Bemutatkozott a régiós munkaügyi központ új főigazgatója

- A régió gazdaságában a válság utáni helyzet jelei mutatkoznak - mondta Rimányiné Somogyi Szilvia, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ új főigazgatója szombathelyi bemutatkozó sajtóbeszélgetésén.  

Mindhárom megyében növekedett a bejelentett üres álláshelyek száma. A legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopronban, majd Vasban, s legkevésbé Zalában. Győr-Moson-Sopronban és Vasban nagy beruházások előkészítése zajlik. 

Győrben az Audi már megmozdult, s hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a szentgotthárdi GM-beruházásról.  A munkaügyi szakember szerint nem csak a két cég által bejelentett új munkahelyek száma a fontos, hanem  kiemelt  jelentősége  van az ezekhez kapcsolódó beszállítói rendszernek is. A válság előtti időszakban az Audi beszállítóinál mintegy 30 ezren dolgoztak. Az elmúlt időszak legnagyobb kárvallottjai éppen ebből a körből kerültek ki. Ezt  most újra fel kell építeni, ami egy óriási munka lesz.

 A  foglalkoztatottság szintjének sokat ártott a válság. Magyarországon ma ez a mutató 55,4 százalék, míg Ausztriában 71,6. Ha összehasonlítjuk a válság előtti és a mostani számokat, akkor azt látjuk, hogy Ausztriát  a válság  közel sem rázta meg úgy, mint hazánkat. Ha a mutatót az iskolai végzettség alapján vizsgáljuk, még szomorúbb a kép. A felsőfokú végzettségűeknél  még megfelel  az uniós átlagnak. A középfokú végzettségűeknél  már akadnak gondok. A legnagyobb probléma az alapfokú végzettségűeknél van. Ebben a körben 100 emberből mindössze 28 vállal munkát.

A főigazgató elmondta: túl magas, 44,7 százalék az inaktívak aránya. Ez több mint bármelyik szomszédos országban. Ahhoz, hogy a munkaügyi szervezet megfelelően ki tudja szolgálni a cégeket, ezt a tömeget meg kell mozdítani,  s ehhez a civil szervezetek, valamint az egyházak segítségét is kérik. Felkutatják azokat az embereket, akik munkaképesek és képezhetők. Negatívum az  is, hogy hazánkban a 1519 éves korosztály létszáma egynegyedével csökkent.

- Ebben a helyzetben nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a fiatalok olyan  diplomákat szerezzenek, amelyekkel aztán nem tudnak elhelyezkedni. A pályakezdő munkanélküliek között is alapfokú végzettségűek vannak legnagyobb arányban. Kevesebb mint 20 százalék a szakmunkások aránya, ami azt mutatja, hogy ebben a körben megindult a szakmunkások foglalkoztatása. A legnagyobb gond a gimnazistákkal van. Akik bekerülnek a munkanélküli  regisztrációba, azok rendszerint tartósan ott is maradnak. Szakmát kell tanulniuk, mert csak így lehet esélyük az elhelyezkedésre- véli Rimányiné Somogyi  Szilvia. 

A főigazgató kiemelte:  a  legfrissebb adatok szerint Ausztria, Németország és Magyarország kivételével minden uniós országban növekedett a munkanélküliek száma. Az igazsághoz tartozik: amíg a másik két országban csökkent, nálunk stagnált a munkanélküliek száma.

Azt  még nem tudni, hogy milyen hatással lesz a régió munkaerőpiacára az, hogy 2011. május 1-től megszűnnek Ausztriában és Németországban is azok korlátozások, amelyek nehezítették a magyar munkavállalók elhelyezkedését.

A főigazgató  szerint azonban  nemcsak Ausztriában, de itthon is nagy szükség lenne a minőségi munkaerőre. Ha magyarok  külföldön vállalnak munkát, akkor idehaza hiány keletkezik,  s ez a rendelkezésre álló munkaerőtartalékból nem ellensúlyozható. Manapság már a szakmunkásokkal szemben idehaza is egyre  inkább elvárás a nyelvtudás.  Ezen a téren  még komoly  hiányosságok vannak, s ez  a munkaügyi szakember  szerint  az oktatási rendszerünk hibája. Ma már a minőségi munkaerő  ismérve a nyelvtudás is.

 A kormányzati struktúra átalakítása  után  a munkaügyi szervezet   része lesz  a kormányhivatalnak. Ez  várhatóan régiós hivatalként működik, s  fokozatosan valósulnak   meg  a megyei integrációk.  A  foglalkoztatottság szintje alacsony, s nagyon  magas az  inaktívak aránya