Átalakul a honi szakképzés: középpontba kerül a gyakorlat

A szakképzés állami irányítás alatt marad, a gyakorlati képzésben azonban megnő a kamarák szerepe. A testület égisze alatt 125 gyakorlatigényes szakképesítés teljes tartalomszabályozását gondolják újra, többek között a szakmai- és vizsgakövetelmények átdolgozása is megtörténik.

A magyar szakképzési rendszer jelenleg túlzottan elméletorientált, a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés háttérbe szorult, a rendszerváltás óta a felére esett vissza a gyakorlati órák száma. A szakiskolákban tanulók létszáma jelentősen csökkent, a képzések jelentős része nem fedi le a munkaerőpiac igényeit.

A gondok orvoslása érdekében 2010. november 11-én a Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködési megállapodást kötött. Mint  Héger Istvántól, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetőjétől megtudtuk, már el is kezdődött a három éves, úgynevezett duális szakképzés bevezetésének szakmai előkészítése. A koncepció szerint az alapvető műveltségi, írási, olvasási, szövegértési, alkalmazott számítástechnikai és állampolgári ismereteket felölelő úgynevezett civilizációs tantárgyak mellett már az első évben, a 9. osztályban az iskolai, illetve a vállalati tanműhelyekben nagy hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás.

A képzés második évétől még tovább (533 óráról 600 órára) emelkedik a szakmai gyakorlat óraszáma, ráadásul ezt az időt már az iskolán kívül, vállalatnál, vállalkozónál, kisiparosnál kell majd eltölteniük a diákoknak. A piacképes tudás megszerzése érdekében a 11. évfolyamban aztán még ennél is több lesz a gyakorlati óra. Mindent összevetve a 3252 órásra tervezett három éves képzés során (az eddigi 1668-ról) 2552 órára növekszik a szakmai ismeretek oktatása, ráadásul ezen időszak 70 százaléka gyakorlati képzéssel telik majd, valamint a nyári, összefüggő szakmai gyakorlati idő is növekszik. 

A célok eléréséhez nélkülözhetetlen a cégek részvételének ösztönzése, s mint Héger István elmondta: olyan előnyök kimunkálásán dolgoznak, amelyek a vállalkozókat motiválhatják a gyakorlati képzésben való részvételre. Héger István arról is tájékoztatott, hogy az új képzési rendszer kialakítása során az egyszerűsítés, az ésszerűsítés és az áttekinthetőség jegyében részben a szakmai dokumentációk és a vizsgáztatás felülvizsgálata is megtörténik.

A fő célkitűzés a szakmánként egységes, gyakorlatorientált szakképzés kialakítása. Ezzel együtt az OKJ rendszernek is át kell átalakulnia: csökkenne a modulok száma, a képzések maximális óraszáma helyett, a minimum óraszámokat határoznák meg, mely a felnőttképzés mai rendszerét változtatná meg pozitív irányban.

A másik kritikus pontról, a vizsgáztatásról szólva Héger István elmondta, az iskolarendszerű képzésben a szintvizsgák modulzáróként történő bevezetését és a vizsgáztatás idejének csökkentését tervezik. A feladatok életszerűek lesznek, s olyanok, hogy teljesítésük során a tanuló szakmai felkészültségét is felmérhessék a vizsgáztatók. 

A kamara szakképzési vezetője szerint a fenti változások akkor nyernek igazán értelmet, ha a jelenleginél több diák kerül majd be a szakképzésbe, s lehetőség szerint nem a maradékelv alapján. Ennek eléréséhez az iskolák fenntartóinak is változtatniuk kell az eddigi gyakorlaton.

Itt több lehetőség is kínálkozik: az önkormányzatok például meghatározhatják az elindítható, vagyis a finanszírozott gimnáziumi osztályok számát, s ösztöndíjjal támogathatják a szakmát tanuló diákokat. Másik lehetőség annak meghatározása, hogy az egyes iskolatípusokba milyen szintű eredménnyel lehet bekerülni.

Héger István elmondta: a kamara által gondozott 125 szakma közül negyvenben már jövő ősszel elindulna a három éves képzés, a többiben pedig 2012. szeptemberében.