Kordonok nélkül: az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezett Magyarország (napi összefoglaló)

Az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezve szombat reggel a Magyar Köztársaság lobogójának felvonásával kezdődtek az ünnepi rendezvények. Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Országház főbejárata előtt felállított pódiumról kísérte figyelemmel a katonai tiszteletadással zajló ceremóniát.

MTI

Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Parlament főbejárata előtt felállított pódiumról kísérte figyelemmel a katonai tiszteletadással zajló ceremóniát.

Az eseményre meghívottak között ott voltak a magyarországi diplomáciai testületek vezetői, továbbá sok politikus és közéleti személyiség is. Az elmúlt évekkel ellentétben az idén nem kerítették teljesen körbe a belvárosi Kossuth Lajos teret, így a több tucatnyi érdeklődő néhány méteres közelségből szemlélhette a rendbontás nélkül lezajló zászlófelvonást.

Schmitt: az anyaország határain túl élő magyarságnak is joga van a saját életéhez

 

OLDALTÖRÉS: Schmitt: az anyaország határain túl élő magyarságnak is joga van a saját életéhez


A magyarságnak a kisebbségben, az anyaország határain túl is joga van a saját életéhez, joga van a nyelvéhez, hagyományaihoz, kultúrájához - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök szombaton Budapesten, mielőtt gratulált a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatát elnyerő kitüntetetteknek.


A magyarságnak a kisebbségben, az anyaország határain túl is joga van a saját életéhez, joga van a nyelvéhez, hagyományaihoz, kultúrájához - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök szombaton Budapesten, mielőtt gratulált a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatát elnyerő kitüntetetteknek.


A magyarságnak a kisebbségben, az anyaország határain túl is joga van a saját életéhez, joga van a nyelvéhez, hagyományaihoz, kultúrájához - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök szombaton Budapesten, mielőtt gratulált a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatát elnyerő kitüntetetteknek.

Az államfő a Sándor-palotában tartott ünnepségen kiemelte: a Kisebbségekért Díj régi célja, hogy elismerje azoknak az embernek a munkáját, akik a kisebbségi sorsban felvállalják egy-egy közösség összefogását, szervezik a magyarok életét, ápolják lelküket, munkálkodnak a közösségért - legyen az a munka egy kollégium vezetése, művelődéstörténeti kutatás a szeretett városban, egy kulturális szervezet működtetése, vagy egy falu életének szervezése, templomának csinosítása.

Schmitt Pál hangsúlyozta: az egy nemzethez tartozás alapja nyilvánvaló: közös nyelv, kultúra, történelem és hagyomány. Ám az erős azonosságtudathoz, az asszimilálódás elleni küzdelemhez ezeket az értékeket egyedi léthelyzetekben kell kapaszkodóként megélni - mondta.

A köztársasági elnök Márton Áron püspök szavait idézte, mikor azt mondta: "amint az egyénnek joga van az élethez, a családalapításhoz, ugyanúgy joga van a nemzetiségnek, hogy a maga sajátos életét szabadon élje".

A kitüntetettekhez szólva azt mondta: akik most itt vagyunk, mind együtt hisszük, együtt valljuk a püspökkel, hogy a kisebbségben, az anyaország határain túl, a magyarságnak ott is joga van a saját életéhez. Joga van a nyelvéhez, hagyományaihoz, kultúrájához, és legfőképpen joga van ahhoz, hogy jövője legyen - jelentette ki.

Schmitt Pál szerint a nemzeti ünnep, október 23-a méltó keretet nyújt ahhoz, hogy az összetartozásunkat ünnepeljük. A díjat Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai helyettes államtitkár adta át Mácza Mihálynak a Komáromért és a felvidéki város magyarságáért végzett több évtizedes, kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért, Sari Józsefnek a kárpátaljai magyarság ügyének áldozatos szolgálatáért, Kalapis Sztojánnak a bánsági magyar szórványban végzett áldozatos és eredményes munkájáért, valamint a Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetségének a csehországi magyarok összefogása, az anyanyelv, a nemzeti hagyományok ápolása és a magyar nemzeti öntudat megtartása, fejlesztése területén végzett húszéves tevékenységéért. A díjat a szervezet elnöke, Rákóczi Anna vette át. Minden kitüntetettnek gratulált az államfő is.

Obama üdvözölte a magyar népet az 1956-os forradalom 54. évfordulója alkalmából

 

OLDALTÖRÉS: Obama üdvözölte a magyar népet az 1956-os forradalom 54. évfordulója alkalmából

 

 

 

 Külön üzenetben üdvözölte a magyar népet az 1956-os forradalom 54. évfordulója alkalmából Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke.

