Megszavazták: szűkül az Alkotmánybíróság hatásköre

Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság (Ab) a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket ezután - döntött az Országgyűlés kedden.

MTI

A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással az alkotmány módosítását 261 igen és 103 nem szavazattal. Az alkotmánybírósági törvény megváltoztatásáról gépi szavazással voksoltak, a javaslat 260 igen és 100 nem voksot kapott. A módosítások a kihirdetésüket követő napon lépnek hatályba, a Ház a törvényjavaslatok sürgős kihirdetését kérte.

A fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.

Ezzel megegyezően módosította a kormánytöbbség az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, amely továbbá kimondja, hogy a rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Az alaptörvény ezt megelőzően nem tartalmazott az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó utalást. A testület hatáskörének szűkítését Lázár János azután kezdeményezte, hogy az Ab október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a 98 százalékos különadót.

A Fidesz frakcióvezetője még aznap indítványozta az alkotmány módosítását annak érdekében, hogy az Ab ne vizsgálhassa felül azon törvények tartalmát, amelyek országos népszavazással nem változtathatók meg. Közéjük tartoznak a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló jogszabályok; a sort Lázár János a járulékokról szóló törvényekkel egészítette volna ki.

Az alkotmánymódosító javaslat szövege először azután változott, hogy Lázár János - mint elmondta - "mérlegelve az éles parlamenti és társadalmi vitát, megfontolva az érdekképviseletek észrevételeit" megkérte a szakbizottságokat, hogy módosító indítvánnyal segítsék korrigálni előterjesztését.

A frakcióvezető azt kezdeményezte: mégse kössék össze az Ab hatáskörét a népszavazási tilalmakkal, illetve arra kérte az alkotmányügyi bizottságot, nyújtson be módosító indítványt, amely egyes alapjogok sérelme esetén lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítse a költségvetéssel, a büdzsé végrehajtásával, az adókkal, illetékekkel és járulékokkal összefüggő jogszabályokat, a felülvizsgálatot (az eljárás megindítását) pedig egyáltalán nem korlátozza.

Kedd reggel azonban Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványokat nyújtott be, amelyekkel a politikus az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását úgy változtatta meg, hogy egy új passzussal azt is kimondta: az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a korábban már felsorolt alapjogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.

(A javaslat múlt heti, a módosító indítványokkal elfogadott formájában az említett törvényeknek csak a megsemmisítését zárta volna ki az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok megsértése esetén.)

A módosítások megváltoztatják az alaptörvény azon, a 98 százalékos különadót megalapozó passzusát is, amelyet a kormány javaslatára júliusban illesztettek az alkotmányba. Ez kimondta, hogy a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre törvény az adott adóévtől kezdődően külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.

Mivel azonban a 98 százalékos különadóról szóló törvény újbóli benyújtásával annak szabályai módosultak, és a különadót nemcsak az idei év elejéig, hanem öt évre visszamenőleg kell megfizetni, a változást szükséges volt az alkotmányban is átvezetni.

Az új normaszöveg már nem utal arra, hogy a kifizetések a jó erkölcsbe ütköznek, kimondja viszont - az öt évre visszamenőleges hatály megalapozásán túl -, hogy a különadó mértéke nem érheti el a különadóval sújtott jövedelemét.

 

OLDALTÖRÉS: Elfogadta az Országgyűlés az alkotmánymódosításhoz benyújtott módosítót

 

 

 

Elfogadta az Országgyűlés az alkotmánymódosításhoz benyújtott módosítót

Az Országgyűlés kedden elfogadta a fideszes Lázár Jánosnak az alkotmánymódosításhoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatát.

A képviselők 261 igen, 60 nem és 46 tartózkodás mellett fogadták el azt a változtatást, amely az alkotmány módosítását - újból - úgy változtatná meg, hogy egy új passzussal azt is kimondaná: az Alkotmánybíróság a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a korábban már felsorolt alapjogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.

A kétharmados többséget a kormánypártok biztosították, nemmel szavazott az MSZP és az LMP, a Jobbik tartózkodott. Az Országgyűlés szavazott három, az LMP által benyújtott módosító indítványról is, azonban ezek nem kapták meg a szükséges támogatást. A Fidesz és az MSZP képviselőcsoportja is név szerinti szavazást kért a törvényjavaslatról.

 

OLDALTÖRÉS: Elfogadta a Ház a különadó új szabályait

 

 

 

Elfogadta a Ház a különadó új szabályait 

A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.

Az Országgyűlés kedden 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot. Ez azt - a parlament által júliusban elfogadott - jogszabályt változtatja meg, amely a 98 százalékos különadó bevezetéséről határozott.

A különadót az Alkotmánybíróság október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A Fidesz frakcióvezetője ezután nyújtotta be újból - lényegében változatlan formában - indítványát, amelyhez később párttársa, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre is csatlakozott. Javaslatuk azonban számos ponton módosult, miután Lázár János tárgyalásokat folytatott hat szakszervezet képviselőivel.

A frakcióvezető azt mondta: a változtatások szükségességéről az érdekképviseletek győzték meg. Lázár János az Országos Közszolgáltatói Érdekegyeztető Tanács ülésén jelentette be módosítási javaslatait, majd a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága benyújtotta, az Országgyűlés pedig múlt szerdán elfogadta azokat.

Ugyanakkor a Ház még kedden, Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványainak elfogadásával is több ponton módosította a különadó szabályait. Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.

A különadó alapja az állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forint feletti része.

A munkavállalók esetében a különadó alapjába nem tartozik bele a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom; esetükben az összeghatár 3,5 millió forint. Lázár János zárószavazás előtti módosítása kivette a különadó alapjából azokat az összegeket is, amelyeket bírósági határozatban állapítottak meg a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűntetésének jogellenessége miatt. Beemelték továbbá a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.

Kimondta a Ház azt is, hogy a felmentési idő azon hónapjai, amelyekre különadóalapnak számító munkabér jár, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek. A különadó a központi költségvetést illeti meg.

A törvény rendelkezése alapján az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja és fizeti be. Amennyiben a különadót mégsem vonták le, azt az adófizetésre kötelezett magánszemély fizeti meg a következő hónap 12. napjáig.

Ha azonban a különadó alapjául szolgáló bevételt a törvény hatálybalépését megelőzően fizették ki, a különadót a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig kell bevallani és megfizetni a korábban rögzített 2011. március 1. helyett.

A jogszabály december 30-án lép hatályba, rendelkezéseit ugyanakkor a 2005. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A Ház a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

Benyújtása óta a javaslatot Lázár János mindvégig azzal indokolta, hogy a parlamenti választási kampányban a Fidesz megígérte: ha nyer, a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket visszaszerzik.

 

 


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!