt jelentett a súlyemelőknél az igazit imitáló nagy súlyokkal megbirkózni, vagy az asztaliteniszezőknél, teniszezőknél ütővel megszelídíteni a labdát. Az úszóknál, vízilabdázóknál csupán egy nagy palack ivóvíz jelezte a speciális közeget, de az úszódeszkák, más segédeszközök, labdák, sapkák, kapuk, verseny- és mérkőzésfelvételek mégis kézzel foghatóvá tették a sportágat.

És persze a foci, a kézilabda, a röplabda, a torna, a tánc... A kosárlabda, ahol szombatra még inkább felpörögtek az események, hiszen például Kálmán Lacitól, Borszéki Csabától, Pankár Tibitől is lehetett tanácsot kérni, vagy velük együtt fényképezkedni. De lehetetlen vállalkozás mindent felsorolni.

- Ez az, amire szükség van, hogy ki lehessen próbálni mindent. Itt nincs lézengő gyerek, csinálják, érdeklődnek, próbálkoznak, jól érzik magukat. Nem baj, ha nem versenysportként választanak, ha csak szabadidős tevékenységként, akkor is nagy nyereség lesz  - mondta Tóthné Szőke Csilla testnevelő, aki a Gothárd iskolásokkal érkezett.

A péntek délelőtti iskolás, óvodás csúcsforgalmat délutánra és szombatra nyugalmasabb időszak váltotta fel. De ez így volt ideális. Jöttek vissza a délelőttöt élvezők, a nagyobbak magukban, baráti társaságokkal, a kisebbek szülői kísérettel. Illetve új látogatók is. Számos félénk kisgyerek a szülei kezébe kapaszkodva. Akikről aztán perceken belül lehullott a bizonytalanság, kinyíltak, s egyre bátrabban, felszabadultabban próbáltak ki mindent, amit csak lehetett.

- Csak dicsérő szavakat tudok mondani, öröm nézni a gyerekeket. Mi is sok helyre elmentünk, érdeklődtünk, szórólapokat gyűjtöttünk. Egészen más így, hiszen eddig csak néhány sportolási lehetőségről hallottunk. Most Bálinttal együtt mi is láthatjuk, kik, mivel és hogyan foglalkoznak, s tényleg van-e hozzá tehetsége, kedve. A fiúnkkal közösen választunk  - szólt benyomásairól Németh Csaba.

- Olyan egyszerű az alapötlet, mégis annyira szerethető. Hiszen nem az üzleti oldaláról közelíti meg a sportágválasztást  - mondta a rendezvény egyik főszervezője, Heszteráné dr. Ekler Judit egyetemi docens, aki egyben a ritmikus gimnasztika stand egyik háziasszonya is volt. 

- Nagyon jó dolog az iskolai testnevelés, az alapsportágakkal meg is ismerkedhetnek a gyerekek, de ott nagyon sok máshoz nincs idő, illetve felszerelés. Pedig ők nyitottak, sok mindent kipróbálnának még. És nagyon fontos, hogy legyen egy külső, nem iskolai kapcsolatuk is. Mondjuk egy egyesület, ahol pozitív környezetben lehetnek, barátságokat is köthetnek, s ami akkor is megmarad, ha az iskolát befejezték. Ezzel a két nappal segíteni szerettünk volna a választásban. Nem kell sok időt eltöltve külön-külön felkeresni az egyesületeket. Egy helyen fel lehet térképezni mindent. Nehezen indult a szervezés, nem volt könnyű elérni az egyesületeknél, hogy akarjanak jelen lenni. Többeket megijesztett a kétszer hétórás szolgálat. De most már ők is tudják, hogy megérte, megéri. Jó munkakapcsolat volt a Pannonsport Kft. és közöttünk, mert mindenki azt csinálta, amihez ért. Ők a szervezési, mi a szakmai részt. A rekreációs, testnevelő-edző és sportszervező szakos hallgatóinknak is nagyszerű gyakorlat volt ez a nagyszabású rendezvény. Egészen biztos, hogy lesz folytatás. -

- Nekünk is nagyon fontos, hogy a gyerekek sportoljanak, mozogjanak, és hogy olyan felnőttekké váljanak, akiknek szintén jó időtöltés a sport, és szívesen kijárnak a sportrendezvényekre is  - összegzett Kalmár Melinda,  a Pannonsport Kft. munkatársa.  Nem is lehet kérdés, természetesen jövőre és azután is meg kell rendezni Szombathelyen a Nagy Sportágválasztót.

Egyhangú a vélemény, hogy ez csak az első, de nagyon jól sikerült, hagyományteremtő lépés  volt, ami kötelez a folytatásra. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy elképzeljük a következő  Szombathelyi Nagy Sportágválasztót. Még több standdal, még több sportággal, szakosztállyal, még figyelemfelkeltőbb ötletekkel. Az biztos, hogy közönség  a gyerekek, szülők, pedagógusok  ugyanolyan hálásak lesznek érte, mint most. Addig is várjuk az igazi hozadékot. Azt, hogy minél többen válasszák is ki, találják is meg maguknak a legmegfelelőbb, tartalmas, egészséges sportolási lehetőséget. Hogy minél gyorsabban felfelé kúszhasson az a rémisztő szám, amely azt jelzi, hogy Vas megyében az iskolásoknak csupán 22 százaléka mozog, sportol napi rendszerességgel.