A Fehér Ház által az MTI washingtoni irodájához szombaton eljuttatott üzenetében az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a magyar nép zsarnokság elleni harca nem 1956 októberében kezdődött, és nem is akkor fejeződött be. A magyar forradalom hosszan tartó hatásai egész Kelet-Európában előrevitték a szabadság ügyét, eljuttatva a szabadság fényét az elnyomás legsötétebb szegleteibe - értékelte Barack Obama.

"Az évforduló alkalmából elismeréssel adózunk Magyarország szuverén nemzetként megtett útja, valamint a népeink és országaink között kialakult kötelékek előtt" - hangsúlyozta az amerikai elnök, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is rendíthetetlen barát és megbecsült NATO-szövetséges.

Barack Obama emlékeztetett arra is, hogy számos amerikai magyar járult hozzá az Egyesült Államok erősödéséhez és jólétéhez. Az amerikai magyarok ezt a tevékenységüket az élet minden területén ma is folytatják, miközben őrzik büszke hagyományaikat - hangsúlyozta az amerikai elnök, aki az évforduló alkalmából legjobb kívánságait tolmácsolta a magyar népnek.

Koszorúzás és díjátadó a Magyar Írószövetségben

 

OLDALTÖRÉS: Koszorúzás és díjátadó a Magyar Írószövetségben


Hornyik Miklós író és Szörényi László irodalomtörténész vette át szombaton délben az Arany János-díjat a Magyar Írószövetség székházában. A díjátadó előtt az épület előkertjében megkoszorúzták Gérecz Attila költő és sportoló, 1956 hősi halottjának emléktábláját.


Hornyik Miklós író és Szörényi László irodalomtörténész vette át szombaton délben az Arany János-díjat a Magyar Írószövetség székházában. A díjátadó előtt az épület előkertjében megkoszorúzták Gérecz Attila költő és sportoló, 1956 hősi halottjának emléktábláját.


Hornyik Miklós író és Szörényi László irodalomtörténész vette át szombaton délben az Arany János-díjat a Magyar Írószövetség székházában. A díjátadó előtt az épület előkertjében megkoszorúzták Gérecz Attila költő és sportoló, 1956 hősi halottjának emléktábláját.

A koszorúk elhelyezésekor Hassay Zsófia, Terézváros polgármestere emlékeztetett arra, milyen fontos szerepet játszottak a szövetségbe tömörült magyar értelmiségek a forradalomban és később, a megtorlás és elfojtás idején is az események emlékének megőrzésében. 

A Magyar Írószövetség Bajza utcai székházánál lévő emléktábla alatt koszorút helyeztek el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselői, a polgármester, a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete irodalmi tagozata, a Magyar Írók Egyesülete, a Magyar P.E.N. Klub képviselői, 

Koszorúzott az Írók Szakszervezete, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesülete, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör, végül a Magyar Írók szövetsége nevében Vasy Géza elnök.

Az esemény után a székházban adták át a szövetség idei Arany János-díjait, először Hornyik Miklós Újvidéken született írónak, aki műveiben a huszadik századi Kárpát-medencei, különösen szülőföldje, a délvidéki magyarság életének hétköznapjait rajzolta meg. Az író 1991 óta él Budapesten. 

Majd Szörényi László irodalomtörténész, rövid ideig diplomata, a régi magyar és a neolatin irodalomnak egyaránt avatott tudósa vette át az elismerést. 

Az Arany János-díjat 1956 óta adományozza a Magyar Írószövetség, hagyományosan október 23-án, egy nappal a költő halála évfordulóját (október 22.) követően. 

A Kő Pál szobrászművész által alkotott kisplasztikát tavaly Sarusi Mihály és Tamás Menyhért kapta meg. A korábbi díjazottak között volt Bárány Tamás, Károlyi Amy, Mezey András, Tornai József, Kertész Ákos, Bella István, Székely Magda, Kalász Márton, Tőzsér Árpád.

 

Tarlós: 1956 az erkölcs forradalma volt


OLDALTÖRÉS: Tarlós: 1956 az erkölcs forradalma volt

 

 

 

A főpolgármester szerint 1956 az erkölcs forradalma volt, amely nem tűrte az elnyomást, a hazugságot, az emberek megnyomorítását és lelki lerombolását.

Tarlós István a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél tartott szombati fővárosi megemlékezésen mintegy félezer emlékező, köztük több fővárosi képviselő előtt úgy fogalmazott, az erkölcs lehet felkiáltójelként magasra tartott zászló, és piros vér a pesti utcán, de lehet építő, óvó, hazát és várost teremtő is.

A politikus szerint a budapestieknek különösen súlyos örökség és tehertétel adatott, ám ő arra vállalkozott, hogy új rendet és működőképesebb várost építsen, "igaz filozófia mellett".

Tarlós István párhuzamot vonva az 54 évvel ezelőtti forradalom és a mai célok között, azt hangoztatta: egybetartozik 1956 öröksége és a jelen "szorító és kényelmetlen" feladatainak sokasága, ám, mint mondta, tudni és vállalni kell a dolgukat ebben.

Az örökség és a feladat mindig meghatároz, ezért nem szabad szem elől téveszteni egyiket sem - hangoztatta a városvezető.

A politikus szerint vannak, akik ma álságos demokráciaféltésből elfeledkeznének a 2006-os szemkilövésekről, és kitörölnék a közvélemény emlékezetéből azt is, hogy az előző kormány 2010 áprilisában "20 ezer milliárdnyi államadóssággal hagyta itt az országot".

A politikus beszédében többször is kitért a 2006-os őszén történtekre. Mint mondta, "úgy tűnik, úgy tűnt", akkor politikai hatalmi körökből provokálták a budapestieket, és az ismert brutalitások mellett még "az 50-es évekre emlékeztető módszerekkel szervezett álrendőrök is rongálták a rendőrségbe vetett közbizalmat".

Tarlós István arról is beszélt: a négy évvel ezelőtti ősz óta nagyon sokan lettek nemzeti érzelműek azok közül, akik részt vettek az oszlatásokban.

A politikus, felidézve az 54 évvel ezelőtti forradalom első napjait, arról is beszélt: "az ávósok ostoba hisztérikus terrorja gyújtotta meg a kanócot a rádió épülete előtt", addig a tüntetések békések voltak.

A fővárosi megemlékezésen felszólaló Fónay Jenő, 56-os szabadságharcos is felidézte az 54 évvel korábbi őszi napok történéseit, és gyalázatosnak, gonosznak nevezte az októberi "csoda" utáni rendszert, amiért abban 301 egy embert, köztük számtalan fiatalt felakasztottak, másokat pedig bebörtönöztek.

Fónay Jenő, aki szerint ma el sem lehet képzelni, milyen "gyalázatosan" bántak a forradalom leverése után a börtönbe került emberekkel. Azt hangoztatta: nem szabad megengedni, és az 56-osok nem is fogják megengedni, hogy Magyarországon mindez még egyszer megtörténjen, ezért a mai embereknek már másként kell gondolkodniuk hazájukról, jövőjükről.

Az 56-os szabadságharcos, aki maga is ott volt 54 éve a rádió előtt, azt hangoztatta: a forradalom a rádió épülete előtt kezdődött, és a rendszerváltozásig nem is volt vége.

Morvai: a szabadságvágynak le kell győznie a félelmet

OLDALTÖRÉS: Morvai: a szabadságvágynak le kell győznie a félelmet


Morvai Krisztina a budapesti Deák Ferenc téren arról beszélt, hogy a magyaroknak szabadságra, méltóságra, igazságra kell törekedniük, és nem adhatják fel e célokat a békesség kedvéért.


Morvai Krisztina a budapesti Deák Ferenc téren arról beszélt, hogy a magyaroknak szabadságra, méltóságra, igazságra kell törekedniük, és nem adhatják fel e célokat a békesség kedvéért.


Morvai Krisztina a budapesti Deák Ferenc téren arról beszélt, hogy a magyaroknak szabadságra, méltóságra, igazságra kell törekedniük, és nem adhatják fel e célokat a békesség kedvéért.

"Akkor lesz változás ebben az országban, ha végre hajlandók leszünk kimondani: meghalni is jobb, mint hazugságban, elnyomásban, lehajtott fejjel élni" - fogalmazott.

A politikus szólt arról is, hogy a hatalom azért fél - a többi között terrorcselekménnyel és emberölés előkészületével is vádolt - Budaházy Györgytől, mert ő inkább ül börtönben, minthogy feladja a harcát. Beszédében az EP-képviselő az előző rendszerben szolgáló, illetve a 2006 őszén a tüntetőket elmarasztaló eljárásokban részt vevő bírók és ügyészek azonnali leváltását követelte.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke - aki helyi magyarok meghívására az Egyesült Államokban, Clevelandben tölti október 23-át - videoüzenetében arra intett: a szabadságharc nem ért véget, azt mindaddig folytatni kell, amíg "a forradalmat vérbe fojtók örökösei ott ülnek az Országgyűlésben", s amíg 1956 céljai, az önrendelkezés és a társadalmi igazságosság meg nem valósulnak.

Emlékeztetett, hogy a Jobbik hét évvel ezelőtti párttá alakulásakor jelen volt Pongrátz Gergely, a Corvin közi felkelők egykori vezetője, aki a Jobbikra hagyományozta "a forradalom lyukas zászlaját".

Vona Gábor kijelentette: 1989 generációja újratemette 1956 hőseit, a Jobbik feladata pedig "feltámasztani" őket. Murányi Levente, a Jobbik alelnöke, a Corvin közi felkelők egyike - akit 1957 februárjában, tizenhét évesen elfogtak, és aki ezután több mint két évet börtönben töltött - beszédében több ötvenhatos mártír, köztük Nagy Imre, Maléter Pál és Renner Péter utolsó szavait idézte.

Hozzátette: a forradalom elnyomói és leszármazottaik a népköztársaság bukása óta eltelt huszonegy évben nem kértek bocsánatot az áldozatok családtagjaitól, a magyar néptől.

 Arról is beszélt, hogy a 2006. őszi rendőri erőszak felelőseinek számonkérése fogja megmutatni, hogy valóban volt-e forradalom idén áprilisban. Ha ez nem történik meg, a Jobbiknak kell igazi rendszerváltást véghez vinnie legkésőbb 2014-ben - mondta Murányi Levente.

 Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke beszédében egy jégtörőhajóhoz hasonlította a Jobbikot, amiért a párt számos témára - példaként a "cigánykérdést", a határon túli magyarok szavazati jogának megadását és a multinacionális vállalatok megadóztatását említette - ráirányította a közvélemény és a kormánypártok figyelmét.

A Jobbik szombati nagygyűlésén mintegy kétezren vettek részt. Az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésénél felállított színpad előtt több tucatnyian árpádsávos és jobbikos zászlót lengettek. A betiltott Magyar Gárda tagjai ezúttal civilben jelentek meg, gárdaegyenruhát így csak egy színpadon álló próbababán lehetett látni.

Jerzy Buzek: a magyarok a szabadságot választották Európa minden polgára nevében

 

OLDALTÖRÉS: Jerzy Buzek: a magyarok a szabadságot választották Európa minden polgára nevében

A magyarok 1956-ban a szabadságot választották Európa minden polgára nevében - mondta az Európai Parlament elnöke szombaton a sajtónak, miután a Parlamentben találkozott Kövér László házelnökkel.

A magyarok 1956-ban a szabadságot választották Európa minden polgára nevében - mondta az Európai Parlament elnöke szombaton a sajtónak, miután a Parlamentben találkozott Kövér László házelnökkel.

A magyarok 1956-ban a szabadságot választották Európa minden polgára nevében - mondta az Európai Parlament elnöke szombaton a sajtónak, miután a Parlamentben találkozott Kövér László házelnökkel.

"A magyarok 1956-ban a szabadságot választották, Európa minden polgára (...), értékeink, hitünk nevében" - mondta Jerzy Buzek, és felidézte: lengyelek ezrei akartak segíteni a magyaroknak, "úgy tekintettünk önökre, mint legfontosabb barátainkra Európában". Elmondta, hogy a magyar forradalom előtt négy hónappal, 1956 júniusában Lengyelországban a kommunizmus ellen nagy megmozdulás történt, amelyet a magyarok támogattak.

Buzek egy napra érkezett Budapestre; mint Kövér Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, látogatásának legfőbb célja az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának megünneplése.

Az Európai Parlament elnöke tájékozódó eszmecserét folytatott Kövér Lászlóval a 2011 első felében esedékes soros magyar EU-elnökséggel kapcsolatos felkészülésről.

Kifejtette: nagyon fontos Magyarország és az egész Európai Unió számára a magyar elnökség, amely alatt olyan lényeges kérdések lesznek napirenden, mint a gazdasági kormányzás, a vízgazdálkodás, az energiakérdés, továbbá a keleti partnerség programja, az EU-bővítés, a schengeni övezet kiterjesztése, valamint az EU következő költségvetési időszakának előkészítése.

Kövér László a Parlamentben folytatott tárgyalások végén 1956-os Emlékérmet nyújtott át a vendégnek, aki az Országgyűlés vendégkönyvébe írt üzenetében minden magyart köszöntött az 56-os forradalom 54. évfordulója alkalmából.

Az Országgyűlés elnöke "az egymáshoz ezer szállal kötődő magyar-lengyel történelemben jelképes eseménynek" nevezte, hogy Buzeket, "a demokrácia lengyel harcosát" mint az Európai Parlament elnökét köszönthette a magyar nemzeti ünnepen az Országgyűlés épületében.

Kövér László - mint arról a sajtó előtt beszámolt - tájékoztatta Buzeket az Országgyűlésben rendezett szerdai EU-elnökségi vitanapról, és elmondta neki: a parlamenti pártok nagy egyetértéssel támogatják a magyar kormány tervezett EU-elnökségi programját. A házelnök a magyar elnökség által kiemelten kezelendő témák közül a szombati eszmecserén külön hangsúlyt helyezett az EU-bővítésre, és azon belül is a horvát csatlakozási tárgyalások remélt lezárására.

Az Európai Parlament elnökét fogadja Schmitt Pál köztársasági elnök, tárgyalásokat folytat Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, majd délután beszédet mond a Kossuth téren az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére rendezendő tömeggyűlésen.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!